| Szerves kémiai alapismeretek | |
| Szerves vegyületek szénatomjainak kötődése | 7 |
| Szerves vegyületek kötődésének elektronelmélete | 8 |
| Alapfogalmak | 8 |
| Fontosabb atomok elektronszerkezete és energiaszintje | 10 |
| A kötődés mechanizmusa atomok között | 12 |
| Szerves vegyületekben előforduló kötéstipusok | 13 |
| A kötődés kvantumelmélete | 14 |
| Izoméria | 19 |
| Strukturizoméria | 19 |
| Tautoméria | 20 |
| Térizoméria | 20 |
| Szénatomok rendüsége | 24 |
| Szerves vegyületek csoportosítása | 24 |
| Szénhidrogének | 25 |
| Telitett, nyiltláncú vegyületek | 26 |
| Alkánok és fontosabb reakciók | 27 |
| Telitett gyürüs szénhidrogének /cikloalkánok/ | 28 |
| Egy-gyürüs szénhidrogének /monocikloalkánok/ | 28 |
| Többgyürüs szénhidrogének | 31 |
| Olefinek | 33 |
| Monoolefinek | 34 |
| Nyiltláncú monoolefinek | 34 |
| Gyürüs monoolofinok | 34 |
| Olefinek fontosabb reakciói | 35 |
| Diolefinek | 37 |
| Poliolefinek | 38 |
| Aromás vegyületek | 39 |
| A benzol szerkezete | 39 |
| Benzolból levezethető, aromás magon levő fontosabb gyökök és szénhidrogénszármazékok | 42 |
| Toluolból levezethető, oldalláncon levő fontosabb szénhidrogén gyökök | 45 |
| Alkánok aril-homológjai | 45 |
| Benzol fenil-homologjai | 46 |
| Acetilénsor | 47 |
| Terpének | 48 |
| Monoterpének | 49 |
| Szeszkviterpének | 50 |
| Szénhidrogének elnevezése | 51 |
| Fontosabb alifás szénhidrogén gyökök | 51 |
| A genfi nevezéktan alkalmazása | 52 |
| Szénhidrogének halogénszármazékai | 54 |
| Szénhidrogének hidroxilszármazékai | 55 |
| Alkoholok | 57 |
| Csoportositás | 57 |
| Elnevezés | 58 |
| Fontosabb reakciók | 60 |
| Homológok | 61 |
| Egyértékü alkoholok | 61 |
| Telitett származékok | 61 |
| Telitetlen származékok | 64 |
| Aromás alkoholok | 65 |
| Kétértékü alkoholok | 65 |
| Többértékü alkoholok | 66 |
| Enolok | 68 |
| Fenolok | 69 |
| Fontosabb kémiai átalakulások | 70 |
| Fenolok csoportositása, fontosabb képviselőik | 71 |
| Egyértékü fenolok | 71 |
| Kétértékü fenolok | 72 |
| Háromértékü fenolok | 72 |
| Éterek | 72 |
| Oxovegyületek | 75 |
| Aldehidek | 75 |
| Aldehidek elnevezése | 75 |
| Aldehidek csoportositása | 76 |
| Aldehidek fontosabb reakciói | 77 |
| Fontosabb aldehidek | 78 |
| Nyiltláncú telitett és telitetlen aldehidek | 78 |
| Terpénaldehidek | 80 |
| Aromás aldehidek | 80 |
| Heterociklusos aldehidek | 81 |
| Dialdehidek | 81 |
| Ketonok | 81 |
| Ketonok elnevezése | 82 |
| Ketonok csoportosítása | 82 |
| Ketonok fontosabb reakciói | 83 |
| Fontosabb ketonok | 84 |
| Kinonok | 85 |
| Szerves savak | 88 |
| Szerves savak elnevezése | 88 |
| Szerves savak csoportosítása | 88 |
| Fontosabb nyiltláncú telitett monokarbonsavak | 89 |
| Fontosabb nyiltláncú telitett dikarbonsavak | 90 |
| Fontosabb nyiltláncú telitetlen dikarbonsavak | 91 |
| Néhány aromás karbonsav | 91 |
| A savgyök | 92 |
| Szerves savak fontosabb reakciói | 92 |
| A karboxilcsoport fontosabb reakciói | 92 |
| Az oldallánc fontosabb reakciói | 96 |
| Oldalláncon helyettesített savszármazékok elnevezése | 96 |
| Fontosabb származékok | 97 |
| Szerves kénvegyületek | 100 |
| Tiolok | 100 |
| Tioéterek | 101 |
| Diszulfidok, poliszulfidok | 101 |
| Szulfoniumsók | 101 |
| Tioaldehidek | 101 |
| Tioketonok | 101 |
| Tosavak | 102 |
| Szulfonsavak | 102 |
| Szulfinsavak | 102 |
| Rodánsav, izo-rodánsav szerves származékai | 102 |
| Szerves nitrogénvegyületek | 103 |
| Nitrovegyületek | 103 |
| Nitrozóvegyületek | 103 |
| Hidroxilamin szerves származékai | 104 |
| Szerves hidrazinszármazékok | 105 |
| Azoxivegyületek | 105 |
| Ammónia és ammóniumion szerves származékai | 105 |
| Aminok csoportosítása | 106 |
| Aminok kémhatása | 106 |
| Ismertebb aminok | 106 |
| Aminoalkoholok | 107 |
| Aminofenolok | 108 |
| Aromás heterociklusos vegyületek | 109 |
| Öttagú aromás heterociklusos vegyületek | 109 |
| Egy heteroatomot tartalmazó vegyületek | 109 |
| Több heteroatomot tartalmazó vegyületek | 110 |
| Hattagú aromás heterociklusos vegyületek | 115 |
| Egy heteroatomot tartalmazó vegyületek | 117 |
| Több heteroatomot tartalmazó vegyületek | 125 |
| Élelmiszerkémia | |
| Bevezetés | 132 |
| Szénhidrátok | 134 |
| Szénhidrátok fogalma, csoportositása | 134 |
| Monoszacharidok | 135 |
| Monoszacharidok csoportositása, kémiai szerkezete | 135 |
| Természetben előforduló fontosabb monoszacharidok | 140 |
| Triózok | 140 |
| Tetrózok | 141 |
| Pentózok | 141 |
| Hexózok | 143 |
| Monszacharidok egyes reakciói | 145 |
| Ásványi savak hatása | 145 |
| Lúgok hatása | 145 |
| Redukáló jelleg | 146 |
| Monoszacharid származékok | 146 |
| Oligoszacharidok | 151 |
| Oligoszacharidok csoportositása | 151 |
| Természetben előforduló fontosabb oligoszacharidok | 152 |
| Poliszacharidok | 154 |
| Poliszacharidok csoportositása | 155 |
| Természetben előforduló fontosabb poliszacharidok | 155 |
| Lipidek | 159 |
| Lipidek fogalma, csoportositása | 159 |
| Gliceridek | 159 |
| Gliceridek kémiai összetétel | 159 |
| Zsirsavak kémiai tulajdonságai | 161 |
| Zsirsavak fizikai tulajdonságai | 163 |
| Gliceridek néhány kémiai átalakulása | 164 |
| Zsiradékok romlása | 164 |
| Olajok száradása | 167 |
| Hidrolizis, sóképzés, átészteresités | 168 |
| Természetben előforduló fontosabb zsiradékok | 169 |
| Állati zsiradékok | 169 |
| Növényi zsiradékok | 170 |
| Lipoidok | 170 |
| Viaszok | 171 |
| Foszfatidok | 171 |
| Cerebrozidok | 173 |
| Szterinek | 173 |
| Zsiroldható természetes szinezékek | 174 |
| Zsiroldható vitaminok | 174 |
| Glikozidok | 174 |
| SZénhidrogének | 174 |
| Fehérjék | 175 |
| A fehérjék jelentősége az élő szervezetben | 175 |
| A fehérjéket felépítő ainósavak | 175 |
| Az aminósavak rendszerezése a funkciós csoportok alapján | 175 |
| Aminósavak fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai | 181 |
| Néhány fizikai tulajdonság | 181 |
| Kémiai tulajdonságok, néhány mennyiségi meghatározás | 181 |
| Aminósavak lehetséges reakciói egymással | 184 |
| Aminósavak elektokémiai jellege | 186 |
| Aminósavak csoportositása biológiai aktivitás szerint | 187 |
| Aminosav származékok | 188 |
| Fehérjék fontosabb tulajdonságai | 191 |
| Fehérjék molekulasúlya, denaturálódás | 191 |
| Fehérjék alakja | 191 |
| Fehérjék oldékonysága | 191 |
| Fehérjék optikai aktivitása | 192 |
| Fehérjék elektrokémiai jelleg | 192 |
| Fehérjék szerkezete | 192 |
| Fehérjék denaturálódása | 195 |
| Fehérjék csoportositása | 195 |
| Egyszerű fehérjék | 195 |
| Proaminok | 195 |
| Hisztonok | 196 |
| Albuminok | 196 |
| Globulinok | 196 |
| Prolaminok, glutelinek | 197 |
| Globinok | 198 |
| Fibrilláris fehérjék | 198 |
| Összetett fehérjék | 199 |
| Nukleoproteinek | 200 |
| Foszforproteinek | 201 |
| Glikoproteinek | 202 |
| Lipoproteinek | 203 |
| Kromoproteinek | 203 |
| Fémet nem tartalmazó kromoproteinek | 204 |
| Fémtartamú kromoproteinek | 204 |
| Fehérjeszármazékok | 205 |
Folytatás Microsoft-tal