Általános kémia

Szerző

Gróh Gyula

Szerkesztő

Szarvas Pál

Lektor

Ifj. Dr. Gróh Gyula

Budapest

'Gróh Gyula: Általános kémia ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	324 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	76 ábrával és 11 táblázattal illusztrálva. Tankönyvi száma: 9.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a VII. kiadáshoz
Előszó a VIII. kiadáshoz	4
Bevezetés: A kémia és a fizika feladata	5
Fizikai alapfogalmak
Gáztörvények	7
A gázok normál-térfogata	10
A kinetikai gázelmélet	10
Eltérések a gáztörvényektől	13
Az ozmózis-nyomás	15
Az ozmózis-nyomással kapcsolatos néhány jelenségről	18
Feladatok	20
A kémjiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (sztöchiometria)
A kémiai összetétel három alaptörvénye	22
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye)	22
A többszörös súlyviszonyok történye (Dalton törvénye)	23
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye)	24
Atom- és molekulaelmélet	26
Az atomok és molekulák	26
Az állandó és többszörös súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában	27
Az atom- és molekulaelmélet fejlődése Dalton óta	29
Avogadro tétele, a molekulasúly meghatározása	30
Avogadro tétele	30
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása	33
A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata	35
Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása az ozmózis-nyomás alapján (van t'Hoff törvénye)	36
Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés alapján (Raoult és van t'Hoff törvénye)	37
Feladatok	38
Az atomsúly meghatározása	39
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik mólsúlya és összetételük alapján	39
A atomhő törvénye (Dulong - Petit törvénye)	43
A molekula szerkezete	44
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete	44
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok	46
Az atomok vegyértéke	46
Az atomok kapcsolódása: szerkezeti képletek	47
Az elemi és összetett gyökök	50
A gyökök jellege	51
Feladatok	53
Kémiai átalakulások	54
A kémiai affinitás	54
A kémiai egyenletek	55
A kémiai átalakulások fajai	57
Az oxidáció és redukció	59
Az egyenértéksúly	60
A normáloldatok	64
Feladatok	64
Az elemek beosztása	65
Az elemek periódusos rendszere (Mengyelejev rendszere)	65
A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek	66
A periódusos rendszer jelentősége	69
A vegyületek beosztása	70
Savak	70
Bázisok	71
Kettős jellegű (amfoter) vegyületek	72
Sók	73
Tiosavak, tiobázisok és tiosók	74
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról	74
Termokémia
A termokémia feladata: a hőegységek	78
Termokémiai számszerű adatok A)	78
Termokémiai számszerű adatok B)	82
A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele)	84
Kémiai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződéshőjéből	86
A vegyületek képződéshőjének kiszámítása a reakcióhőből	88
A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége	88
Feladatok	90
Elektrokémia
Az elektrolitos disszociáció	91
Bevezetés	91
Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete)	93
Az elektrolízis	96
Az elektrolízis másodlagos folyamatai	96
Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei)	99
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága	101
Az ionok keletkezése és hidratációja	103
Az ionok vándorlásának sebessége az alaktrolízis alatt	105
Feladatok	106
Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége	106
Az elektrolitoldatok fajlagos (specifikus) vezetőképessége	106
Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége	108
Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése	110
Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés	112
Többértékű savak disszociációja	113
Galvánelemek	115
A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben	115
A Daniell-elem	116
Az elemek normálpotenciálja	118
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galvánelemek	120
Koncentrációs elemek - A vizes oldatok hidrogénion-koncentrációjának és pH-jának megállapítása	122
Az elektromos polarizáció	124
Az akkumulátorok	125
Diffúziós potenciál	127
Feladatok	128
A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése	129
Az ionreakciók	129
A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok oldalának erőssége	132
Kettős-sók és komplex-sók	134
A potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés	137
Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése	138
Redox-potenciálok	140
Feladatok	141
Kémiai mechanika
Fizikai rendszerek	143
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel	143
A kritikus állapot	144
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása	145
A szilárd anyagok egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás	147
A víz, vízgőz és jég egyensúlyviszonyai	148
Ugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya	149
Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása	150
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel	151
Folyadékelegyek forrása és desztillálása	152
Az amorfanyagok és a szilárd anylagokból álló keverékek olvadása	154
Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban	155
Folyadékok oldódása folyadékokban	156
Szilárd anyagok oldódása folyadékokban	157
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek között	162
Feladatok	163
A kémiai reakciók sebessége	163
A kémiai reakciók lefolyásának elmélete. A bimolekulás (másodrendű) reakciók	163
A magasabbrendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók	168
A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre	169
Katalízis	170
Enzimek (fermentumok, erjesztők)	171
A katalizátorok működésének elmélete	173
Feladatok	174
Kémiai egyensúlyok	175
Megfordítható kémiai átalakulások	175
A megfordítható reakciók elmélete	176
A tömeghatás törvényének levezetése	177
Az egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele	178
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában homogén és heterogén rendszerek	181
A víz elektrolitos disszociációja	182
A gyenge savak és gyenge bázisok elektroliutos disszociációja és erőssége	183
Sók és savak, továbbá sók és bázisok oldatainak egyensúlya	185
A sók hidrolízise	186
A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése	189
Kiegyenlítőoldatok (tompító- vagy pufferoldatok)	193
Az oldhatósági szorzat	195
A kalciumkarbonát disszociációja	197
Feladatok	198
A kolloid állapot
A kolloid állapot jellemzése	200
Az emulziók, szuszpenziók és a "valódi oldatok"	200
A kolloid állapot definíciója	202
A kolloid-rendszerek fogalmának kiterjesztése	204
A diszperz-rendszerek	205
A kolloid diszperz-rendszerek beosztása	205
A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok	206
A kolloid-oldatok előállítása	207
A kolloid-oldatok optikai sajátságai	209
A kolloid-részecskék diffúzsebessége. A dialízis	211
A kolloid-oldatok szűrése; az ultraszűrés	211
A kolloid-részecskék elektromos töltése; az elektrofirézis	212
A kolloid-részecskék ülepedése. Az ultracentrifuga	214
A kolloid-oldatok stabilitása és kicsapódása	215
A difform-rendszerek	217
Gázok adszorpciója szilárd felületeken	217
Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken	219
Oldott anyagok elválasztása kromatográfia útján	220
Kicserélődéses adszorpció	221
Felületi hártyák	222
Gélek (kocsonyák)	223
Feladatok	224
A radioaktivitás és az atomok szerkezete
Bevezetés	225
A sugárzás fizikai hatásai	226
A sugárzás kémiai hatásai	230
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly	231
A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése	234
A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály	239
Izotópia a közönséges elemeknél	240
Az atommag	242
Az atommagok (elemek) mesterséges átalakítása	246
Az atomenergia	249
Az izotópok elkülönítése	252
A radioaktív izotópok alkalmazása	253
Az atomok elektronrendszere	254
Az atomok kémiai kapcsolódása	257
Fotokémiai folyamatok	259
Függelék
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai mérések és műveletek	262
Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés	262
Tömeg- és súlymérés	262
Folyadékok térfogatának mérése	263
Gázok térfogatának mérése	265
Sűrűségmérés	265
Gázok sűrűségének megállapítása	267
Gőzök sűrűségének meghatározása	267
Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése)	270
Hőmérők	270
A fagyáspont meghatározása	273
Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása	273
Az olvadáspont meghatározása	274
Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása	275
Kalorimetriás mérések	275
A keverési (Dewar) kaloriméter	275
A Berthelot-féle kaloriméter	277
Elektromos mérések	279
Bevezetés: elektromos egységek	279
Az elektromos mennyiség mérése	280
Az elektromos ellenállás mérése	281
A fajlagos (specifikus) ellenállás és vezetőképesség	283
A potenciálkülönbség (feszültség, elektromotoros erő) mérése	284
Az áramerősség (intenzitás) msérése	285
Optikai vizsgálatok	286
Spektrálanalízis	286
Az optikai forgatóképesség meghatározása	289
Az ultramikroszkóp	294
Műveletek az anyagok tisztítására és elkülönítésére	296
Szűrés és ultraszűrés	296
Átkristályosítás	297
Desztillálás	298
Szublimálás	299
Kirázás	300
Gázfejlesztés	300
A gázok tisztítása	302
Feladatok megoldása	303
Táblázatok	306