| ÁLTALÁNOS KÉMIA | |
| Alapfogalmak | |
| A kémia tárgya és feladatai | 19 |
| A tömeg megmaradásának elve | 21 |
| Halmazállapotok | 23 |
| Szilárd halmazállapot | 23 |
| Cseppfolyós halmazállapot | 24 |
| Gáznemű halmazállapot | 24 |
| Heterogén és homogén testek | 25 |
| Heterogén testek | 25 |
| Homogén testek | 26 |
| Vegyjelek | 27 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye | 28 |
| A többszörös súlyviszonyok törvénye | 28 |
| Az anyag korpuszkuláris elmélete | 29 |
| Atomsúly, molekulasúly | 30 |
| Kémiai képletek | 32 |
| A vegyérték fogalma | 36 |
| Szerkezeti képletek | 37 |
| Elemi és összetett gyökök | 39 |
| Vegyülő gázok térfogati törvénye | 43 |
| Avogadro tételei | 43 |
| Gáztörvények | 44 |
| Boyle - Mariotte törvénye | 45 |
| Gay-Lussac törvényei | 46 |
| Gay-Lussac és Boyle - Mariotte egyesített gáztörvénye | 49 |
| A kinetikus gázelmélet elemei. Diffúzió | 53 |
| A gázok molekulasúlyának meghatározása | 59 |
| Az atomhő törvénye | 61 |
| Az anyag szerkezete | |
| Az atomok szerkezete | 62 |
| Radioaktivitás | 70 |
| A radioaktív sugárzás fizikai hatásai | 72 |
| A radioaktív sugárzás kémiai hatásai | 73 |
| A radioaktív sugárzás élettani hatásai | 73 |
| A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. Radioaktív bomlási sorozatok | 74 |
| Az atomok finom szerkezetéről | 76 |
| Az elektronpályák | 76 |
| Az atommag szerkezete | 79 |
| Az elemek periódusos rendszere | 80 |
| A változó vegyérték értelmezése | 85 |
| Eltolódási szabály | 85 |
| Izotóp és izobár elemek | 86 |
| Tömegdefektus | 88 |
| Mesterséges radioaktivitás | 89 |
| Atommagreakciók, mesterséges elemátalakítás | 89 |
| A kémiai kötések | 92 |
| A kémiai kötésről általában | 92 |
| Heteropoláris kötés | 93 |
| Homeopoláris kötés | 98 |
| Datív kötés | 101 |
| Poláris molekulák | 103 |
| Hidrogénkötés | 105 |
| Komplex vegyületek | 106 |
| Folyékony és kristályos halmazállapotú testek szerkezete | 113 |
| A folyadékok szerkezete | 113 |
| Kritikus állapot | 115 |
| Felületi feszültség. Eötvös törvénye | 116 |
| Kristályos testek szerkezete | 117 |
| Az izomorfia törvénye | 124 |
| Polimorfia | 125 |
| Az oldatok | |
| Bevezetés | 126 |
| A szilárd testek oldatairól | 126 |
| Szolvatáció | 127 |
| Arrhenius hipotézise | 128 |
| A kovalens kötésű vegyületek oldódása | 128 |
| A diffúzió | 129 |
| Telített oldatok | 29 |
| Az oldási hő | 130 |
| Az eutektikus pont | 130 |
| Túltelített oldatok | 131 |
| Az oldatok töménységéről | 32 |
| A folyadékelegyekről | 132 |
| Gázok oldódása folyadékokban | 33 |
| Az ozmózis jelensége | 134 |
| Az odatok fagyáspontcsökkenése és forráspontemelkedése | 138 |
| Híg oldatok törvényei | 139 |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása és ozmózisos nyomás, fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés segítségével | 139 |
