| I. kötet | |
| Bevezetés | 3 |
| Anyag, elektromosság | 7 |
| Tömegmegmaradás törvénye | 7 |
| Energiamegmaradás törvénye. Einstein-féle tömegenergia egyenértékűségi elv. Energiaminimumra való törekvés elve | 9 |
| Az anyag korpuszkuláris szerkezete. Dalton-féle atomelmélet. Atomsúly, molekulasúly fogalma | 10 |
| Az elektromosság korpuszkuláris szerkezete. Az elektron | 15 |
| A halmazok | 18 |
| A halmazok kialakulásának feltételei. Halmazállapotok | 18 |
| Az anyagi rendszerek felosztása | 21 |
| Halmazállapotváltozások és az állapothatározók | 21 |
| Gáz- és folyós állapot törvényei | 27 |
| Állapothatározók egységei | 27 |
| A tökéletes gázokra vonatkozó tapasztalati gáztörvények. Az abszolut nullapont fogalma | 28 |
| Gay-Lussac vegyülő gázok térfogati törvénye. Avogadro tétele és a mólsúly fogalma | 32 |
| Kinetikus gázelmélet. Eltérések a gáztörvényektől. Reális gázokra vonatkozó tapasztalati törvények. Folyadékokra vonatkozó állapotfüggvények | 35 |
| Oldatok (elegyek) törvényei | 38 |
| Elegyek és oldatok. Az oldódás. A koncentráció fogalma. Az elegyszabály. A megoszlási hányados | 38 |
| A Dalton, Amagat és Raoult-féle törvény: folyadék-elegyek szétválasztása | 43 |
| Szilárd testek oldhatósága: eutektikumok. Szilárdfolyadék fázisa egyensúly | 46 |
| Híg oldatok törvényei: tenziócsökkenés, forráspont-emelkedés, fagyáspontcsökkenés, ozmózisnyomás | 50 |
| A molekulasúly kísérleti meghatározása | 57 |
| Sztöchiometria | 60 |
| Sztöchiometriai alapfogalmak. Súlyviszonytörvények. sztöchiometriai vegyérték. Kémiai képlet | 60 |
| Oxidáció fok | 62 |
| Kémiai folyamatok szimbolizálása | 63 |
| Csoport (gyök) fogalma, tulajdonsága. Egyenértéksúly. Normáloldat | 65 |
| Kémiai rendszertan | 70 |
| Vegyületek rendszertana. A sav, bázis és só fogalma. Arrhenius sav-bázis elmélete | 70 |
| Kémiai reakciók főbb típusai | 79 |
| A fény | 87 |
| A fény kettős természete. A fényelektromos effektus. A Planck-féle kvantumelmélet és az Einstein-féle ekvivalencia elv | 87 |
| Színképek, fajtáik. A hidrogén színképe. Balmer-féle sorozattörvény | 91 |
| A hullám-részecske jelleg kettősségének általánosítása. Elektron interferencia. Anyaghullámok | 94 |
| Elemi részecskék, atommag szerkezete | 97 |
| Az atommag és az atommag szerkez ete Rutherford-fgéle atommodell | 97 |
| Természetes radioaktivitás. Bomlási félidő. Radiokatív családok. Izotópia | 103 |
| Atommag kötési energiája. Mesterséges izotópok előpállításának típusai. Az atomenergia | 111 |
| Az atomsúly kísérleti meghatározása | 115 |
| Az atom elektronhék szerkezet | 119 |
| A Bohr-féle atommodell | 119 |
| Sommerfeld-féle atommodell. A Bohr-Sommerfeld atommodell ellentmondásai | 122 |
| A Heisenberg-féle határozatlansági elv | 123 |
| A Schrödinger-féle atommodell. Elektron a dobozban. A Schrödinger egyenlet | 127 |
| Az atom elektronhéj szerkezete. Atompálya fogalma. Kvantumszámok. Pauli-elv | 137 |
| Az atomok elektronhéjának felépőítése | 149 |
| Az atomok periódusos rendszere | 151 |
| Kémiai kötés. Molekulák szerkezete | 157 |
| Az atomok közti kémiai kapcsolatok klasszikus formái. A kémiai kötés lényege | 157 |
| Molekulapálya-elmélet szemléltetés alapjai. Elektronegativitás fogalma | 160 |
| A kétatomos molekulaszintek szimmetriaviszonyai | 170 |
| A lokalizálható molekulaszintek. Hibridizáció | 177 |
| A komplex vegyületek | 185 |
| Policentrikus (nem lokalizálható) molekulaszintek | 190 |
| A szilárd halmazállapot törvényei | 196 |
| Kristályrács típusok. Röntgenvizsgálati módszerek | 196 |
