1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános és szervetlen kémiai praktikum

Praktikum kezdők számára

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 581 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-19-0368-0
Megjegyzés: 8. kiadás. Tankönyvi szám: 04284/I/1. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv hatodik kiadása alkalmat adott az újabb átdolgozásra és bővítésre. Ezt a munkát dr. Hartmann Hildegard docens és dr. Meszticzky Aranka adjunktus vállalta el. A könyv eredeti társszerzői... Tovább

Előszó

A könyv hatodik kiadása alkalmat adott az újabb átdolgozásra és bővítésre. Ezt a munkát dr. Hartmann Hildegard docens és dr. Meszticzky Aranka adjunktus vállalta el. A könyv eredeti társszerzői közül Lengyel Béla és Székely Tamás egyetértett a könyv átdolgozásával és bővítésével, de a munkában részt venni nem kívánt. (Nyilasi János társszerző elhunyt.) A bevezetést a laboratóriumi munkába és az általános kémiai kísérleteket, vagyis az általános részt valamint a táblázatokat Hartmann Hildegard, a szervetlen kémiai feladatokat és kísérleteket, vagyis a részletes részt Meszticzky Aranka dolgozta át és bővítette. Meszticzky Aranka a részletes részt több új fejezettel (pl. fémorganikus vegyületek előállítása) bővítette, így a könyv társszerzője lett. A könyv új kiadásában az SI mértékegységrendszert használjuk. Az előző kiadás néhány feladatát kihagytuk, és több, teljesen új feladatot vettünk be. Utóbbiak részben a jelenlegi általános kémiai előadás anyagához kapcsolódnak, részben a preparatív kémiával foglalkozóknak nyújtanak hasznos ismereteket. A bevezetésben a tömegmérés fejezetét jelentősen bővítettük. Az analitikai mérleget, az elektronikus mérlegeket és a Nemzetközi Hivatalos Mérésügyi Szervezet 1972-ben elfogadott javaslatát, a test levegőben végzett mérlegelési eredményének egyezményes értékét és következményeit is részletesen tárgyaljuk. Köszönetet mondunk Dr. Bodor Endre professzornak és Emri József docensnek. Igen alapos és részletes lektori véleményük és az átadott feladatleírások nagy segítséget nyújtottak a kézirat javításához, bővítéséhez. Köszönjük Nándori Csaba gépészmérnöknek, hogy a tömegmérés fejezetének megírásában a közreműködést elvállalta. Vissza

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ
I. Bevezetés a laboratóriumi munkába 29
1.1. A laboratóriumi munka szabályai 29
1.2. Elővigyázatossági rendszabályok a laboratóriumi munkában; tennivalók baleset esetén 32
1.2.1. Eltört üvegtől származó sérülések 33
1.2.2. Laboratóriumi tüzek 33
1.2.3. Mérgező gázok okozta balesetek 34
1.2.4. Sav és lúg okozta balesetek 34
1.2.5. Néhány kevésbé általános baleseti forrás 37
1.3. Laboratóriumi üveg- és porcelánedények és ezek tisztítása 39
1.4. Laboratóriumi fémeszközök és karbantartásuk; laboratóriumi fatárgyak 43
1.5. Gázégők 45
1.6. Vegyszerek tárolása és használata 49
1.7. Üvegmegmunkálás 52
1.8. Parafa- és gumidugók, dugófúrás; gumi- és műanyagcsövek, üvegcsapok 56
1.9. Tömegmérés, mérlegek és súlyok 59
1.9.1. A tömeg, mértékegységei és mérésének eszközei 59
1.9.2. Hagyományos laboratóriumi mérlegek és használatuk 61
1.9.3. Mechanikus, automatikus kiegyensúlyozású analitikai mérlegek 69
1.9.4. Hibaforrások a tömegmérésben 72
1.9.5. A mérlegek pontossága és osztályba sorolása 74
1.9.6. A súlyok pontossága és osztályba sorolása 78
1.9.7. Összefüggés a test tömege (m) és e test levegőben végzett mérlegelési eredményének egyezményes értéke között 80
1.9.8. Elektronikus mérlegek 86
1.10. Térfogatmérés 91
1.11. Sűrűségmérés 95
1.12. Hőmérsékletmérés 100
1.13. Oldás, aprítás, keverés 103
1.14. Dekantálás, centrifugális, szűrés 107
1.15. Oldott anyagok kristályosítása 115
1.16. Szilárd anyagok szárítása, szárítóanyagok 117
1.17. Desztillál ás 120
1.18. Bepárlás 123
1.19. Bevezetés a gázokkal való kísérletezéshez 126
1.19.1. Gázfejlesztő készülékek 126
1.19.2. Gázpalackok 133
1.19.3. Gázok tisztítása, szárítása 136
1.19.4. Gázok nyomásának mérése 138
2. Egyszerű kémiai reakciók, egyenletírás 140
2.1. Redoxifolyamatok 141
2.1.1. Reakciók kálium-permanganáttal 141
2.1.2. Tömény kénsav redukciója 142
2.1.3. Reakciók jodidionnal és jóddal 143
2.1.4. Reakciók hidrogén-peroxiddal 144
2.1.5. Diszproporció, színproporció 144
2.1.6. Redukció fémekkel 145
2.1.7. Kísérletek szerves vegyületekkel 146
2.2. Redoxifolyamatok irányának a meghatározása 147
2.3. Komplex vegyületek és ionok 148
2.3.1. Színváltozással járó komplexképződés 148
2.3.2. Komplexképződéssel kapcsolatos oldhatóságnövekedés 148
2.3.3. A króm(III)-komplex-kation ligandumcseréje 149
3. Oldatkészítés, sűrűségmérés 150