| Az elemek és a szervetlen vegyületek felosztása | |
| Az elemek felosztása | 142 |
| A szervezetlen vegyületek felosztása | 143 |
| A negatív elemek oxidjai | 143 |
| A savak | 144 |
| A savak elektrolitos disszociációja | 146 |
| A savmaradék | 147 |
| A savgyök fogalma | 147 |
| A bázisok | 151 |
| A bázisok elektrolitos disszociációja | 52 |
| A bázismaradék | 154 |
| Kettős jellemű vegyületek | 154 |
| A sók | 156 |
| A sók osztályozása | 56 |
| Egyszerű sók | 160 |
| Összetett sók | 160 |
| A sók elektrolitos disszociációja | 161 |
| Tiovegyületek | 163 |
| Nevezéktan (nomenklatúra) | 164 |
| Kémiai átalakulások és egyenletek | |
| A kémiai átalakulások okairól | 170 |
| Kémiai egyenletek | 171 |
| A kémiai átalakulások osztályozása | 172 |
| Egyesülés | 172 |
| Allotróp átalakulás | 173 |
| Polimerizáció | 173 |
| Összegződés (addició) | 173 |
| Kondenzáció | 174 |
| Szétbomlás | 174 |
| Izomer átalakulás | 175 |
| Cserebomlás | 176 |
| Példák a leggyakrabban előforduló folyamatokra | 179 |
| Oxidáció és redukció | 182 |
| Elemek és vegyületek egyenértéksúlya | 185 |
| Az elemi gyökök egyenértéksúlya | 185 |
| A vegyületek egyenértéksúlya | 186 |
| Normál oldatok | 189 |
| Sztöchiometriai számítások | 190 |
| Kémiai energetika | |
| A termodinamika elemei | 203 |
| A termodinamika I. főtétele | 203 |
| A termodinamika II. főtétele | 204 |
| A fajhő | 207 |
| A termodinamika III. főtétele | 207 |
| Termokémia | 208 |
| Termokémiai egyenletek | 208 |
| Képződési hő | 209 |
| Közömbösítési hő | 10 |
| Égési hő | 10 |
| A termokémiai egyenletek termodinamikai értelmezése | 210 |
| Külső munka | 211 |
| A termokémia főtétele | 212 |
| Példák a Hess-féle tétel alkalmazására | 213 |
| Az égés | 214 |
| Az égés feltételei | 214 |
| Az égés fajtái | 215 |
| Robbanóanyagok | 216 |
| Az égéshő technikai és biológiai jelentősége | 217 |
| A kémiai kötések erőssége és a reakcióhő közötti összefüggésről | 218 |
| Aktiválási energia | 219 |
| Kémiai mechanika | |
| A kémiai rendszerek fogalma | 221 |
| Teljes és megfordítható reakciók | 221 |
| A kémiai reakciók sebességéről | 222 |
| A vegyi folyamatok időbeli lefolyásának elmélete | 223 |
| A reakciósebesség törvénye | 225 |
| A reakciók rendűsége | 229 |
| A kémiai reakciók sebességének kísérleti megállapításáról | 230 |
| Katalizátorok | 230 |
| A tömeghatás törvénye | 233 |
| A Le Chatelier - Braun-féle elv | 236 |
| A tömeghatás törvényének alkalmazása homogén rendszerekre | 238 |
| A víz elektrolitos disszociációja | 238 |
| A hidrogénion-koncentráció és a hidrogénkitevő fogalma és jelentősége | 240 |
| A savak és bázisok erősségéről | 243 |
| Sók és savak, valamint sók és bázisok egymásrahatásának feltételei | 246 |
| Egyes savak, bázisok és sók disszociációjának visszaszorításáról | 247 |
| A hidrolízis | 249 |
