1.034.162

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános közigazgatási ismeretek 1.

A központi állami szervek rendszere

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 146 oldal
Sorozatcím: Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-9395-23-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

1.1. Az Alkotmány

1.1.1. Az alkotmány fogalma

Közkeletű kifejezéssel élve az alkotmány az adott ország... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése

1.1. Az Alkotmány

1.1.1. Az alkotmány fogalma

Közkeletű kifejezéssel élve az alkotmány az adott ország alaptörvénye. Az „alaptörvény" kifejezésnek van egy formai és egy tartalmi értelme. Formai szempontból az alkotmány attól alaptörvény, hogy:
- a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, ebből eredően minden alacsonyabb szintű jogszabálynak - a törvényeket is ide értve - összhangban kell állnia az alkotmánnyal, továbbá
- az alkotmányozásnak megvannak a sajátos eljárási szabályai, amelyek lényegesen magasabb mércét állítanak a parlament elé, mint amely a törvényalkotásra irányadó. Az alkotmányozásnak az előkészítő eljárásba beépített akadályokkal való megnehezítése az alaptörvény stabilitását védi: azt juttatja kifejezésre, hogy az alkotmány - szerkesztőinek szándéka szerint - hosszú évtizedekre, kedvező történelmi helyzetben esetleg évszázadokra szól, amelynek rendelkezéseibe nem lehet kellő megfontolás nélkül, ötletszerűen „belekapkodni". Az alaptörvény stabilitását szolgáló garanciák országonként változnak. Az a leggyakoribb követelmény, hogy az alkotmányozáshoz minősített többséget követelnek meg (pl. az összes képviselő kétharmadának vagy háromnegyedének támogató szavazatát). Gyakori az is, hogy az alkotmány-módosítás kezdeményezésére jogosultak körét szűkebben vonják meg, mint a törvénykezdeményezésre jogosultakét. Azokban az országokban, amelyekben két kamarás parlament működik, általában megkövetelik mindkét kamara támogatását, esetleg minősített többséggel kombinálva. Több európai ország alkalmazza a „kétparlamentes" alkotmánymódosítást, amelynek az a lényege, hogy az éppen hivatalban lévő parlament egymaga nem nyúlhat hozzá az alaptörvényhez, ehhez két egymást követő - s ebből eredően nem azonos összetételű - parlament egybehangzó elhatározása szükséges. Jó néhány államban az új alkotmányt, illetőleg az alkotmány - tételesen megjelölt - legfontosabb rendelkezéseinek módosítását megerősítő népszavazásra kell bocsátani, de arra is van példa, hogy bizonyos, kiemelkedően fontos rendelkezéseket a parlament nem módosíthat, csak népszavazás. Még ennél is keményebb korlát, ha az alaptörvény egyes szabályait megváltoztathatatlannak nyilvánítják, ami azt jelenti, hogy e rendelkezések módosítását nem lehet indítványozni. (Többnyire a köztársasági államformát védik ilyen módon, de esetenként más rendelkezéseket is.) Ismeretes az alkotmánymódosítási moratórium: annak a legrövidebb időtartamnak a meghatározása, amelynek két - egymást követő - alkotmánymódosítás között el kell telnie. Végül előfordul a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom szervezeti szétválasztása, pl. akként, hogy az új alkotmány kidolgozása és elfogadása végett alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK 1
1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE 7
1.1. Az Alkotmány 7
1.1.1. Az alkotmány fogalma 7
1.1.2. A magyar alkotmányfejlődés 8
1.2. AZ alapvető jogok és kötelességek „katalógusának" kialakulása és fejlődése 11
1.2.1. Az alapvető jogok csoportosítása 13
1.2.2. Az alapvető jogok elhatárolása az államcéloktól 14
1.2.3. A gazdasági, szociális és kulturális jogok alapjogként való elismerésével kapcsolatos gondok 16
1.2.4. Az alapvető jogokra vonatkozó általános szabályok az Alkotmányban 19
1.2.4.1. Az alapvető jogok korlátozása 20
1.2.5. Egy alkotmányos alapelv: az egyenjogúság elve 21
1.3. AZ egyes alapvető jogok 22
1.3.1. A tulajdonjog 22
1.3.1.2. A tulajdonjoggal kapcsolatban álló alkotmányos alapértékek és jogok 23
1.3.2. A szabadságjogok 25
1.3.2.1. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 25
1.3.2.2. A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog 26
1.3.2.3. A jogorvoslathoz való jog 27
1.3.2.4. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 27
1.3.2.5. A személyiséghez kapcsolódó jogok védelme 27
1.3.2.6. A petíciós jog 29
1.3.2.7. Az egyesülési jog 30
1.3.2.8. A gyülekezési jog 32
1.3.2.9. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága 33
1.3.2.10. A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság 34