3.1. Ismeretlen töménységű NaCl-oldat koncentrációjának meghatározása piknométeres sűrűségmérés alapján 151
3.2. Kénsavoldatok készítése 153
3.2.1. 200 g 20 tömegszázalékos H2S04-oldat készítése 154
3.2.2. 200 cm3 1 mólos H2S04-oldat készítése 154
3.3. Gyakran használt kémszeroldatok készítése 155
3.4. Néhány gyakrabban használt mérőoldat készítése 157
3.4.1. 0,05 mólos oxálsavoldat készítése 157
3.4.2. Kb. 4 mólos hidrogén-klorid mérőoldat készítése 158
3.4.3. Nátrium-hidroxid mérőoldat készítése 159
3.4.4. Kb. 0,02 mólos kálium-permanganát-oldat készítése 159
4. Térfogatos elemzés 160
4.1. Egy szerves vegyület moláris tömegének a meghatározása 162
4.2. Cinkből és alumíniumból álló fémforgács összetételének a meghatározása 163
4.3. Háromkomponensű keverék oxálsav és kálium-oxalát-tartalmának a meghatározása 164
4.4. A [Ni(NH3)x]Cl2 komplex előállítása és összetételének meghatározása 165
5. Sztöchiometria; gáztörvények alkalmazása 166
5.1. Az oxigén moláris térfogatának meghatározása 166
5.2. A szén-dioxid moláris tömegének meghatározása 167
5.3. A magnézium relatív atomtömegének közvetlen meghatározása 168
5.4. A cink relatív atomtömegének meghatározása 168
5.5. A lítium és a kalcium relatív atomtömegének meghatározása 169
5.6. Nátrium-kloridot és kalcium-karbonátot tartalmazó keverék százalékos összetételének meghatározása 170
5.7. Az abszolút hőmérsékleti skála alsó pontja közelítő értékének meghatározása 172
6. Keverékek, elegyek szétválasztása, anyagok tisztítása 174
6.1. Keverék szétválasztása összetevőire 174
6.2. Nátrium-klorid és jód keverékének szétválasztása 175
6.3. Levegő oldékonysága vízben 175
6.4. Desztillált víz előállítása 176
6.5. Szennyezett só tisztítása átkristályosítással 177
7. Reakciósebesség, katalízis 179
7.1. Reakciósebességgel kapcsolatos kísérletek 179
7.1.1. A reakciók sebességét befolyásoló tényezők vizsgálata 179
7.1.2. Landolt-féle reakció 180
7.1.3. Oszcilláló kémiai reakció 180
7.1.4. Az átalakulás sebességét befolyásoló egyik tényező vizsgálata heterogén reakciónál 181
7.1.5. A bróm és a hangyasav között lejátszódó reakció felezési idejének meghatározása 182
7.2. Katalízissel kapcsolatos kísérletek 183
7.2.1. Homogén katalízis 183
7.2.2. Autokatalízis, negatív katalízis 184
7.2.3. A hidrogén-peroxid katalitikus bontása nikkel(II)-hidroxiddal 185
7.2.4. Katalízises reakció vizsgálata 185
8. Homogén egyensúlyok 186
8.1. Kémiai egyensúly függése a reagáló anyagok koncentrációjától 186
8.2. Reakcióhő előjelének meghatározása a Le Chatelier-Braun-féle elv alapján 186
8.3. A kémiai egyensúly eltolódása 187
8.3.1. A kobalt(II)-tiocianát komplex disszociációs egyensúlya 187
8.3.2. A bróm hidrolízise 188
8.3.3. Gyenge savak disszociációs egyensúlya 188
8.4. Hidrolízis 188
8.4.1. Sóoldatok kémhatása 188
8.4.2. A hidrolízis megfordíthatósága 189
8.4.3. A hőmérséklet hatása a hidrolízisre 189
8.4.4. Alumínium-szulfid előállítása és hidrolízise 189
8.5. Pufferoldatok 190
8.5.1. Ammónia - ammónium-klorid pufferoldat vizsgálata 190
8.5.2. Adott pH-jú pufferoldat készítése ecetsav- és nátrium-acetátoldatból 190
8.5.3. Adott pH-jú és adott pufferkapacitású pufferoldat készítése 191
9. Heterogén egyensúlyok 193
9.1. Egyensúly folyadék-gőz rendszerekben 193
9.1.1. Hidrogén-klorid-oldat desztillálása 193
9.1.2. Vizes etanol-oldat desztillálása 194
9.1.3. Ammónia és kén-dioxid cseppfolyósítása hűtéssel 194
9.2. Szilárd anyagok oldódási egyensúlya 195
9.2.1. Hőmérséklet hatása sók oldhatóságára 195
9.2.2. Túltelített oldatok 195
9.2.3. Kálium-nitrát oldhatóságának meghatározása 196
9.2.4. Alkáliföldfém-szulfátok oldhatósági szorzata 196
9.2.5. Kisózás 197
9.2.6. Ólom(II)-szulfid és -szulfát oldhatósági szorzatának összehasonlítása 197
9.2.7. Magnézium-hidroxid oldódása ammónium-klorid-oldatban 197
9.3. Komplex egyensúlyok 197
9.3.1. Ezüst(I)komplexek stabilitása 197
9.3.2. Ezüstkomplex sztöchiometriai összetételének meghatározása 198
9.4. Megoszlási és adszorpciós egyensúlyok 199
9.4.1. Folyadékok oldhatósága vízben 199
9.4.2. Adszorpció oldatban 200
9.4.3. Adszorpció gázfázisban 200
9.4.4. Ionmentes víz előállítása ioncserélő műgyantával 201
9.4.5. Alkálifém-kationok kimutatása papírkromatográfiával 203
10. Elektrokémia 205
10.1. Alapismeretek 205
10.1.1. Egységek, alapfogalmak, egyszerű áramkörök törvényei 205
10.1.2. Egyszerű elektrokémiai gyakorlatokhoz használt eszközök 207
10.1.3. Elektrokémiai gyakorlatoknál betartandó munkaszabályok, tennivalók baleset esetén 214
10.2. Galvánelemek 216
10.2.1. A standardpotenciál-táblázat alapján könnyen értelmezhető reakciók 216
10.2.2. Redoxifolyamatok térbeli szétválasztása 217
