| ÁLTALÁNOS KÉMIA | |
| Bevezetés | |
| A természettudományok célja, módszere és kialakulása | 23 |
| A kémia múltja és jelene hazánkban | 30 |
| Anyag és energia | |
| A tömeg megmaradásának törvénye | 36 |
| Az energia megmaradásának tétele | 38 |
| Halmazállapotok | |
| A halmazállapotok és az anyagi rendszerek felosztása | |
| A három halmazállapot jellemzése | 40 |
| Az anyagi rendszerek felosztása és állapotuk meghatározása | 40 |
| Gázok | |
| A gáztörvények | 45 |
| Az abszolút hőmérséklet | 48 |
| A gázok kinetikai elmélete | 51 |
| Eltérések a gáztörvényektől | 53 |
| Szilárd testek és folyadékok | |
| A szilárd halmazállapot jellemzése | 54 |
| A folyékony halmazállapot jellemzése | 55 |
| Halmazállapot-változások | |
| A párolgás | 56 |
| Kristályos testek olvadása és szublimálása | 59 |
| Oldatok | |
| A híg oldatok viselkedése | 62 |
| Az oldatokról általában. Elegyek | 67 |
| Sztöchiometria | |
| A kémiai összetétel törvényei | |
| A súlyviszonytörvények | 75 |
| A vegyülő gázok térfogati törvénye | 77 |
| Atomok és molekulák | 79 |
| Avogadro tétele és a molekulasúly | 80 |
| A mólsúly meghatározása | |
| Gázok és gőzök mólsúlya | 85 |
| Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása | 89 |
| Homogén folyadékok mólsúlya | 94 |
| Az atomsúly és meghatározása | |
| Az atomsúly fogalma és meghatározása | 96 |
| Az atomsúly ellenőrzése | 99 |
| A kémiai képlet és a szerkezettan elemei | |
| Az elemek és vegyületek jelölése | 101 |
| A molekula szerkezeti elemei | 107 |
| Az egyenértéksúly és a vegyérték | 110 |
| A szerkezeti képlet | 114 |
| Kémiai rendszertan | |
| Az elemek rendszere | 118 |
| A vegyületek rendszertana | 124 |
| A vegyületek elnevezésének alapelvei | 130 |
| A reakciók osztályodzása | 133 |
| Termokémia | |
| A hőmennyiség és mérése | 136 |
| A reakcióhő | 139 |
| A termokémia főtétele | 145 |
| Az égés | 150 |
| Termodinamikai alapfogalmak | 155 |
| Elektrokémia | |
| Elektrolitok | |
| Alapfogalmak | 159 |
| Az elektrolitos disszociáció | 162 |
| Az elektrolízis | 165 |
| Az elektromos vezetőképesség és mérése | 175 |
| A disszociációfok meghatározása | 183 |
| Kémiai folyamatok értelmezése a disszociációelmélet alapján | 185 |
| A kémai energia átalakulása elektromos energiává | |
| A galvánelem | 190 |
| A koncentrációs elem. A pH és mérése | 199 |
| Az elektrolitikus polarizáció | 203 |
| Az elektromos munka és a reakcióhő összefüggése | 208 |
| Oxidáció és redukció | 210 |
| Fotokémia | |
| Fotokémiai folyamatok | 214 |
| A kémiai folyamatok sebessége | |
| A reakciókinetika törvényszerűségei | 218 |
| A katalízis | 227 |
| Kémiai egyensúlyok | |
| A kémiai egyensúly törvénye | 230 |
| Homogén egyensúlyok | 238 |
| Heterogén egyensúlyok | 254 |
| Az atomok szerkezete | |
| Az atomszerkezet-kutatás kísérleti alapjai | |
| A radioaktivitás jelenségei | 260 |
| Természetes atombomlási folyamatok | 265 |
| Az elektron | 273 |
| A színképek | 274 |
| Az atommodell | |
| A Rutherford-féle atommodell | 278 |
| A Bohr-féle atommodell. A kvantummechanika alapgondolata | 281 |
| Az elemek elektronszerkezete | |