| Indikátorok | 255 |
| Kiegyenlítő (puffer-) hatás | 260 |
| Heterogén rendszerek egyensúlya | 264 |
| Az oldhatósági szorzat | 264 |
| A hődisszociációs egyensúly | 265 |
| Elektrokémia | |
| Bevezetés | 267 |
| Az elektrolízis | 269 |
| Faraday törvényei | 273 |
| Az ionok vándorlásai sebessége elektrolízis alatt | 278 |
| Az elektrolitoldatok fajlagos és ekvivalens vezetőképességéről | 278 |
| Elektromos feszültségi sorozat | 280 |
| Nernst elmélete | 282 |
| Galvánelemek | 283 |
| Helyi elemek | 287 |
| A gyakorlatban használatos galvánelemek | 288 |
| Koncentrációs elemek | 290 |
| Elektromos polarizáció | 291 |
| Akkumulátorok | 292 |
| Diffúziós potenciál | 294 |
| Az oxidáció és a redukció elektrokémiai értelmezése | 295 |
| Fotokémia | |
| Bevezetés | 302 |
| Fizikai jelenségek | 302 |
| Fotokémiai reakciók | 303 |
| A kolloidika elemei | |
| Bevezetés | 306 |
| A diszperz rendszerek felosztása | 308 |
| A reverzibilis és az irreverzibilis kolloid rendszerekről | 308 |
| Kolloid oldatok előállítása | 309 |
| Az adszorpció jelensége | 310 |
| Optikai tulajdonságok | 313 |
| A kolloid oldatok szűrése | 313 |
| Az oldatok törvényeinek alkalmazása kolloid oldatokra | 314 |
| Az elektroforézis | 314 |
| Kocsonyák (gélek) | 315 |
| SZERVETLEN KÉMIA | |
| Nem fémes elemek | |
| A nem fémes elemek általános jellemzése | 321 |
| A hidrogén, az oxigén és vegyületeik | 322 |
| A hidrogén | 322 |
| A deutérium | 324 |
| Az oxigén | 324 |
| Az oxigén körforgalma a természetben | 325 |
| Az ózon | 325 |
| A hidrogénoxid (víz) | 326 |
| A deutériumoxid (nehézvíz) | 330 |
| A hidrogénperoxid | 330 |
| A halogén elemek | 331 |
| A fluor | 332 |
| A hidrogénfluorid (folysav) | 333 |
| A fluoridok | 334 |
| A klór | 334 |
| A hidrogénklorid (sósav) | 336 |
| A klór oxigénvegyületei | 337 |
| A klórsavak | 337 |
| A hipoklórossav | 338 |
| A klórossav | 338 |
| A klórsav | 338 |
| A hiperklórsav | 338 |
| A bróm | 338 |
| A hidrogénbromid | 338 |
| A brómsavak | 339 |
| A hipobrómossav | 339 |
| A brómsav | 339 |
| A jód | 340 |
| A hidrogénjodid | 340 |
| A jódpentoxid | 341 |
| A hipojódossav | 342 |
| A jódsav | 342 |
| A hiperjódsav | 343 |
| Az asztátium | 343 |
| A halogének egymással alkotott vegyületeiről | 343 |
| Az oxigéncsoport elemei | 343 |
| A kén | 344 |
| A kén körforgása a természetben | 344 |
| A kénhidrogén | 346 |
| A hidrogénpoliszulfid | 346 |
| A kén halogénvegyületei | 347 |
| A kéndioxid | 347 |
| A kénessav | 348 |
| A kéntrioxid | 349 |
| A kénsav | 349 |
| A pirokénsav | 350 |
| A Caro-féle sav | 351 |
| A perkénsav | 351 |
| A tiokénsav | 352 |
| A politionsavak | 353 |
| A ditionsav | 353 |
| A tionilklorid | 353 |
| A szulfurilklorid | 354 |
| A klórszulfonsav | 354 |
| A szelén és a tellur | 354 |
| A szelén és a tellur oxigénvegyületei és származékaik | 355 |