10.2.3. Daniell-elem összeállítása 218
10.2.4. Ólomfa készítése (Saturnus fája) 219
10.2.5. Standardpotenciál közelítő meghatározása 219
10.2.6. A koncentráció és a pH befolyása a redoxipotenciálra 221
10.2.7. Ezüst/ezüstion koncentrációs elem vizsgálata 222
10.2.8. Az ezüst-klorid oldhatósági szorzatának közelítő meghatározása 223
10.2.9. A [tetraammin-réz(II)]-ion kumulatív stabilitási állandójának közelítő meghatározása 224
10.2.10. Potenciometrikus titrálás elvi alapjának szemléltetése 224
10.2.11. Korrózióvédelem különböző fémekkel 225
10.2.12. Hidrogénfejlődés elősegítése helyi elemmel 225
10.3. Elektrokémiai polarizáció, bomlásfeszültség, túlfeszültség 225
10.3.1. Elektrokémiai polarizáció 225
10.3.2. Az elektrolizáló feszültség és az áramerősség kapcsolata sósavoldat elektrolízisekor 226
10.3.3. Elektrolízis váltófeszültséggel és egyenfeszültséggel 227
10.3.4. Kálium-klorid- és kálium-jodid-oldat bomlásfeszültségének összehasonlítása 227
10.3.5. A hidrogén-túlfeszültség hatása a bomlásfeszültségre 228
10.3.6. A hidrogén-túlfeszültség szerepe katódos redukciónál 229
10.3.7. Ólomakkumulátor összeállítása, feltöltése és kisütése 230
10.4. Elektrolízisek 231
10.4.1. Póluspapír készítése 231
10.4.2. Elektrolízises kísérletek 232
10.4.3. Vízbontás 232
10.4.4. Nikkelbevonat készítése (galvanosztégia) 233
10.5. Oldatok elektromos vezetése 234
10.5.1. Különböző oldatok elektromos vezetésének összehasonlítása 234
10.5.2. A kénsavoldat elektromos vezetésének változása a koncentrációval 235
10.5.3. Monoklór-ecetsav-oldatok fajlagos vezetésének és moláris fajlagos vezetésének meghatározása, valamint a disszociációfok számítása 236
10.5.4. Konduktometriás titrálás 238
11. Termokémia 239
11.1. Olvadáspont 239
11.1.1. Olvadáspont meghatározása 239
11.1.2. Tiszta és szennyezett nátrium-tioszulfát olvadáspontjának összehasonlítása 240
11.2. Túlhűtés tanulmányozása 240
11.3. Fagyáspontcsökkenés 241
11.3.1. Jég kölcsönhatása nátrium-kloriddal 241
11.3.2. Jég kölcsönhatása tömény kénsavval 241
11.3.3. A benzoesav moláris tömegének közelítő meghatározása 241
11.3.4. Vízben oldódó anyag moláris tömegének meghatározása 242
11.4. Forráspont 243
11.4.1. Forráspont meghatározása 243
11.4.2. Normális forráspont meghatározása 244
11.5. Oldáshő 246
11.5.1. Oldáshő előjelének megfigyelése 246
11.5.2. Vízmentes és kristályvíztartalmú só oldása 246
11.6. Semlegesítési hő meghatározása 246
11.7. Alumínium és ólom fajlagos hőkapacitásának, valamint relatív atomtömegének közelítő meghatározása 248
11.8. Termometrikus titrálás 248
12. Fotokémia; színképek 250
12.1. Foszforeszkáló készítmény előállítása 250
12.2. A vas(III)ion és az oxalátion közötti fotokémiai reakció 250
12.3. A klórdurranógáz-reakció 251
12.4. Kemilumineszcencia szemléltetése 253
12.4.1. A lucigenin reakciója 253
12.4.2. Pirogallol oxidációja 253
12.5. Fluoreszcencia felhasználása kromatogram előhívására 254
12.6. Színképek 255
12.6.1. Alkálifémek és alkáliföldfémek lángspektrumának vizsgálata 255
12.6.2. Abszorpciós spektrum vizsgálata 258
13. Nagyenergiájú részecskék kimutatása 260
13.1. Diffúziós ködkamra összeállítása 260
14. Kondenzált fázisok 262
14.1. Kristályos szerkezet 262
14.1.1. Kristályos csapadékok mikroszkópos vizsgálata 262
14.2. Kolloid-részecskék Brown-féle mozgásának megfigyelése 263
14.3. Kolloid keményítőrészecskék és jódmolekulák diffúziójának összehasonlítása 264
14.4. Ozmózis jelensége 264
14.4.1. Az ozmózis jelenségének vizsgálata szőlőszemen 264
14.4.2. Ozmózisnyomás kimutatása 265
14.4.3. Ozmózisos „szilikátnövények" előállítása 265
14.5. Kolloid oldatok előállítása 266
14.5.1. Kénszol előállítása mechanikai diszpergálással 266
14.5.2. Kolloid oldat előállítása elektromos porlasztással 266
14.5.3. Ezüst-klorid-szol előállítása peptizálással 267
14.5.4. Kénszol előállítása oldószer kicserélésével 267
14.5.5. Különböző színű ezüstszolok előállítása 267
14.5.6. Vas(III)-hidroxid-szol előállítása hidrolízissel 268
14.5.7. Kolloid vas(III)-hidroxid előállítása dialízissel 268
34.6. Kolloidok koagulálásának vizsgálata 269
14.6.1. A negatív töltésű antimon(III)-szulfid-szol koagulálásának vizsgálata 269
14.6.2. Vas(III)-hidroxid-szol koagulálásának vizsgálata 269
14.6.3. Stabilis vizes benzolemulzió előállítása 270
14.6.4. Védőhatás tanulmányozása 270
RÉSZLETES RÉSZ
Nemfémes elemek és vegyületeik
15. A hidrogén 273
15.1. A hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérletek 273
15.1.1. Hidrogén fejlesztése vízből, alkálifémekkel 273
15.1.2. Kalcium és magnézium reakciója vízzel 273
15.1.3. Hidrogén fejlesztése sav és bázis vizes oldatából 274
15.1.4. Atomos hidrogén 275