| Az elemek elektronszerkezete és a periódusos rendszer | 289 |
| Az atommag | |
| Az atommag tulajdonságai: az izotópia | 297 |
| Magreakciók | 304 |
| Az atommag szerkezete | 309 |
| A molekulák és a kristályok szerkezete | |
| A kémiai kötés | 311 |
| Komplex vegyületek | 319 |
| A kristályos szerkezet | 324 |
| A kémiai képlet és a vegyérték fogalmának újabb fejlődése | 331 |
| Kolloidika | |
| A kolloid állapot jellemzése | 337 |
| Difform rendszerek | 340 |
| Diszperz rendszerek | 346 |
| A kolloid oldatok előállítása és tulajdonságai | 349 |
| Gélek (kocsonyák) | 357 |
| SZERVETLEN KÉMIA | |
| Bevezetés | |
| A szervetlen kémia tárgya | 367 |
| Az elemek gyakorisága a földkéregben | 368 |
| A szervetlen kémia tárgyalásának rendje | 372 |
| A nem fémes elemek és vegyületeik | |
| A nemfémek általános jellemzése | 375 |
| A hidrogén (H) | |
| Az elemi hidrogén (H2) | 376 |
| A hidrogén módosulatai: az orto- és parahidrogén | 384 |
| A hidrogén izotópjai: a deutérium (D) és a trícium (T) | 385 |
| A periódusos rendszer VIII/1. csoportja | |
| A nemesgázok | 388 |
| A halogének és vegyületeik (A periódusos rendszer VII/1. csoportja) | |
| A halogén elemek | |
| A halogén elemekről általában | 393 |
| A fluor | 395 |
| A klór | 398 |
| A bróm | 402 |
| A jód | 406 |
| Az asztácium (asztatin) | 411 |
| A halogének hidrogénvegyületei | |
| A hidrogén-halogenidekről általában | 411 |
| A hidrogén-fluorid | 413 |
| A hidrogén-klorid (sósav) | 415 |
| A hidrogén-bromid | 422 |
| A hidrogén-jodid | 424 |
| A halogének egymással alkotott vegyületei (interhalogenidek) | |
| A halogének egymás közti vegyületeiről általában | 425 |
| A halogének vegyületei egymással | 427 |
| Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer VI/1. csoportja) | |
| Az oxigéncsoport elemei | |
| Az oxigéncsoport elemeiről általában | 429 |
| Az oxigén | 430 |
| Az ózon | 436 |
| A kén | 440 |
| A szelén | 447 |
| A tellúr | 449 |
| A polónium | 451 |
| Az oxigéncsoportok elemeinek hidrogénvegyületei | |
| A víz | 452 |
| A hidrogén-peroxid | 466 |
| A hidrogén-szulfid (kén-hidrogén) | 470 |
| Hidrogén-poliszulfidok | 473 |
| A hidrogén-szelenid | 473 |
| A hidrogén-tellurid | 474 |
| Az oxigén halogénvegyületei | |
| A halogén-oxidokról általában | 474 |
| A fluor oxidjai | 476 |
| A klór oxidjai és oxosavai | 476 |
| A bróm oxidjai és oxosavai | 482 |
| A jód oxigénvegyületei és oxosavai | 483 |
| A kéncsoport elemeinek halogénvegyületei | |
| A kén halogénvegyületei | 484 |
| A szelén és a tellúr halogénvegyületei | 486 |
| A kén oxidjai és oxosavai | |
| A kén oxidjairól és oxosavairól általában | 487 |
| A kén-monoxid és a szulfoxilsav | 487 |
| A kén-dioxid | 490 |
| A kénessav | 493 |
| A kén-trioxid | 495 |
| A kénsav | 499 |
| A pirokénsav | 505 |
| A peroxokénsavak | 506 |
| A kén ritkább oxidjai és a ditionossav | 507 |
| A politionsavak | 508 |
| A tiokénsav | 509 |
| A kén oxosavainak halogénszármazékai | 510 |
| A szelén és tellúr oxidjai és oxosavai | |
| A szelén oxidjai és oxosavai | 512 |
| A tellúr oxidjai és oxosavai | 513 |
| A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer V/1. csoportja) | |
| A nitrogéncsoport elemei | |
| A nitrogéncsoport elemeiről általában | 514 |
| A nitrogén | 515 |
| A levegő | 520 |
| A foszfor | 525 |
| Az arzén | 530 |
| Az antimon | 533 |
| A bizmut | 534 |
| A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületei | |
| A nitrogéncsoport elemeinek hidridjeiről általában | 536 |
| Az ammónia | 536 |
| A nitrogén egyéb hidrogénvegyületei | 543 |
| A foszfor hidrogénvegyületei | 546 |
| Az arzén, antimon és a bizmut hidridjei | 547 |
| A nitrogéncsoport elemeinek halogénvegyületei | |
| A nitrogén halogénvegyületei | 549 |
| A foszfor halogénvegyületei | 551 |
| Az arzén halogénvegyületei | 553 |
| Az antimon halogénvegyületei | 554 |
| A bizmut halogénvegyületei | 555 |
| A nitrogén oxidjai és oxosavai | |
| A nitrogén oxidjairól és oxosavairól általában | 556 |
| A dinitrogén-oxid és a hiposalétromossav | 556 |
| A nitrogén-monoxid | 559 |
| A nitrogén-trioxid és a salétromossav | 561 |
| A nitrogén-dioxid és a nitrogén-tetroxid | 562 |
| A nitrogén-pentoxid | 563 |
| A salétromsav | 564 |
| A foszfor oxidjai és oxosavai | |
| A foszfor oxidjairól és oxosavairól általában | 568 |
| A foszfor-trioxid és a foszforossav | 570 |
| A foszfor-tetroxid | 572 |
| A foszfor-pentoxid és a foszforsavak | 572 |
| A hipofoszforossav és a hipofoszforsav | 577 |
| Az arzén oxidjai és oxosavai | |
| Az arzén oxidjairól és oxosavairól általában | 578 |
| Az arzén-trioxid és az arzénessav | 579 |
| Az arzén-pentoxid és az arzénsav | 582 |
| Az antimon és bizmut oxidjai és hidroxidjai | |
| Az antimon oxidjai és oxosavai | 582 |
| A bizmut oxidjai és egyéb vegyületei | 585 |
| A nitrogéncsoport elemeinek szulfidjai | |
| A mitrogén és a foszfor szulfidjai | 587 |
| Az arzén kénvegyületei | 588 |
| Az antimon kénvegyületei | 590 |
| A bizmut kénvegyületei | 591 |
| A széncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának nemfémes elemei) | |
| A széncsoport elemei | |
| A szénről és a szilíciumról általában | 592 |
| A szén | 593 |
| A szilícium | 602 |
| A szén hidrogénvegyületei | |
| A szén néhány hidrogénvegyületéről | 604 |
| A metán | 605 |
| Telítetlen szénhidrogének | 607 |
| A szén ipari hasznosítása | 608 |
| A kőolaj vagy ásványolaj | 611 |
| A szilícium hidrogénvegyületei | |
| A szilícium-hidrogének | 614 |
| A szén és a szilícium halogénvegyületei | |
| A szén néhány halogénvegyülete | 616 |
| A szilícium halogenidjei | 618 |
| A szén oxidjai és oxosavai | |
| A szén-monoxid | 620 |
| A szén-dioxid és a szénsav | 626 |
| Ritkább szén-oxigén vegyületek | 631 |
| A szénsav néhány származéka | 633 |
| A szilícium oxidjai és a kovasavak | |
| A szilícium-dioxid | 635 |
| A kovasavak | 637 |
| A szilikonok | 640 |
| A széncsoport elemeinek kénvegyületei | |
| A szén kénvegyületei | 642 |
| A szilícium kénvegyületei | 645 |
| A széncsoport elemeinek nitrogénvegyületei | |
| A dicián | 646 |
| A hidrogén-cianid | 648 |
| A ciánsav és származékai | 651 |
| A széncsoport elemeinek egymással alkotott vegyülete | |
| A szilícium-karbid | 653 |
| A bór és vegyületei (A periódusos rendszer III/1. csoportjának nemfémes eleme) | |
| A bór | 655 |
| A bór hidrogénvegyületei | 657 |
| A bór halogénvegyületei | 659 |
| A bór oxidjai és a bórsavak | 661 |
| A bór egyéb vegyületei | 664 |
| A fémes elemek és vegyületeik | |
| A fémekről általában | 667 |
| A fémek vegyületeinek általános áttekintése | 676 |
| Az alkálifémek és vegyületeik (A periódusos rendszer I/1. csoportja) | |
| Az alkálifémek | |
| Az alkálifémekről általában | 680 |
| A lítium | 682 |
| A nátrium | 682 |
| A kálium | 684 |
| A rubídium és a cézium | 685 |
| A francium | 686 |
| Az alkálifémek és az ammóniumgyök vegyületei | |
| A hidridek | 686 |
| Az oxidok és a peroxidok | 687 |
| A hidroxidok | 687 |
| A haloidsók és a pszeudohalogenidek | 691 |
| A halogének (és a ciángyök) oxo- és tiosavainak sói | 697 |
| A szulfidok és a poliszulfidok | 698 |
| A kéncsoport oxosavainak alkáli- és ammóniumsói | 699 |
| A nitrogéncsoport oxosavainak alkáli- és ammóniumsói | 702 |
| A karbonátok | 704 |
| A szilikátok és borátok | 708 |
| Az alkáliföldfémek és vegyületeik (A periódusos rendszer II/1. csoportja) | |
| Az alkáliföldfémek | |
| Az alkáliföldfémekről általában | 710 |
| A berillium | 712 |
| A magnézium | 713 |
| A kalcium | 716 |
| A stroncium | 717 |
| A bárium | 718 |
| A rádium | 718 |
| Az alkáliföldfémek vegyületei | |
| A hidridek | 719 |
| Az oxidok és hidroxidok | 720 |
| A haloidsók | 722 |
| A szulfidok | 724 |
| A szulfátok | 724 |
| A nitrátok | 726 |
| A foszfátok | 727 |
| A karbonátok | 729 |
| A kalcium-karbid | 730 |
| A kalcium-cián-amid | 730 |
| A műtrágyák áttekintése | 731 |
| Az alumíniumcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer III/1. csoportjának fémei) | |
| Az alumíniumcsoport elemeiről általában | 733 |
| Az alumínium | 734 |
| Az alumínium hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei | 745 |
| Az alumínium halogénekkel alkotott vegyületei | 747 |
| Az alumínium-szulfát | 749 |
| A timsók | 750 |
| Alumínium-szilikátok | 751 |
| Az alumínium-karbid és alumínium-nitrid | 752 |
| A kerámiai ipar | 752 |
| A cementgyártás | 758 |
| Az üveggyártás | 760 |
| A gallium | 765 |
| A gallium vegyületei | 766 |
| Az indium | 767 |
| Az indium vegyületei | 767 |
| A tallium | 768 |
| A tallium vegyületei | 769 |
| Az óncsoport fémei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának fémes elemei) | |
| Az óncsoport fémei | |
| Az óncsoport fémeiről általában | 770 |
| A germánium | 771 |
| Az ón | 772 |
| Az ólom | 774 |
| Az óncsoport vegyületei | |
| Hidrogénvegyületek | 777 |
| Oxidok és hidroxidok | 777 |
| Az óncsoport fémeinek sói | 779 |
| A szkandiumcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer III/2. csoportja) | |
| A szkandiumcsoport elemeiről általában | 782 |
| A szkandium, ittrium és lantán | 783 |
| A szkandium, ittrium és lantán vegyületei | 784 |
| Az aktínium | 785 |
| A titáncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/2. csoportja) | |
| A titáncsoport elemeiről általában | 786 |
| A titán | 787 |