| A nitrogéncsoport elemei | 355 |
| A nitrogén | 356 |
| A nitrogén körforgalma a természetben | 357 |
| A levegő | 358 |
| Az ammónia | 359 |
| A hidrazin | 361 |
| A nitrogénhidrogénsav | 361 |
| A hidroxilamin | 362 |
| A nitrogén halogénvegyületeiről | 362 |
| A nitrogén oxidjai | 362 |
| A dinitrogénoxid | 363 |
| A nitrogénmonoxid | 363 |
| A nitrogéntrioxid | 363 |
| A nitrogéndioxid és a nitrogéntetroxid | 363 |
| A nitrogénpentoxid | 364 |
| A hiposalétromossav | 364 |
| A salétromossav | 364 |
| A salétromsav | 365 |
| A foszfor | 367 |
| A foszfor körforgása a természetben | 368 |
| A foszforhidrogén | 369 |
| A foszfor oxigénvegyületei | 369 |
| A foszfortrioxid | 369 |
| A foszforpentoxid | 369 |
| A foszforsavak | 370 |
| Az (orto-) foszforossav | 370 |
| Az (orto-) foszforsav | 371 |
| A pirofoszforsav | 371 |
| A metafoszforsav | 372 |
| A hipofoszforossav | 372 |
| A hipofoszforsav | 372 |
| A foszfor halogénvegyületei | 373 |
| A foszfortriklorid | 373 |
| A foszforpentaklorid | 373 |
| A foszforoxiklorid | 373 |
| Az arzén | 374 |
| Az arzénhidrogén | 374 |
| Az arzénoxidjai | 375 |
| Az arzéntrioxid | 375 |
| Az arzénessav | 375 |
| Az arzénpentoxid | 376 |
| Az arzénsav | 376 |
| Az arzéntriszulfid | 377 |
| Az arzénpentaszulfid | 377 |
| Az antimon | 377 |
| Az antimon oxidjai | 378 |
| Az antimontrioxid | 378 |
| Az antimonpentoxid | 378 |
| Az antimonsavak | 378 |
| A bizmut | 379 |
| A bizmutoxidok | 379 |
| A bizmuttrioxid | 379 |
| A bizmuthidroxid | 379 |
| A bizmutpentoxid | 380 |
| A bizmutnitrát | 380 |
| A széncsoport elemei | 380 |
| A szén | 380 |
| A mikrokristályos grafitok (amorf szenek) | 381 |
| A szén hidrogénvegyületei | 382 |
| A metán | 383 |
| Az etilén | 386 |
| Az acetilén | 386 |
| A szén halogénvegyületei | 387 |
| A szén oxigénnel képezett vegyületei | 387 |
| A szénmonoxid | 388 |
| A széndioxid | 388 |
| A szénsav | 390 |
| A karbonilklorid | 391 |
| A karbamid | 392 |
| A széndiszulfid | 392 |
| A karbonilszulfid | 393 |
| A dicián | 393 |
| A hidrogéncianid | 394 |
| A ciánsav | 395 |
| A fulminsav | 396 |
| A rodánsav | 396 |
| A ciánamid | 396 |
| A sziliciumkarbid | 396 |
| A szilicium | 396 |
| A szilicium hidrogénvegyületei | 397 |
| A sziliciumdioxid | 398 |
| A kovasavak | 398 |
| A bór | 400 |
| Az ortobórsav | 401 |
| Fémek | |
| A fémek általános jellemzése | 402 |
| Az alkálifémek | 03 |
| A litium | 404 |
| A nátrium | 404 |
| A nátriumhidrid | 405 |
| A nátriumoxid | 405 |
| A nátriumhidroxid | 405 |
| A nátriumklorid | 406 |
| A nátriumbromid | 407 |
| A nátriumjodid | 407 |
| A nátriumcianid | 407 |
| A nátriumhipoklorit | 407 |
| A nátriumszulfid | 408 |
| A nátriumszulfit | 408 |
| A nátriumszulfát | 408 |
| A nátriumtioszulfát | 409 |
| A nátriumnitrit | 409 |
| A nátriumnitrát | 410 |