1.3.2.11. A szülők joga a gyermekek nevelésének megválasztására 35
1.3.2.12. A tanszabadság és a tanítás szabadsága 36
1.3.2.13. A tudományos és művészeti élet szabadsága 37
1.3.2.14. A sztrájkjog 37
1.3.3. A politikai alapjogok 38
1.3.3.1. A választójog 38
1.3.3.2. A népszavazás kezdeményezésére irányuló jog 39
1.3.3.3. A választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás joga 41
1.3.3.4. Jog a közügyek vitelében való részvételre 41
1.3.3.5. A közhivatal viseléséhez való jog 42
1.3.4. Egyes gazdasági, szociális és kulturális jogok 42
1.3.4.1. A munkához való jog 42
1.3.4.2. A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog 43
1.3.4.3. A pihenéshez való jog 44
1.3.4.4. Az egészséghez való jog 44
1.3.4.5. A művelődéshez való jog 45
1.3.4.6. A szociális biztonsághoz való jog 46
1.4. Az alapvető kötelességek 47
1.4.1. A jogszabályok megtartásának kötelessége 48
1.4.2. A közterhekhez való hozzájárulás kötelessége 48
1.4.3. A honvédelmi kötelezettség 49
1.4.4. A tankötelezettség 49
1.5. AZ alapvető jogok érvényesülésének garanciája 49
1.6. az államszervezet felépítésének alkotmányos alapjai 50
2. AZ ÁLLAMHATALMI SZERVEK RENDSZERE, JELLEGÜK ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK 53
2.1. Az Országgyűlés 53
2.1.1. Az Országgyűlés jogállása 53
2.1.2. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre 53
2.1.3. Az Országgyűlés szervezete 55
2.1.3.1. Az Országgyűlés tisztségviselői, a Házbizottság 56
2.1.3.2. Az Országgyűlés bizottsági rendszere 57
2.1.3.3. A frakciók 58
2.1.3.4. Az Országgyűlés Hivatala 59
2.1.4. Az Országgyűlés működése 59
2.1.4.1. A törvényjavaslatok tárgyalása 60
2.1.4.2. A végrehajtó hatalom ellenőrzése 61
2.1.5. Az országgyűlési képviselők jogállása 62
2.2. A Kormány 63
2.2.1. A Kormány feladat- és hatásköre 64
2.2.2. A Kormány tagjai és a Kormány megbízatása 66
2.2.3. A Kormány működése 68
2.2.3.1. A Kormány munkáját segítő szervek 68
2.3. A köztársasági elnök 70
2.3.1. A köztársasági elnök alkotmányos helyzete 70
2.3.2. A köztársasági elnök és az Országgyűlés 72
2.3.3. A köztársasági elnök és a Kormány 74
2.3.4. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre 74
2.3.5. A köztársasági elnök megválasztása és megbízatása 76
2.4. A jogvédelmi szervek 77
2.4.1. A bíróság. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 77
2.4.1.1. A bírósági szervezet 78
2.4.1.2. A bírák jogállása 80
2.4.1.3. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 82
2.4.2. Az ügyészség 83
2.4.2.1. Az ügyészség feladat- és hatásköre 84
2.4.2.2. Az ügyészség szervezete 86
2.4.3. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 88
2.4.3.1. Az országgyűlési biztos jogállása 90
2.4.3.2. Az országgyűlési biztos feladat- és hatásköre 91
2.4.3.3. Az országgyűlési biztos intézkedései 93
2.4.4. Az Alkotmánybíróság 94
2.4.4.1. Az alkotmánybírák jogállása 95
2.4.2.2. Az Alkotmánybíróság működése 96
2.4.2.3. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre 97
2.5. Az Állami Számvevőszék 100
2.6. Az önkormányzatok 103
2.6.1. Az önkormányzatiság alkotmányos garanciái 103
2.6.2. A helyi önkormányzatok és a közhatalom gyakorlásában résztvevő szervek kapcsolata 106
3. A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN 109
3.1. A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében 109
3.2. A közigazgatás fogalma, sajátosságai 110
3.3. A közigazgatás rendeltetése, feladatai 111
3.3.1. A közhatalmi jellegű tevékenységek 112
3.3.2. A közvetlen igazgatás 113
4. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE 115
4.1. A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők 115
4.2. A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei 115
4.3. az államigazgatás szervezetrendszere 116
4.3.1. A Kormány 116
4.3.2. A Kormány munkáját segítő szervek 117
4.3.3. A minisztériumok 118
4.3.4. Az országos hatáskörű szervek 120
4.3.5. A központi hivatalok 120
4.3.6. A dekoncentrált államigazgatási szervek 120
4.3.7. A nem kormányzati államigazgatási szervek 121
4.4. az önkormányzati igazgatás 123
4.4.1. Az önkormányzat feladat- és hatásköre 123
4.4.2. Az önkormányzat szervezete 125
4.4.3. Az önkormányzat gazdálkodása 127
4.5. A köztestületi önkormányzatok 129
5. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE 131
5.1. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI 131
5.2. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusai 135
5.2.1. A hatósági engedélyezés 136
5.2.2. A hatósági kötelezés 138
5.2.3. A szankció 140
AJÁNLOTT IRODALOM 146
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv