| Előszó | |
| Bevezetés; a kémia és a fizika föladata | 1 |
| Fizikai alapfogalmak | 2 |
| Gáztörvények | |
| A gázok normál térfogata | |
| A kinetikai gázelmélet | |
| Eltérések a gáztörvényekről | |
| Az ozmózis nyomás | |
| Az ozmózis nyomással kapcsolatos néhány jelenségről | |
| Feladatok (1-6.) | |
| A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Stöchiometria) | |
| A kémiai összetétel három alaptörvénye | 15 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye) | |
| A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvénye) | |
| A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye) | |
| Atom- és molekula-elmélet | 17 |
| Az atomok és molekulák | |
| Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában | |
| Avogadro tétele; a molekulasúly meghatározása | 21 |
| Avogadro tétele | |
| A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása | |
| A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata | |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ominózus nyomás alapján (van't Hoff törvénye) | |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés alapján (Raoult és van't Hoff törvénye) | |
| Feladatok (7-15) | |
| Az atomsúly meghatározása | 29 |
| Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molekulasúlya és azok össztétele alapján | |
| Az atomhő törvénye (Bulong-Petit törvénye) | |
| A molekula szerkezete | 34 |
| A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete | |
| A tapasztalati képletekből leolvasható adatok | |
| Az atomok vegyértéke | |
| Az atomok kapcsolódása; szerkezetei képletek | |
| Az elemi és összetett gyökök | |
| A gyökök jelleme | |
| Feladatok (16-22) | |
| A kémia átalakulások | 43 |
| A kémiai átalakulásaok oka | |
| A kémiai egyenletek | |
| A kémiai átalakulások fajai | |
| Az oxidáció és redukció | |
| Az egyenértéksúly | |
| Normál oldatok | |
| Feladatok (23-32) | |
| Az elemek beosztása | 53 |
| Az elemek periódusos rendszere (Mendelejeff rendszere) | |
| A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek | |
| A periódusos rendszer fogyatékosságai | |
| A periódusos rendszer jelentősége | |
| A vegyületek beosztása | 57 |
| Savak | |
| Bázisok | |
| Kettős jellemű vegyületek | |
| Sók | |
| Tiosavak, tiobázisok és tiosók | |
| Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról | |
| Termokémia | 64 |
| A termokémia feladata; a hőegységek | |
| Termokémiai számszerű adatok | |
| A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele) | |
| Kémai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből | |
| A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reakcióhőből | |
| A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége | |
| Feladatok (33-35) | |
| Elektrokémia | |
| Az elektrolitos disszociáció | 76 |
| Bevezetés | |
| Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete) | |
| Az elektrolízis | 81 |
| Az elektrolízisnél történő másodlagos folyamatok | |
| Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei) | |
| Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága | |
| Az ionok elektromos töltésének eredete | |
| Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolízis alatt | |
| Feladatok (36-40) | |
| Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége | 89 |
| Az elektrolitoldatok fajlagos vezetőképessége | |
| Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége | |
| Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése | |
| Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés | |
| Többértékű savak disszociációja | |
| Galván elemek | 96 |
| A fémek viselkedése saját ionjainak tartalmazó oldatokkal szemben | |
| Az elemek abszolút potenciálja | |
| A galván elemek | |
| A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galván elemek | |
| Koncentrációs elemek. A vizes oldatok hidrogénion koncentrációjának és PH-jának megállapítása | |
| Az elektromos polarizáció | |
| Az akkumulátorok | |
| Diffúziós potenciál | |
| Feladatok (41-47) | |
| A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése | 112 |
| Az ionreakciók | |
| A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok erőssége | |
| Kettős-sók és komplex-sók | |
| Az abszolút-potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés | |
| Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése | |
| Feladatok (48-51) | |
| Kémiai mechanika | |
| Fizikai rendszerek | 123 |
| Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel | |
| A kritikus állapot | |
| Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása | |
| A szilárd testek egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás | |
| Egyugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya | |
| Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása | |
| Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel | |
| Folyadékelegyek forrása és desztillálása | |
| Az amorf testek és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása | |
| Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban | |
| Folyadékok oldódása folyadékokban | |
| Szilárd testek oldódása folyadékokban | |
| Oldott anyagok diffúziója; a dialízis | |
| Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt | |
| Gázok adszorpciója szilárd felületeken | |
| Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken | |
| Feladatok (52-62) | |
| A kémiai reakciók sebessége | 142 |
| A kémiai reakciók időbeli lefolyásának elmélete | |
| A bimolekulás (másodrendű) reakciók | |
| A magasabbendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók | |
| A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre | |
| Katalízis | |
| Enzímek (fermentumok, erjesztők) | |
| A katalizátorok működésének elmélete | |
| Feladatok (62-65) | |
| Kémiai egyensúlyok | 152 |
| Megfordítható kémiai átalakulások | |
| A megfordítható reakciók elmélete | |
| A tömeghatás törvényének levezetése | |
| Az egyensúlyra vezető reakciók teljesség tétele | |
| A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában; homogén és heterogén rendszerek | |
| A víz elektrolitos disszociációja | |
| A gyenge savak és gyenge bázisok elektrolitos disszociációja | |
| A sók hidrolízise | |
| A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése | |
| Kiegyenlítő-oldatok (pufferoldatok) | |
| Az oldhatósági szorzat | |
| A kalciumkarbonát disszociációja | |
| Feladatok (66-87) | |
| A kolloid állapot | 174 |
| Az emulziók, szuszpenziók és a valódi oldatok | |
| A kolloid állapot definíciója | |
| A kolloid rendszerek beosztása | |
| A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok | |
| Kolloid oldatok előállítása | |
| A kolliod oldatok fontosabb sajátságai | |
| A kocsonyák (gélek) | |
| Feladatok (88-91) | |
| A radioaktivitás és az atomok szerkezete | 188 |
| Bevezetés | |
| A sugárzás fizikai hatásai | |
| A sugárzás kémiai hatásai | |
| A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly | |
| A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése | |
| A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály | |
| Izotópia a közönséges elemeknél | |
| Az atommag | |
| Az atomok mesterséges átalakítása | |
| Őselemhipotézis | |
| Az atomok elektronrendszere | |
| Az atomok kémiai kapcsolódása | |
| Fogokémiai folyamatok | |
| Függelék | |
| A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai műveletek és mérések | |
| Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés | 217 |
| Tömeg- és súlymérés | |
| Folyadékok térfogatának mérése | |
| Gázok térfogatának mérése | |
| Sűrűségmérés | |
| Gázok sűrűségének meghatározása | |
| Gőzök sűrűségének meghatározása | |
| Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése) | 225 |
| Hőmérők | |
| A fagyáspont meghatározása | |
| Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása | |
| Az olvadáspont meghatározása | |
| A forráspont meghatározása | |
| Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása | |
| Kalorimetriás mérések | 230 |
| A Dewar-kaloriméter | |
| A Berthelot-féle kaloriméter | |
| Elektromos mérések | 233 |
| Bevezetés; elektromos egységek | |
| Az elektromos mennyiség mérése | |
| Az elektromos ellenállás mérése | |
| A fajlagos (specifikus) ellenállás és vezetőképesség | |
| A potenciálkülönbség (feszültség, eletromotoros erő) mérése | |
| Az áramerősség (intenzitás) mérése | |
| Optikai vizsgálatok | |
| Spektrálanalízis | 239 |
| A spektroszkóp | |
| A szilárd és folyékony, továbbá a gázalakú testek emisszió-spektruma | |
| Abszorpció-spektrum | |
| Izzó gázok és gőzök abszorpció-spektruma | |
| Az égitestek spektruma | |
| Az optikai forgatóképesség meghatározása | 242 |
| A poláros (polarizált) fény | |
| A polarizáló készülékek | |
| Az ultramikroszkóp | 246 |
| A Tyndall-tünemény | |
| Az ultramikroszkóp | |
| Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek | 248 |
| Szűrés és ultraszűrés | |
| Átkristályosítás | |
| Desztillálás | |
| Szublimálás | |
| Dializálás | |
| Kirázás | |
| Gázfejlesztés | |
| A gázok tisztítása | |
| Feladatok megoldása | 256 |
| Betűrendes tárgymutató | 260 |
Folytatás Microsoft-tal