| Előszó | 7 |
| Bevezetés | 9 |
| Az anyag szerkezete | 19 |
| Az anyagról általában | 19 |
| Tömeg és energia | 19 |
| Az anyagmegmaradás törvénye | 20 |
| A tömegmegmaradás törvénye | 20 |
| Az energiamegmaradás törvénye | 21 |
| A kémiai anyagok | 22 |
| Az összetett atomi rendszerek kötési energiája | 22 |
| Az összetett atomi rendszer tömege | 23 |
| A mól fogalma és az Avogadro szám | 23 |
| A kémiai anyag szerkezete | 24 |
| Az atom szerkezete | 24 |
| Az elektronburok szerkezete | 26 |
| Az elektromágneses sugárzás | 26 |
| Az atommodellek | 29 |
| A Rutheford-féle atommodell | 29 |
| A Bohr-féle atommodell | 29 |
| A kvantummechanikai atommodell | 33 |
| Kvantumszámok, atompályák | 35 |
| A periódusos rendszer elmélete | 42 |
| A kémiai kötés | 53 |
| Az elektronegativitás | 55 |
| Az ionos kötés | 56 |
| A kovalens kötés | 58 |
| A datív kötés | 63 |
| A koordinációs kötés | 65 |
| A hidroginációs kötés | 65 |
| A hidrogén kötés | 65 |
| A koordinációs kötés | 65 |
| A hidrogén kötés | 65 |
| A van der Waals-féle kötőerők | 66 |
| A fémes kötés | 65 |
| Az oxidációs szám | 67 |
| A kémiai anyag makroszkópikus állapotai | 68 |
| A halmazállapotok | 69 |
| A gázállapotok | 69 |
| A folyadékállapot | 78 |
| A kristályos szilárd állapot | 80 |
| A fázisdiagram | 86 |
| Az oldatok | 88 |
| Megoldandó feladatok | 95 |
| Felhasznált irodalom | 96 |
| Nevezéktan. Sztöchiometria | 97 |
| Kémiai nevezéktan | 97 |
| Az elemek és vegyületek jelölése | 97 |
| Sztöchiometria | 112 |
| Kémiai folyamatok szimbolizálása | 112 |
| A szervetlen vegyületek felosztása | 114 |
| Kémiai reakciótípusok | 123 |
| Felhasznált irodalom | 134 |
| Javasolt irodalom | 135 |
| Reakciókinetika. Egyensúlyok | 136 |
| Reakciókinetika | 136 |
| Reakciókinetikai alapfogalmak | 139 |
| Kémiai egyensúly | 152 |
| A tömeghatás törvénye | 152 |
| Elektrolitoldatok egyensúlyi viszonyai | 158 |
| Felhasznált irodalom | 169 |
| Termokémia | 170 |
| Termodinamikai alapfogalmak | 170 |
| Hőmennyiség, fajhő, mólhő, hőkapacitás | 174 |
| Reakcióhő, képződéshő, átalakulási hő | 176 |
| Termokémiai számítások, Hess-tétele | 181 |
| Hőmennyiség mérése, kaloriméterek | 184 |
| Számolási feladatok | 186 |
| Felhasznált irodalom | 188 |
| Elektrokémia | 189 |
| Az áramvezetés módjai | 189 |
| Az elektrolitok vezetőképessége | 190 |
| Az ionvándorlás | 190 |
| Az elektrolitok fajlagos vezetőképessége | 191 |
| Az elektrolitok moláris vezetőképessége | 193 |
| Az elektrolitok vezetőképességének változása a hőmérséklettel | 195 |
| Elektródok és galváncellák | 196 |
| Elektródok és elektródpotenciál | 197 |
| A Nernst-féle egyenlet | 199 |
| Galváncellák | 203 |
| Villamosáramnak galváncellákon történő áthaladásakor észlelhető jelenségek | 204 |
| Faraday törvénye | 206 |
| Elektrolízis és kémiai áramtermelés | 208 |
| Az elektródok polarizációja | 215 |
| Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai | 217 |
| Elektrokémiai iparok | 218 |
| Galvánbevonatok készítése | 218 |
| Fémek elektrokémiai felületkezelése | 219 |
| Fémkorrózió és korrózióvédelem | 222 |
| A főbb elektroanalitikai módszerek alapelvei | 223 |
| Ellenőrző kérdések és feladatok | 224 |
| Ajánlott irodalom | 225 |
| Radiokémia | 226 |
| Izotópok | 226 |
| Az atommag | 226 |
| Az atommag stabilitása | 227 |
| Izotópeffektusok | 228 |
| A radioaktív bomlás kinetikája | 229 |
| Egyszerű bomlás | 229 |
| Bomlási sorok | 231 |
| Spontán magátalakulások | 234 |
| Alfa-bomlás | 234 |
| A Béta-bomlás | 236 |
| Izomer átalakulás | 239 |
| Természetes radioaktív izotópok | 240 |
| Magreakciók | 241 |
| A magreakciókról általában | 241 |
| Magreakciók energetikája és a hatáskeresztmetszet | 243 |
| Ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal | 247 |
| A sugárzás energiavesztesége és az ionizáció | 247 |
| Az alfa-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal | 248 |
| Az elektronsugárzás kölcsönhatása az anyaggal | 249 |
| A gamma-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal | 252 |
| Felhasznált irodalom | 258 |
| Kolloidika és határfelületi jelenségek | 259 |
| A kolloid részecskék és kolloidrendszerek típusai, definíciók és elnevezések | 259 |
| Kolloidrendszerek elhatárolása, kolloid részecskék típusai | 259 |
| A kolloidrendszerek fő típusai | 261 |
| Kolloidrendszerek keletkezése, stabilitása és megszűnése | 264 |
| Mikrofázisok | 264 |
| Kolloid oldatok | 268 |
| Koherens rendszerek | 269 |
| A kolloid rendszerek néhány tulajdonsága | 270 |
| A kollodi oldatok fontosabb sajátságai | 270 |
| Tenzidoldatok tulajdonságai | 272 |
| Tixotrópia | 273 |
| Határfelületi jelenségek | 273 |
| Fluid határfelületek | 273 |
| Durva diszperz rendszerek (kvázi-kolloidok) | 288 |
| Gázdiszperziók és habok | 288 |
| Emulziók előállítása és állandósága | 289 |
| Az emulziók jellege és átcsapása | 291 |
| Az emulziók gyakorlati alkalmazása | 292 |
| A szuszpenziók előállítása | 293 |
| Szuszpenziók ülepedése és állandósága: a szuszpenziók gyakorlati jelentősége | 294 |
| Felhasznált irodalom | 295 |
| Függelék | 297 |
Folytatás Microsoft-tal