Általános kémia

Szerző

Budapest

'Gróh Gyula: Általános kémia ' összes példány

Kiadó:	Népszava Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	236 oldal
Sorozatcím:	Népszava Műszaki Könyvtára-Vegyipar
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	76 fekete-fehér ábrával illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Eddigelé ezt a könyvet főként az egyetemi és főiskolai hallgatóság használta. A Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata, mely a mostani, VII. magyarnyelvű kiadásra vállalkozott, könyvemet a... Tovább

Tartalom

Bevezetés; a kémia és a fizika feladata	5
Fizikai alapfogalmak	7
Gáztörvények.
A gázok normál térfogata.
A kinetikai gázelmélet.
Eltérések a gáztörvényektől.
Az ozmózis nyomás.
Az ozmózis nyomással kapcsolatos néhány jelenségről.
Feladatok. (1-6)
A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Stöchiometria)	17
A kémiai összetétel három alaptörvénye
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye).
A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvénye).
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye).
Atom- és molekula-elmélet	19
Az atomok és molekulák.
Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában.
Az atom- és molekulaelmélet fejlődése Dalton óta.
Avogadro tétele: a molekulasúly meghatározása	22
Avogadro tétele.
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása.
A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata.
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ozmózis nyomás alapján (van't Hoff törvénye).
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés alapján. (Raoult és van't Hoff törvénye).
Feladatok (7-15).
Az atomsúly meghatározása	28
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molsúlya és összetételük alapján.
Az atomhő törvénye (Dulong-Petit törvénye).
A molekula szerkezete	32
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete.
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok.
Az atomok vegyértéke.
Az atomok kapcsolódása; szerkezeti képletek.
Az elemi és összetett gyökök.
A gyökök jelleme.
Feladatok. (16-22)
Kémiai átalakulások.	39
A kémiai affinitás.
A kémiai egyenletek.
A kémiai átalakulások fajai.
Az oxidáció és redukció.
Az egyenértéksúly.
Normál oldatok.
Feladatok (23-32.)
Az elemek beosztása	47
Az elemek periódusos rendszere (Mendelejeff rendszere).
A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek.
A periódusos rendszer jelentősége.
A vegyületek beosztása	51
Savak.
Bázisok.
Kettős jellemű vegyületek.
Sók.
Tiosavak, tiobázisok és tiosók.
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról.
Termokémia	57
A termokémia feladata; a hőegységek.
Termokémiai számszerű adatok.
A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele).
Kémiai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből.
A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reakcióhőből.
A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége.
Feladatok (33-35).
Elektrokémia
Az elektrolitos disszociáció	67
Bevezetés.
Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete).
Az elektrolízis	71
Az elektrolízisnél történő másodlagos folyamatok.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei).
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága.
Az ionok elektromos töltésének eredete.
Az ionok keletkezése és hidratációja.
Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolízis alatt.
Feladatok (36-40).
Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége	78
Az elektrolitoldatok fajlagos vezetőképessége.
Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége.
Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése.
Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés.
Többértékű savak disszociációja.
Galván elemek	84
A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben.
A Daniell-elem.
Az elemek normál potenciálja.
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt elemek.
Koncentrációs elemek.
A vizes oldatok hidrogénion koncentrációjának és ph-jának megállapítása.
Az elektromos polarizáció.
Az akkumulátorok.
Diffúziós potenciál.
Feladatok (41-47).
A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése	95
Az ionreakciók.
A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok erőssége.
Kettős-sók és komplex-sók.
A potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés.
Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése.
Redox potenciálok.
Feladatok (48-52).
Kémiai mechanika
Fizikai rendszerek	105
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel.
A krtikus állapot.
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása.
A szilárd anyagok egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás.
A víz, vízgőz és jég egyensúlyviszonyai.
Egyugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya.
Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása.
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel.
Folyadékelegyek forrása és desztillálása.
Az amorf anyagok és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása.
Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban.
Folyadékok oldódása folyadékokban.
Szilárd anyagok oldódása folyadékokban.
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt.
Feladatok (53-60)
A kémiai reakciók sebessége	120
A kémiai reakciók időbeli lefolyásának elmélete.
A bimolekulás (másodrendű) reakciók.
A magasabbrendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók.
A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre.
Katalízis.
Enzímek (fermentumok, erjesztők).
A katalizátorok működésének elmélete.
Feladatok (61-64)
Kémiai egyensúlyok	128
Megfordítható kémiai átalakulások.
A megfordítható reakciók elmélete.
A tömeghatás törvényének levezetése.
Az egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele.
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról átlalában; homogének és heterogén rendszerek.
A víz elektrolitos disszociációja.
A gyenge savak és gyenge bázisok elektrolitos disszociációja.
Sók és savak, továbbá sók és bázisok oldatainak egyensúlya.
A sók hidrolízise.
A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése.
Kiegyenlítő-oldatok (pufferoldatok).
Az oldhatósági szorzat.
A kalciumkarbonát disszociációja.
Feladatok (66-88)
A kolloid állapot
A kolloid állapot jellemzése	149
Az emulziók, szuszpenziók és a valódi oldatok.
A kolloid állapot definíciója.
A kolloid rendszerek fogalmának kiterjesztése.
A diszperz-rendszerek
A kolloid diszperz-rendszerek beosztása.	153
A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok.
A kolloid oldatok előállítása.
A kolloid oldatok optikai sajátságai.
A kolloid részecskék diffúziósebessége.
A dialízis.
A kolloid oldatok szűrése; az ultraszűrés.
A kolloid részecskék elektromos töltése; az elektroforézis.
A kolloid részecskék ülepedése; az ultracentrifuga.
A kolloid oldatok stabilitása és kicsapódása.
A difform-rendszerek	162
Gázok adszorpciója szilárd felületeken.
Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken.
Oldott anyagok elválasztása kromatográfia útján.
Kicserélődéses adszorpció.
Felületi hártyák.
Gélek. (Kocsonyák.)
A radioaktivitás és az atomok szerkezete	167
Bevezetés.
A sugárzás fizikai hatásai.
A sugárzás kémiai hatásai.
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly.
A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése.
A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály.
Izotópia a közönséges elemeknél.
Az atommag.
Az atommagok mesterséges átalakítása.
Az atomenergia.
Az izotopok elkülönítése és a radioaktív izotopok alkalmazása.
Őselemhipotézis.
Az atomok elektronrendszere.
Az atomok kémiai kapcsolódása.
Fotokémiai folyamatok.
Függelék
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai műveletek és mérések.
Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés	193
Hőmérsékletmérés	201
Kalorimetriás mérések	204
Optikai vizsgálatok	212
Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek	220