15.2. A hidrogén nagy diffúziósebességének szemléltetése 275
15.3. A hidrogén nagy hővezetésének szemléltetése 276
15.4. Hidrogén fejlesztése Kipp- vagy Winkler-készülékben; tisztítása és meggyújtása 277
15.5. Hidrogén fejlesztése vízgőzből vasforgáccsal 278
15.6. Kálcium-hidrid előállítása 279
15.7. Fém-oxidok redukciója hidrogénnel 280
15.8. Réz(II)-oxid redukciója hidrogénnel 281
15.9. Hidrogén meggyújtása platinakatalizátorral 282
15.10. Hidrogén oldódása palládiumban 282
16. Az oxigén 284
16.1. Oxigénnel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérletek 284
16.1.1. Oxigén előállítása kálium-klorát hőbontásával 284
16.1.2. Oxigén előállítása higany(II)-oxidból 284
16.1.3. Ózon képződése bárium-peroxidból 285
16.2. Oxigén előállítása kálium-klorátból 286
16.3. Oxigén előállítása hidrogén-peroxidból kálium-dikromáttal 287
16.4. Oxigén előállítása hidrogén-peroxidból kálium-permanganáttal 287
16.5. Elemek égetése oxigénben 288
16.6. Ózon előállítása elektrolízissel 288
17. Az oxigén hidrogén vegyületei 290
17.1. A víz 290
17.1.1. A víz keménysége 290
17.1.2. A vízlágyítás 290
17.1.3. A víz tisztítása 291
17.2. A hidrogén-peroxid 291
17.2.1. A hidrogén-peroxid bomlását befolyásoló tényezők 291
17.2.2. A hidrogén-peroxid katalitikus bontása 291
17.2.3. A hidrogén-peroxid oxidáló és redukáló tulajdonságának megfigyelése 292
17.2.4. A hidrogén-peroxid kimutatása 293
17.2.5. Hidrogén-peroxid-oldat előállítása bárium-peroxidból 293
17.2.6. Hidrogén-peroxid képződése hidrogén égésekor 293
17.2.7. Hidrogén-peroxid képződése peroxo-dikénsav hidrolízisekor 294
18. Halogén elemek és vegyületeik 296
18.1. Halogénelemekkel és vegyületeikkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérletek 296
18.1.1. Klór előállítása sósav oxidálásával 296
18.1.2. Bróm és jód előállítása oxidációval 296
18.1.3. Jód és bróm előállítása redukcióval 296
18.1.4. Klórosvíz reakciója bromid- és jodidionnal 297
18.1.5. Kísérletek brómosvízzel 297
18.1.6. Kísérletek kálium-jodidos jódoldattal 298
18.1.7. Fluoridion kimutatása 298
18 1.8. Alkáli-klorid, -bromid és -jodid reakciója tömény kénsavval 298
18.1.9. Halogenátionok megkülönböztetése 299
18.1.10. Perklorátionok reakciói 299
18.1.11. Ezüst-halogenidek előállítása és oldása 300
18.1.12. Klór-dioxid előállítása és tulajdonságai 301
18.1.13. A dijód-pentaoxid hőbomlása 301
18.1.14. Halogenidek és halogenátok azonosítása 301
18.2. Halogén elemek előállítása 303
18.2.1. Klór előállítása tömény sósavból kálium-permanganáttal 303
18.2.2. Klór előállítása sósavból mangán-dioxiddal 304
18.2.3. Klór előállítása sósavból a levegő oxigénjével 304
18.2.4. Klór reakciója fémekkel és kísérletek klórosvízzel 305
18.2.5. Bróm előállítása kálium-bromidból 305
18.2.6. Jód tisztítása szublimációval 306
18.3. A halogének hidrogén vegyületei 307
18.3.1. Hidrogén-fluorid-oldat és nátrium-fluorid előállítása 307
18.3.2. Üvegmaratás és a szilícium-tetrafluorid hidrolízise 308
18.3.3. Sósav előállítása nátrium-kloridból 308
18.3.4. Sósav előállítása ammónium-kloridból 308
18.3.5. Sósav oldékonysága vízben 308
18.3.6. Hidrogén-bromid képződése elemeiből 308
18.3.7. Hidrogén-bromid előállítás 312
18.3.8. Hidrogén-jodid előállítása 313
18.4. A halogének oxidjai, oxosavai és ezek sói 314
18.4.1. Diklór-oxid előállítása 314
18.4.2. Hipoklórossav-oldat előállítása 315
18.4.3. Kísérletek hipoklórossav-oldattal 316
18.4.4. Nátrium-hipoklorit-oldat készítése és színtelenítő hatása 316
18.4.5. Klórmész előállítása 317
18.4.6. Klórsav előállítása és tulajdonságai 317
18.4.7. Kálium-klorát előállítása 3,8
18.4.8. Kálium-klorát előállítása anódos oxidációval 319
18.4.9. Kálium-perklorát előállítása 321
18.4.10. Brómsav előállítása és tulajdonságai 321
18.4.11. Dijód-pentaoxid előállítása 322
18.4.12. Jódsav előállítása dijód-pentaoxidból 323
18.4.13. A dijód-pentaoxid és a jódsav reakciói 323
18.4.14. Nátrium-jodát előállítása 324
18.4.15. Trinátrium-dihidrogén-ortoperjodát előállítása 324
18.4.16. Bárium-hidrogén-ortoperjodát előállítása 325
18.4.17. Ortoperjódsav előállítása 325
18.4.18. Nátrium-perjodát előállítása 326
19. A kén és vegyületei 327
19.1. Kénnel kapcsolatos kísérletek 327
19.1.1. A kén viselkedése hevítéskor 327
19.1.2. A kén reakciója fémekkel 327
19.1.3. Szennyezett kén tisztítása desztillációval 328
19.1.4. Rombos és monoklin kénkristályok előállítása 328
19.2. Kén-hidrogénnel kapcsolatos kémcsőkísérletek, kén-hidrogén és szulfidok előállítása 329
19.2.1. A kén-hidrogén reakciói 329
19.2.2. Kísérletek kén-hidrogénes-vízzel 329
19.2.3. Kén-hidrogén előállítása vas(II)-szulfidból sósavval 330