| Rácsszerkezet típusai. Rácsösszetartó erők | 203 |
| Modern képletírás | 211 |
| A kémiai hőtan elemei (termokémia) | 215 |
| Energetikai alapfogalmak; fajhő, atomhő, mólhő, reakcióhő fogalma | 215 |
| A termokémiai egyenletek | 221 |
| A termokémia főtétele | 226 |
| Az affinitás | 229 |
| A reakciók időbeli lefolyása | 235 |
| Kémiai reakciók sebessége | 235 |
| A katalízis | 243 |
| Kémiai egyensúlyok | 247 |
| A kémiai egyensúly (tömeghatás) törvénye | 247 |
| Elektrolit-egyensúslyok | 252 |
| A víz disszociációja | 254 |
| Gyenge savak és gyenge bázisok oldatainak kémiai egyensőlya. Az indikátorok. Fontosabb sav-bázis elméletek | 256 |
| Erős savak, erős bázisok és sók kémiai egyensúlya. Az aktivitás fogalma | 261 |
| A hidrolízis és a hidrolitikus egyensúlyok | 264 |
| Pufferoldatok | 266 |
| Elektrokémia | 269 |
| Az elektrolit fogalma és az elektrolitikus disszociáció. Elektrokémiai alapfogalmak | 269 |
| Az elektrolitok vezetőképessége | 274 |
| A galvánelemek és az elektródpotenciál | 282 |
| Koncentrációs elemek | 292 |
| Redoxi-potenciálok | 294 |
| Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Az elektród polarizációja, az elektrolízis termékei | 296 |
| A gyakorlatban használatos galvánelemek | 301 |
| Korrózió | 305 |
| Kolloidika alapfogalmai | 307 |
| A kolloid állapot fogalma | 307 |
| A kolloidok általános tulajdonságai | 314 |
| Kolloid oldatok készítése | 322 |
| Irodalom | 325 |
| Függelék | 327 |
| Tartalomjegyzék | 345 |
| II. kötet | |
| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 6 |
| Az elemek általános jellemzése | 9 |
| Elemek csoportosítása. Általános tulajdonságok | 9 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása | 15 |
| Az elemek fizikai tulajdonságai | 18 |
| Sávelmélet. Szilárd testek elektronszerkezete | 22 |
| Az elemek kémiai sajátságai | 29 |
| Szervetlen reakciók típusai. Ionos és gyökös reakciók. Elektrofil, nukleofil és radikális reagensek | 37 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 44 |
| Nem-fémes elemek | 47 |
| A nemfémes elemek általános jellemzése | 47 |
| A VIII/1 csoport elemei. A nemesgázok | 48 |
| A hidrogén | 53 |
| VII/1. csoport elemei. Halogén elemek | 62 |
| Halogénelemek vegyülettípusai | 74 |
| A VI/1 csoport elemei. Kalkogén elemek | 77 |
| Kalkogén elemek vegyülettípusai | 90 |
| V/1 csoport elemei. Nitrogén-csoport elemei | 96 |
| Az V/1 csoport vegyülettípusai és sztereokémiája | 111 |
| A IV/1 csoport (széncsoport) nemfémes elemei | 117 |
| A szén, szilícium és germánium vegyülettípusai és sztereokémiája | 130 |
| A bór | 138 |
| A bór vegyületei és sztereokémiája | 142 |
| Fémek | 145 |
| A fémek általános tulajdonságai | 145 |
| I/1 csoport elemei. Az alkálifémek | 166 |
| II/1 csoport elemei. Az alkáliföldfémek | 172 |
| A III/1 csoport elemei. Földfémek. Alumíniumcsoport fémei | 181 |
| A IV/1 csoport fémes elemei. Az öncsoport fémei | 189 |
| A D-elemek. Átmeneti fémek | 196 |
| D-elemek általános tulajdonságai | 196 |
| A III/2 csoport elemei. Szkandiumcsoport | 211 |
| A IV/2 csoport elemei. Titáncsoport | 213 |
| Az V/2 csoport elemei. A krómcsoport | 223 |
| A VII/2 csoport elemei. Vas- és platinacsoport fémeiről általában | 236 |
| A vas-csoport (Fe, Co, Ni) fémei | 238 |
| A platinacsoport fémei (Ru, Rh, Pd, Os, Ir, Pt) | 252 |
| Az I/2 csoport elemei. A réz-csoport | 255 |
| A II/2 csoport elemei. A cink-csoport | 264 |
| F-elemek | 273 |
| A III/3 alcsoport elemei. A lantanidák | 273 |
| Az aktinidák | 279 |
| A tórium és az uránium | 282 |
Folytatás Microsoft-tal