| A titán vegyületei | 788 |
| A cirkónium | 790 |
| A cirkónium vegyületei | 791 |
| A hafnium és vegyületei | 792 |
| A vanádiumcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer V/2. csoportja) | |
| A vanádiumcsoport elemeiről általában | 793 |
| A vanádium | 794 |
| A vanádium vegyületei | 795 |
| A nióbium | 797 |
| A nióbium vegyületei | 797 |
| A tantál | 798 |
| A tantál vegyületei | 799 |
| A krómcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer VI/2. csoportja) | |
| A krómcsoport elemeiről általában | 800 |
| A króm | 801 |
| A krómvegyületek | 802 |
| A krómvegyületek | 803 |
| A krómvegyületek | 806 |
| A peroxo-krómsavak | 809 |
| A molibdén | 810 |
| A molibdén vegyületei | 812 |
| A volfrám | 814 |
| A volfrám vegyületei | 816 |
| A mangáncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer VII/2. csoportja) | |
| A mangáncsoport elemeiről általában | 819 |
| A mangán | 820 |
| A mangánvegyületek | 821 |
| A mangánvegyületek | 823 |
| A mangánvegyületek | 824 |
| A mangán- és mangánvegyületek | 825 |
| A mangánvegyületek | 826 |
| A technécium és vegyületei | 827 |
| A rénium | 828 |
| A rénium vegyületei | 829 |
| A vascsoport, ill. a platinafémek és vegyületeik (A periódusos rendszer VIII/2. csoportja | |
| A periódusos rendszer VIII/2. csoportjáról általában | 830 |
| A vascsoport elemei és vegyületeik | |
| A vascsoport elemeiről általában | 831 |
| A vas | 833 |
| A kobalt | 849 |
| A nikkel | 850 |
| A vas vegyületei | 852 |
| A kobalt vegyületei | 856 |
| A nikkel vegyületei | 857 |
| A komplex vegyületek izomériájáról, különös tekintettel a kobaltkomplexekre | 858 |
| A platinafémek és vegyületeik | |
| A platinafémekről általában | 868 |
| A ruténium és az ozmium | |
| A ruténium | 871 |
| Az ozmium | 871 |
| A ruténium és ozmium vegyületei | 872 |
| A ródium és az irídium | |
| A ródium | 873 |
| Az irídium | 874 |
| A ródium és irídium vegyületei | 875 |
| A palládium és a platina | |
| A palládium | 876 |
| A platina | 877 |
| A palládium és a platina vegyületei | 879 |
| A rézcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer I/2. csoportja) | |
| A rézcsoport elemeiről általában | 882 |
| A réz | 883 |
| A réz vegyületei | 888 |
| Az ezüst | 892 |
| Az ezüst vegyületei | 896 |
| A fényképezés | 899 |
| Az arany | 900 |
| Az arany vegyületei | 903 |
| A cinkcsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer II/2. csoportja) | |
| A cinkcsoport elemeiről általában | 905 |
| A cink | 906 |
| A cink vegyületei | 910 |
| A kadmium | 912 |
| A kadmium vegyületei | 914 |
| A higany | 915 |
| A higany vegyületei | 918 |
| A lantanidák, az aktinidák és vegyületeik (A periódusos rendszer 3. alcsoportja) | |
| A lantanidák és vegyületeik | |
| A lantanidák | 923 |
| A lantanidák vegyületei | 930 |
| Az aktinidák és vegyületeik | |
| Az aktinidákról általában | 931 |
| A tórioum | 933 |
| A tórium vegyületei | 934 |
| A protaktínium | 936 |
| Az uránium | 936 |
| Az uránium vegyületei | 938 |
| A transzuránok | 940 |
| Az atomenergia felszabadítása | 945 |
Folytatás Microsoft-tal