19.2.4. Kén-hidrogén előállítása elemeiből 331
19.2.5. Kén előállítása kén-hidrogénből 332
19.2.6. Ammónium-poliszulfid-oldat előállítása és elbontása 333
19.2.7. Mészkénlé előállítása 333
19.2.8. Nátrium-szulfid és poli(kén-hidrogén) előállítása 334
19.2.9. Szulfid kimutatása 335
19.2.10. Az oldat pH-jának hatása a fém-szulfidok leválására 336
19.3. A kén oxidjai, oxisavai és ezek sói 336
19.3.1. Kén-dioxid laboratóriumi előállítása 336
19.3.2. Kén-dioxid képződése piritből 337
19.3.3. Kísérletek kén-dioxiddal és kénessavval 338
19.3.4. Kén-hidrogén reakciója kén-dioxiddal 338
19.3.5. Kén-dioxid cseppfolyósítása és ampullába forrasztása 340
19.3.6. Nátrium-szulfit előállítása 341
19.3.7. Nátrium-tioszulfát előállítása 342
19.3.8. A kénsav kémiai tulajdonságai 342
19.3.9. A kontakt kénsavgyártás modellje 343
19.3.10. A hidrogén-szulfátok viselkedése hevítéskor 344
19.3.11. A szulfit- és szulfátionok megkülönböztetése 344
19.3.12. Tioszulfátionok reakciói 345
19.3.13. Kálium-diszulfit (K2S205) előállítása 346
19.3.14. Nátrium-ditionit előállítása 346
19.3.15. Kálium-peroxo-diszulfát előállítása 346
19.3.16. Ammónium-peroxo-diszulfát ((NH4)S202) előállítása 347
19.3.17. Peroxo-diszulfát-ionok reakciói 349
19.3.18. Kéntartalmú vegyületek azonosítása 349
19.4. A kén halogénvegyületei és oxohalogenidjei 350
19.4.1. Dikén-diklorid előállítása elemeiből 350
19.4.2. Dikén-diklorid előállítása kén-hidrogénből klórral 351
19.4.3. Szulfinil-diklorid (SOCl2) előállítása 352
19.4.4. Szulfonil-diklorid (S02C12) előállítása 353
20. A szelén és a tellúr 356
20.1. A szelén viselkedése hevítéskor 356
20.2. A megvilágítás hatása a szelén elektromos vezetésére 356
20.3. Hőmérsékletváltozás hatása a szelén elektromos vezetésére 357
20.4. Kísérletek szelén-dioxiddal 357
20.5. Kísérletek tellúrossavval 358
21. A nitrogéncsoport elemei 360
21.1. A nitrogéncsoport elemeivel kapcsolatos egyszerű kísérletek 360
21.1.1. A sárga és a vörösfoszfor tulajdonságainak összehasonlítása 360
21.1.2. Az arzén szublimálása 361
21.1.3. Antimon képződése 361
21.1.4. Az antimon reakciója nemfémes elemekkel 361
21.1.5. Az antimon és a bizmut reakciója salétromsav-oldattal 361
21.2. Nitrogén előállítása levegőből 362
21.3. Tiszta nitrogéngáz előállítása 362
21.4. Magnézium-nitrid (Mg3N2) előállítása 363
22. A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületei 364
22.1. A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 364
22.1.1. Az ammóniumion reakciói 364
22.1.2. Redukció hidrazínium(2+)-szulfáttal [(N2H6)SO4] 364
22.1.3. Az arzin keletkezése 364
22.2. Ammóniaoldat előállítása 365
22.3. Az ammóniagáz oldhatósága vízben 366
22.4. Az ammóniagáz cseppfolyósítása 367
22.5. Az ammónia kémiai tulajdonságai 368
22.6. Hidrazínium(2-f )-szulfát előállítása 369
22.7. Foszfin előállítása foszforból 370
22.8. Kalcium-foszfid reakciója vízzel 371
22.9. Arzén és antimon kimutatása Mary/j-próbával 371
23. Szintézisek cseppfolyós ammóniában 373
23.1. Hexametil-diszilazán előállítása cseppfolyós ammóniában 375
23.2. Hexametil-diszilazán előállítása Dmr-oldatban 375
23.3. Hexametil-ciklo-triszilazán és oktametil-ciklo-tetraszilazán előállítása 376
23.4. Trimetil-nátrium-szilanolát előállítása 376
23.5. Tetrakisz-(trimetilsziIoxi)-titán előállítása 378
23.6. [Hexaammin-króm(III)]-nitrát előállítása 378
24. A nitrogéncsoport elemeinek oxigénvegyületei 380
24.1. A nitrogéncsoport elemeinek oxigén vegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 380
24.1.1. A nitrátion reakciói 380
24.1.2. A nitrition reakciói 380
24.1.3. A nitrátok stabilitása 381
24.1.4. Foszfor(V)-oxid keletkezése és reakciója vízzel 381
24.1.5. A foszfátionok reakciói 382
24.1.6. Primer, szekunder és tercier ortofoszfátok megkülönböztetése 383
24.1.7. Az arzén(III)-oxid szublimálása 384
24.1.8. Az arzén(III)-oxid reakciói 384
24.1.9. Az arzénessav és az arzenitek reakciói 384
24.1.10. Az arzénsav és az arzenátok reakciói 386
24.1.11. Az antimon(III) reakciói 386
24.1.12. Az antimon(V) reakciói 387
24.1.13. A bizmut(III) reakciói 388
24.2. Dinitrogén-oxid előállítása és tulajdonságai 388
24.3. Nitrogén-monoxid előállítása és tulajdonságai 389
24.4. Nitrogén-dioxid előállítása 390
24.5. Kísérletek nitrogén-dioxiddal 391
24.6. Dinitrogén-trioxid és salétromossav előállítása 392
24.7. Nátrium-nitrit előállítása 392
24.8. Salétromsav előállítása 393
24.9. Foszforsavak előállítása 394
24.10. Foszforsó (NaNH4HP04.4 H2O) előállítása 394
24.11. Tetranátrium-difoszfát előállítása 395
24.12. Arzénsav előállítása 396
24.13. Antimon(V)-oxid és antimonsav előállítása 396
25. A nitrogéncsoport elemeinek halogénvegyületei 397