| A trinátriumfoszfát | 410 |
| A dinátriumhidrofoszfát | 410 |
| A nátriumdihidrofoszfát | 410 |
| A nátriumkarbonát | 410 |
| A nátriumhidrokarbonát | 412 |
| A nátriumszilikát | 412 |
| A nátriumtetraborát | 412 |
| A kálium | 413 |
| A káliumhidroxid | 413 |
| A káliumklorid | 414 |
| A káliumbromid | 414 |
| A káliumjodid | 414 |
| A káliumcianid | 414 |
| A káliumferrocianid | 415 |
| A káliumferricianid | 415 |
| A káliumklorát | 416 |
| A kálium(hi)perklorát | 416 |
| A káliumbromát | 416 |
| A káliumjodát | 417 |
| A káliumpiroszulfit | 417 |
| A káliumszulfát | 417 |
| A káliumnitrát | 418 |
| A káliumkarbonát | 418 |
| A káliumhidrokarbonát | 418 |
| Az ammóniumion | 419 |
| Az ammóniumklorid | 419 |
| Az ammóniumszulfát | 419 |
| Az ammóniumszulfid | 420 |
| Az ammóniumpolszulfidok | 420 |
| Az ammóniumrodanid | 420 |
| Az ammóniumnitrit | 421 |
| Az ammóniumnitrát | 421 |
| Az ammóniumkarbonát | 421 |
| Az alkáliföldfémcsoport elemei | 422 |
| A magnézium | 423 |
| A magnéziumoxid | 423 |
| A magnéziumhiperoxid | 423 |
| A magnéziumhidroxid | 424 |
| A magnéziumklorid | 424 |
| A magnéziumszulfát | 424 |
| A magnéziumkarbonát | 425 |
| A kalcium | 425 |
| A kalciumhidrid | 426 |
| A kalciumoxid | 426 |
| A kalciumhidroxid | 426 |
| A kalciumszulfid | 427 |
| A kalciumpoliszulfidok | 427 |
| A kalciumklorid | 427 |
| A klórmész | 427 |
| A kalciumszulfát | 427 |
| A kalciumnitrát | 428 |
| A trikalciumfoszfát | 429 |
| A kalciumhidrofoszfát | 429 |
| A kalciumkarbonát | 429 |
| A kalciumkarbid | 430 |
| A kalciumciánamid | 430 |
| A bárium | 431 |
| A báriumoxid | 431 |
| A báriumhidroxid | 431 |
| A báriumklorid | 431 |
| A báriumnitrát | 432 |
| A báriumszulfát | 432 |
| A báriumkarbonát | 432 |
| A műtrágyák | 432 |
| A foszfátműtrágyák | 433 |
| A csontliszt | 433 |
| A nyersfoszfát műtrágyák | 433 |
| A szuperfoszfát | 433 |
| A kettős szuperfoszfát | 434 |
| Az ammofosz | 434 |
| A nitrofoszka | 434 |
| A Thomas-salak | 435 |
| A rhenánia-foszfát | 435 |
| A nitrogénműtrágyák | 435 |
| Az ammóniumszulfát | 435 |
| A csilei salétrom | 436 |
| Az ammóniumnitrát | 436 |
| A leuna-salétrom | 436 |
| A mésznitrogén | 436 |
| A káliumműtrágyák | 436 |
| Az alumíniumcsoport elemei | 436 |
| Az alumínium | 437 |
| Az alumíniumhidrogén | 437 |
| Az alumíniumoxid | 440 |
| Az alumíniumhidroxid | 440 |
| A nátriumalumíniumfluorid | 441 |
| Az alumíniumklorid | 441 |
| Az alumíniumszulfát | 441 |
| A káliumalumíniumszulfát | 442 |
| Az üveg- és kerámiaiparok | 442 |
| A germániumcsoport elemei | 444 |
| Az ón | 445 |
| Az ón(II)hidroxid | 446 |
| Az óndioxid | 447 |
| Az ón(II)klorid | 447 |
| Az ón(IV)klorid | 447 |
| Az ólom | 448 |
| Az ólom(II)klorid | 448 |
| Az ólom(II)szulfid | 449 |
| Az ólomszulfát | 449 |
| Az ólomnitrát | 449 |
| Az ólomkarbonát | 450 |
| A szkandiumcsoport elemei | 450 |
| A titáncsoport elemei | 450 |
| A vanádiumcsoport elemei | 450 |
| A krómcsoport elemei | 450 |
| A króm | 451 |
| A króm(III)oxid | 451 |
| A króm(III)hidroxid | 451 |
| A króm(III)szulfát | 451 |
| A krómtrioxid | 452 |
| A krómsavak | 452 |
| A kromilklorid | 453 |
| A molibdén | 453 |
| A wolfram | 453 |
| A mangáncsoport elemei | 454 |
| A mangán | 454 |
| A mangán(II)hidroxid | 455 |
| A mangán(II)klorid | 455 |
| A mangán(II)szulfid | 455 |
| A mangán(II)szulfát | 456 |
| A mangánkarbonát | 456 |
| A mangán(III)hidroxid | 456 |
| A mangándioxid | 456 |
| A mangántetroxid | 456 |
| A káliummanganát | 457 |
| A kálium(hi)permangát | 457 |
| A vascsoport elemei | 457 |
| A vas | 457 |
| A vas(II)oxid | 458 |
| A vas(II)hidroxid | 458 |
| A vas(II)szulfid | 459 |
| A vas(II)szulfát | 462 |
| A vas(II)ammóniumszulfát | 462 |
| A vas(II)karbonát | 463 |
| A vas(III)oxid | 463 |
| A vas(III)hidroxid | 464 |
| A vas(II, III)oxid | 464 |
| A vas(III)klorid | 464 |
| A vasdiszulfid | 465 |
| A vas(III)foszfát | 465 |
| A vas(III)rodanid | 465 |
| A vaspentakarbonil | 465 |
| A kobalt | 465 |
| A kobalt(II)hidroxid | 465 |
| A kobalt(II)szulfid | 466 |
| A kobalt(II)klorid | 466 |
| A kobalt(II)szulfát | 466 |
| A káliumhexanitrokobaltát | 466 |
| A nikkel | 467 |
| A nikkel(II)oxid | 467 |
| A nikkel(II)hidroxid | 467 |
| A nikkel(II)szulfid | 467 |
| A nikkel(II)szulfát | 468 |
| A nikkel(III)oxid | 468 |
| A nikkel(III)hidroxid | 468 |
| A nikkeltetrakarbonil | 468 |
| A platinacsoport elemei | 468 |
| A rézcsoport elemei | 469 |
| A réz | 470 |
| A réz(I)oxid | 471 |
| A réz(I)klorid | 471 |
| A réz(I)jodid | 471 |
| A réz(I)cianid | 471 |
| A réz(II)oxid | 472 |
| A réz(II)hidroxid | 472 |
| A réz(II)klorid | 472 |
| A réz(II)szulfát | 472 |
| A schweinfurti zöld | 473 |
| Az ezüst | 473 |
| Az ezüstoxid | 474 |
| Az ezüstklorid | 475 |
| Az ezüstbromid | 475 |
| Az ezüstjodid | 475 |
| Az ezüstnitrát | 476 |
| A fényképezés kémiája | 476 |
| Az arany | 477 |
| A cinkcsoport elemei | 478 |
| A cink | 478 |
| A cinkoxid | 479 |
| A cinkhidroxid | 479 |
| A cinkklorid | 479 |
| A cinkszulfid | 480 |
| A cinkszulfát | 480 |
| A cinkkarbonát | 480 |
| A kadmium | 480 |
| A kadmiumhidroxid | 481 |
| A kadmiumcianid | 481 |
| A kadmiumszulfid és a kadmiumszulfát | 481 |
| A higany | 481 |
| A higany(II)oxid | 482 |
| A higany(I)klorid | 482 |
| A higany(II)klorid | 482 |
| A higany(I)jodid | 483 |
| A higany(II)jodid | 483 |
| A higany(II)szulfid | 483 |
| A higany(I)nitrát | 484 |
| A lantanidák csoportja | 484 |
| Az aktinidák csoportja | 484 |
| A nemes gázok | 485 |
| Függelék | |
| A kémiai történetének áttekintése | 486 |
| Atomsúlytáblázat (1953) | 496 |
| A fontosabb elemek állandói | 498 |
Folytatás Microsoft-tal