25.1. A nitrogéncsoport elemeinek halogénvegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 397
25.1.1. Kísérletek foszfor-kloridokkal 397
25.1.2. Antimon-kloridok reakciója vízzel 397
25.2. Nitrogén-triklorid előállítása 398
25.3. Nitrozil-klorid (NOC1) előállítása 398
25.4. Foszfor(III)-klorid (PCI3) előállítása 399
25.5. Foszfor-tribomid előállítása 400
25.6. Arzén-triklorid előállítása 401
25.7. Antimon-triklorid előállítása 401
25.8. A nitrogéncsoport elemeinek és vegyületeinek felismerése és megkülönböztetése 402
26. A szén és a szilícium 403
26.1. A szénnel és szilíciummal kapcsolatos egyszerű kísérletek 403
26.1.1. A szén égése 403
26.1.2. Kísérletek szilíciummal 403
26.2. Szemcsés aktív szén előállítása 403
26.3. Szilícium előállítása 403
27. A szén és a szilícium vegyületei 405
27.1. A szén és a szilícium vegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 405
27.1.1. A karbonát-és a hidrogénkarbonát-ionok reakciói 405
27.1.2. A cianidionok reakciói 405
27.1.3. Rodanidion képződése és kimutatása 406
27.1.4. Kísérletek szén-tetrakloriddal 406
27.1.5. Kísérletek szilícium-tetrakloriddal 406
27.1.6. A szilícium-dioxid kémiai tulajdonságai 407
27.1.7. Kísérletek kovasavval és szilikátokkal 407
27.1.8. Kovasavkolloidok 407
27.2. Kalcium-acetilid és acetilén előállítása 408
27.3. Kísérletek acetilénnel 408
27.4. Magnézium-szilicid és szilán előállítása 409
27.5. Szén-monoxid előállítása és tulajdonságai 410
27.6. Szén-monoxid előállítása szén-dioxidból 411
27.7. Szén-dioxid előállítása és tulajdonságai 412
27.8. Vízüvegoldat előállítása homokból, feltárással 413
28. A szén és a szilícium halogenidjei 414
28.1. Szén-tetrajodid előállítása 414
28.2. Szilícium-tetraklorid előállítása 415
29. A bór és vegyületei 417
29.1. A bórral és vegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 417
29.1.1. Kísérletek bórral 417
29.1.2. Bóraxgyöngypróba 417
29.1.3. Kísérletek bórsavval 418
29.2. Kristályos bór előállítása 418
29.3. Bórsav előállítása 419
29.4. Ammónium-pentaborát előállítása 419
29.5. Bór-nitrid előállítása 420
29.6. Bór-trifluorid előállítása és tárolása 420
29.7. Bór-triklorid előállítása 421
29.8. Bór-tribromid előállítása 422
29.9. Kálium-tetrafluoro-borát(III) előállítása 422
29.10. Nátrium-perborát előállítása 423
FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK
30. Az alkálifémek és vegyületeik 427
30.1. Az alkálifémekkel és vegyületeikkel kapcsolatos egyszerű kísérletek 427
30.1.1. Nátriumamalgám előállítása és tulajdonságai 427
30.1.2. Ammóniumamalgám előállítása és tulajdonságai 427
30.1.3. A lítium és a nátrium égése 428
30.1.4. Nátrium-peroxid és víz kölcsönhatása 428
30.1.5. Lítium-karbonát és -foszfát képződése 428
30.2. Nátrium-hidroxid előállítása nátrium-karbonátból 429
30.3. Nátrium-klorid-oldat elektrolízise higanykatóddal 429
30.4. Nátrium-nitrát előállítása 430
30.5. Kálium-nitrát előállítása 430
30.6. Nátrium-karbonát előállítása 431
30.7. Kálium-karbonát kinyerése fahamuból 432
30.8. Kálium-hidrogén-karbonát előállítása 432
31. Alkáliföldfémek és vegyületeik 434
31.1. Alkáliföldfémekkel és vegyületeikkel kapcsolatos egyszerű kísérletek 434
31.1.1. A magnézium redukáló tulajdonsága 434
31.1.2. A magnéziumionok reakciói 434
31.1.3. Az alkáli- és alkáliföldfém-karbonátok hőbomlása 435
31.1.4. Kalcium-nitrid képződése 435
31.2. Magnézium előállítása olvadék elektrolízissel 435
31.3. Bárium-peroxid-víz(l/8) előállítása 437
31.4. Alkáliföldfém-szulfátok előállítása 437
31.4.1. Magnézium-szulfát előállítása dolomitból 437
31.4.2. Kalcium-szulfát előállítása 437
31.5. Alkáliföldfém-kloridok előállítása 438
31.5.1. Kalcium-klorid előállítása mészkőből 438
31.5.2. Bárium-klorid (BaCl2-2 H20) előállítása bárium-szulfátból 438
31.6. Alkáliföldfém-karbonátok előállítása 439
31.7. Stroncium-nitrát előállítása 439
32. Az alumínium, a gallium és vegyületeik 440
32.1. Az alumíniummal, a galliummal és vegyületeikkel kapcsolatos kémcsőreakciók 440
32.1.1. Az alumínium oxidációja 440
32.1.2. Vízbontás alumíniummal 440
32.1.3. Az alumínium kölcsönhatása savakkal és lúgokkal 440
32.1.4. Az alumínium-hidroxid amfoter jellege 441
32.1.5. Az alumíniumion néhány reakciója 441
32.1.6. A gallium olvadáspontja 442
32.1.7. A gallium égése 442
32.2. Alumíniumtermit 442
32.3. Timföld előállítása bauxitból 443
32.4. Alumínium-szulfát előállítása 444
32.5. Timsó előállítása 444
32.6. Alumínium-tribromid előállítása 445
32.7. Alumínium-trijodid előállítása 446
32.7.1. A1I3 előállítása vákuumban 446
32.7.2. A1I3 előállítása oldószerben 446
32.7.3. A1I3 előállítása bombacsőben 447
32.8. Vízmentes A1C13 előállítása 447
32.9. Vízmentes GaCl3 előállítása 448
32.10. Vízmentes GaBr3 és Gal3 előállítása 449
33. Az óncsoport féméi és vegyületei 450
33.1. Az óncsoport fémeivel és vegyületeivel kapcsolatos egyszerű kísérletek 450
33.1.1. Ón előállítása 450
33.1.2. Ónozás 450
33.1.3. Az ón-hidrogén képződése 450
33.1.4. Az ón(II)- és az ón(IV)vegyületek viselkedése 451
33.1.5. Az ólom kölcsönhatása savakkal 451
33.1.6. Az ólom(II)-ion reakciói 452
33.1.7. Az ólom(II)-oxid redukciója 452
33.1.8. Az ón kölcsönhatása savakkal és lúgokkal 452
33.2. Ón és ólom ötvözése 453
33.3. Wood-féle ötvözet előállítása 453
33.4. Ón(II)-klorid-víz( 1 /2) előállítása 454
33.5. Ólom(II)-oxid előállítása 454
33.6. Ólom(IV)-oxid előállítása 455
33.7. (Pb304) Mínium előállítása 455
33.8. Ón(IV)-szulfid előállítása 456
33.9. Ón(IV)-klorid előállítása elemeiből 456
33.10. Ón(IV)-bromid előállítása elemeiből 457
33.11. Ón(IV)-jodid előállítása elemeiből 458
33.12. Ólom(II)-nitrát előállítása keményólomból 458
33.13. Bázisos ólom(II)-karbonát (Pb3(0H)2(C03)2) előállítása 459
33.14. Ólom(II)-klorid előállítása 460
34. A titáncsoport elemei és vegyületeik 461
34.1. A titáncsoporttal kapcsolatos kémcsőkísérletek 461
34.1.1. A titán(IV) reakciói 461
34.1.2. Cirkóniumpor égetése 461
34.1.3. A cirkónium-dioxid tulajdonságai 461
34.2. Titanil-szulfát-oldat előállítása 462
34.3. Titán(III)-szulfát előállítása katódos redukcióval 463
35. A vanádium és vegyületei 465
35.1. Vanádiumvegyületek képződése és tulajdonságaik 465
35.2. Ammónium-vanádium-biszulfát előállítása 466
35.3. Ammónium-vanádium(II)-szulfát előállítása 467
36. A krómcsoport elemei és vegyületei 469
36.1. A krómmal és vegyületeivel kapcsolatos egyszerű kísérletek 469
36.1.1. A króm oldódása savakban 469
36.1.2. A króm(III)-vegyületek tulajdonságai 469
36.1.3. Króm(IV)-oxid előállítása és tulajdonságai 470
36.1.4. Kromátok és dikromátok képződése 470
36.1.5. A kálium-dikromát oxidáló tulajdonsága 470
36.1.6. Peroxo-krómsav előállítása 471
36.2. Króm előállítása aluminotermikus úton 471
36.3. Króm(III)-oxid előállítása és tulajdonságai 471
36.4. Kálium-króm(III)-szulfát (KCr(S04)2-12 H20) előállítása 472
36.5. Ólom(II)-kromát előállítása 472
36.6. Bázisos ólom(II)-kromát előállítása 473
36.7. Kálium-dikromát előállítása 473
36.8. Ammónium-dikromát előállítása króm(VI)-oxidból 474
36.9. Kromil(VI)-klorid (CTO2CI2) előállítása 474
36.10. Krómkomplexek előállítása 475
36.10.1. [Tetraakva-dikloro-króm(III)]-klorid-víz(I/2) előállítása 475
36.10.2. [Hexaakva-króm(III)]-klorid előállítása 476
36.10.3. Kálium-[trioxaláto-kromát(III)]-víz( 1 /3) előállítása 476
36.11. Molibdénvegyületek előállítása és tulajdonságai 476
36.12. Volframvegyületek tulajdonságai 477
36.13. Fluoreszkáló kalcium-volframát(CaW04) előállítása 478
37. A mangáncsoport elemei és vegyületei 479
37.1. A mangánnal és vegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 479
37.1.1. A mangán(II)-vegyületek reakciói 479
37.1.2. MnC>2 és kénsav kölcsönhatása 479
37.1.3. Kálium-manganát előállítása és tulajdonságai 480
37.1.4. A kálium-permanganát termikus bomlása 480
37.1.5. A kálium-permanganát oxidáló tulajdonsága 480
37.1.6. Mangán-heptaoxid képződése és oxidáló tulajdonsága 481
37.2. Mangán(II)-szulfát előállítása 482
37.3. A mangán anódos oxidációja 482
38. A vascsoport féméi és azok vegyületei 483
38.1. A vascsoport fémeivel és vegyületeivel kapcsolatos egyszerű kísérletek 483
38.1.1. A vas kölcsönhatása savakkal 483
38.1.2. A vas passziválása 483
38.1.3. Vas(II)vegyületek képződése és tulajdonságai 483
38.1.4. Vas(III)-vegyületek képződése és tulajdonságai 484
38.1.5. Vaskomplexek képződése 485
38.1.6. Kobalt és nikkel kölcsönhatása savakkal 486
38.1.7. A kobalt(II)- és a kobalt(III)-vegyületek reakciói 486
38.1.8. A kobaltsók színváltozása 487
38.1.9. Komplex kobaltvegyületek képződése 487
38.1.10. A nikkel(II)vegyületek tulajdonságai 488
38.1.11. Nikkelkomplexek képződése 488
38.2. Piroforos vas előállítása 489
38.3. Vas(II)-szulfát - víz(l/7) előállítása fémvasból 490
38.4. Vas(III)-nitrát-víz(l/6) előállítása 490
38.5. Ammonium-vas(II)-szulfát-víz(l/6) előállítása 491
38.6. Ammonium-vas(III)-szulfát-víz(l/12) előállítása 491
38.7. Kálium-[hexaciano-ferrát(III)] előállítása 492
38.8. Kobaltkomplexek előállítása 493
38.8.1. [Hexaammin-kobalt(II)]-klorid előállítása 493
38.8.2. [Tetraammin-karbonáto-kobalt(III)]-nitrát előállítása 493
38.8.3. [Pentaammin-kloro-kobalt(III)]-klorid előállítása 494
38.8.4. [Akva-pentaammin-kobalt(III)]-klorid előállítása 495
38.8.5. [Hexaammin-kobalt(III)]-klorid előállítása 495
38.8.6. [Pentaammin-nitro-kobalt(III)]-klorid előállítása 496
38.8.7. [Pentaammin-nitrito-kobalt(III)]-klorid előállítása 496
38.8.8. [Tetraammin-c5z-dinitro-kobalt(III)]-klorid előállítása 497
38.8.10. [Triammin-trinitro-kobalt(III)] előállítása 497
38.9. Nikkel(II)-szulfát-víz( 1 /7) előállítása 498
38.10. [Hexaammin-nikkel(II)]-bromid előállítása 498
38.11. [Hexaammin-nikkel(II)]-klorid előállítása 498
38.12. Nikkel-tetrakarbonil képződése 499
39. A platinafémek és vegyületeik 500
39.1. A fémplatina alkalmazása 500
39.1.1. A platina katalitikus hatása 500
39.1.2. A platinatégely kezelése 500
39.2. Platinakomplexek képződése 500
39.3. Hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)]-oldat előállítása 500
40. A rézcsoport elemei és vegyületei 502
40.1. A rézcsoport elemeivel és vegyületeivel kapcsolatos kémcsőkísérletek 502
40.1.1. Savak hatása a rézre 502
40.1.2. A réz lángfestése 502
40.1.3. Réz(I)vegyületek képződése és tulajdonságai 502
40.1.4. Réz(II)-vegyületek képződése és tulajdonságai 503
40.1.5. Kálium-nortoperjodáto-kuprát(III)-képződése 504
40.1.6. Ezüstion reakciója higannyal 504
40.1.7. Ezüstvegyületek képződése és tulajdonságai 504
40.1.8. Az ezüstkomplexek stabilitásának összehasonlítása 505
40.1.9. Az arany(III) vegyületek reakciói 505
40.2. Réz(II)-oxid redukálása szénnel 506
40.3. Rézvegyületek előállítása 507
40.3.1. Réz(II)-klorid-víz(l/2) előállítása 507
40.3.2. Réz(II)-szulfát-víz(l/5) előállítása 508
40.3.3. [Tetraamin-réz(II)]-szulfát-víz( 1 /I) előállítása 508
40.3.4. Bázisos réz(II)-karbonát előállítása 509
40.3.5. Réz(I)-[tetrajodo-merkurát(II)] előállítása 509
40.3.6. Réz(I)-oxid előállítása anódos oxidációval 510
40.3.7. Vízmentes réz(II)-nitrát előállítása 510
40.4. Fémezüst regenerálása 510
40.5. Ezüstvegyületek előállítása 512
40.5.1. Ezüst-permanganát előállítása 512
40.5.2. Ezüst-nitrit előállítása 512
40.5.3. [Tetrakisz(piridin)-ezüst(II)]-(peroxo-diszulfát) előállítása 513
40.6. Arany kinyerése aranytartalmú ércekből 513
41. A cinkcsoport elemei és vegyületei 514
41.1. A cinkcsoport elemeivel és vegyületeivel kapcsolatos egyszerű kísérletek 514
41.1.1. A cink égése 514
41.1.2. A cink oldódása savakban és lúgokban 514
41.1.3. Cinkvegyületek képződése és tulajdonságai 514
41.1.4. Kadmiumvegyületek képződése és tulajdonságai 515
41.1.5. Higany előállítása 515
41.1.6. Ónamalgám előállítása 515
41.1.7. Higany(I)vegyületek képződése és tulajdonságai 516
41.1.8. Higany(II)vegyületek képződése és tulajdonságai 517
41.2. Cinkvegyületekelőállítása 518
41.2. h Cink-szulfát-víz( 1/7) előállítása 518
41.2.2. Bázisos cink-karbonát előállítása és elbontása 518
41.2.3. Ammonium-cink-szulfát-víz( 1/6) előállítása 519
41.2.4. Cink-acetát előállítása 519
41.3. Kadmium-acetát előállítása 520
41.4. A higany tisztítása 520
41.5. Higany(I)vegyületek előállítása 521
41.5.1. Higany(I)-nitrát-víz( 1 /2) előállítása 521
41.5.2. Higany(I)-acetát előállítása 521
41.5.3. Higany(I)-rodanid előállítása 521
41.6. Higany(II)vegyületek előállítása 522
41.6.1. Higany(II)-acetát előállítása 522
41.6.2. Higany(II)-cianid előállítása 522
41.6.3. Kálium-[tetraciano-merkurát(II)] előállítása 522
41.6.4. Ezüst-[tetrajodo-merkurát(II)] előállítása 523
41.6.5. Higany(II)-rodanid előállítása 523
41.6.6. Kálium-[tetrarodanáto-merkurát(II)] előállítása 524
42. A lantanoidák és vegyületeik 525
42.1. A lantanoidák általános, kémiai jellemzése 525
42.2. Kísérletek cérium(IV)-oxiddal 526
42.3. A cérium(IV)-ionok oxidáló hatása 526
42.4. Tetrakisz-(2,4pentadienáto)-cérium(IV) előállítása 527
43. Az aktinoidák és vegyületeik 528
43.1. Tóriumvegyületek képződése és tulajdonságaik 528
43.2. Uránvegyületek képződése és tulajdonságaik 528
43.3. Ammónium-[trikarbonáto-dioxo-uranát(VI)] előállítása 529
44. Szilíciumorganikus vegyületek előállítása 530
44.1. Hexametil-disziloxán előállítása 530
44.2. Hexametil-diszilazán előállítása 531
44.3. N-trimetilszilil-acet-amid előállítása 531
44.4. N,N-dimetil-karbamidsav-trimetilszilil-észter előállítása 532
45. Fémorganikus vegyületek előállítása 534
45.1. Alkil-magnézium-halogenidek előállítása 534
45.2. w-Butillítium reagens előállítása 534
45.3. Higanyorganikus vegyületek előállítása 535
45.3.1. Metil-higany-jodid előállítása 535
45.3.2. Ciklohexil-higany-klorid előállítása 535
45.3.3. Difenil-higany előállítása 536
45.3.4. Fenil-higany-klorid előállítása 536
45.4. Ónorganikus vegyületek előállítása 537
45.4.1. Dibenzil-ón-diklorid előállítása 537
45.4.2. Tribenzil-ón-klorid előállítása 537
45.5. Tetraetil-ólom előállítása 538
45.6. Etil-alumínium-kloridok előállítása 539
Táblázatok 541
Név- és tárgymutató 569
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv