| Bevezetés | 1 |
| A metafizika meghatározása | 1 |
| Elnevezése | 2 |
| Tárgya | 4 |
| Lehetséges-e a metafizika mint tudomány? | 6 |
| Történeti áttekintés | |
| A metafizikai módszerek különbözősége | 7 |
| A materializmus | 9 |
| Az idealista monuzmus | 10 |
| A lét dualisztikus magyarázata | 11 |
| A valóság teisztikus magyarázata | 12 |
| A lét egysége /A létfogalom és a transzcendentális fogalmak/ | |
| 1. tétel: A lét állitásából indulunk ki. Az állitás aktusára való reflexió közben fölfedezzük a lét fogalmát. A lét fogalmának és a fogalom állitásának szembeállitásából vezetjük le a metafizika tudományát. | |
| A tétel célja | 13 |
| Néhány következtetés | 16 |
| A metafizika módszere | 18 |
| Szakkifejezések | 19 |
| Bizonyitás | 20 |
| Megjegyzések: | |
| 1. Az elvonatkoztatás három fokozata | 22 |
| 2. A metafizika felosztása | 27 |
| 2. tétel: Az egyetemes létfogalom a lét rendjében megvalósuló vagy megvalósitható lényeget fejez ki. Az egyetemes létfogalom általában minden létező dologra kiterjeszthető, minden létezőről állitható. Az egyetemes létfogalom tartalma a legszélesebb körben tágitható és a leginkább szükithető. Az egyetemes létfogalomnak tehát kiterjedési köre a legnagyobb, tartalmi köre viszont a legkisebb. | |
| A tétel célja | 29 |
| Követelmények | 28 |
| Szakkifejezések | 34 |
| Vélemények | 35 |
| Bizonyitás | 35 |
| Scholion: | |
| 1. a lét-fogalom transzcendentális fogalom | 37 |
| 2. A létfogalom kiterjesztési és tartalmi köre | 37 |
| 3. A létfogalom kettős jelentése | 38 |
| 4. A létfogalom indeterminált és determinált fogalom | 38 |
| 5. A létfogalom bennfoglalt értelemben komplex fogalom | 39 |
| 6. Értelmi lét, lehetőségi lét, semmi | 40 |
| 7. Milyen tulajdonságok vezethetők le a létfogalomból a metafizikai dedikció utján? | 43 |
| 8. A lét transzcendentális tulajdonságairól általában | 44 |
| 3. tétel: A létfogalom állításának és tagadásának contradictorius szembeállitásából vezetjük le a lét belső oszthatatlanságát, vagyis a lét egységét. A lét állitásában implikált "sok" fogalma mind logikailag, mind ontológiailag csak másodlagos az "egy" fogalmához viszonyitva. Az egység a lét olyan tulajdonsága, amely nem pozitive, hanem csak negative, mégpedig a priváció értelmében kapcsolódik a létfogalom lényegéhez. | |
| A tétel célja | 45 |
| Szakkifejezések | 46 |
| A tétel magyarázata | 48 |
| Bizonyitás | 53 |
| Scolion: | |
| 1. a metafizika első principiuma | 54 |
| 2. Az oppositio fajtái | 55 |
| 3. Az egység és különbözőség fajtái | 57 |
| 4. Abszolut értelemben vett sokféleség nem lehetséges | 57 |
| 4. tétel: A létet állitó emberi elme /mens/ és az itéleben állitott lét /esse/ viszonyos szembenállitásából juthatunk el metafizikai levezetés utján a lét igazságának fogalmához | |
| A tétel célja | 58 |
| Szakkifejezések | 59 |
| A tétel magyarázata | 60 |
| Bizonyitás | 62 |
| Scholion: | |
| 1. Az elégséges megindoklás elve | 63 |
| 2. A lét és a tudat transzcendenciája | 64 |
| 3. Az idealizmus problematikája | 65 |
| A tévedés | 66 |
| 5. tétel: A létfogalom állitásának és a szellemi törekvésképességnek viszonyos szembeállitásából vezetjük le a jó transzcendentális fogalmát. | |
| A tétel célja | 68 |
| Szakkifejezések | 68 |
| Magyarázat | 69 |
| Összefoglalás | 78 |
| Bizonyitás | 80 |
| Scholion: | |
| 1. Egység és okaság a jó szempontjából | 81 |
| 2. A cél és az eszközök | 82 |
| 3. A véges szellem ráhangoltsága a transzcendens valóságra | 83 |
| Bonum honestum, bonum delectabile | 86 |
| A rossz | 86 |
| 6. tétel: A teljes szellemi megismerőképesség és a létező viszonyos szembeállitásából vezetjük le a létező fogalmát, mint szépséget. A szépség a transzcendentális léthatározmányok közül a legtökéletesebb. | |
| A tétel összefüggése és célja | 88 |
| Ismeretszerző fogalmaink | 88 |
| Magyarázat | 90 |
| Bizonyitás | 95 |
| Scholon: | |
| 1. Az egység és a sokaság a szépség szempontjából | 96 |
| 2. A szépség és az erkölcs viszonya | 97 |
| 3. A művészet nevelő ereje | 97 |
| 4. A fenség | 98 |
| 5. A csufság | 99 |
| A lét összetettsége | |
| 7. tétel: A létfogalom alattvalóinak szempontjából nézett egységének és különbözőségének szembeállitásából vezetjük le a lét analogiáját. A lét analogiája vagy arányositott vagy tulajdonitási hasonlóságot fejez ki a létezők között. | |
| Összefüggések, célja | 101 |
| A tétel jelentősége | 102 |
| Ismeretszerő fogalmaink | 103 |
| Az analógia fogalma | 105 |
| Analóg állitás | 109 |
| Magyarázat | 110 |
| Vélemények | 116 |
| Bizonyitás | 117 |
| Soholion | 119 |
| 8. tétel: A létező és a mozgás szembeállitásából vezetjük le a lét metafizikai összetettségének alapelvét. Vagyis a mozgó létezők két principiumból tevődnek össze, melyek reálisan különböznek egymástól: actusból és potentiából. Az actust müködésében csak a potentia határolhatja. | |
| A tétel összefüggése és célja | 121 |
| Ismeretszerző fogalmaink | 122 |
| Magyarázat | 125 |
| Vélemények | 133 |
| Bizonyitás | 134 |
| Scholion: | |
| 1. A létfokozatok különbözősége | 145 |
| 2. Potencia - activa és potentia passiva | 147 |
| 3. A végtelen kettős jelentése | 147 |
| 9. tétel: A potentia és actus szembenállásából vezetjük le a létesitő okság elvét. | |
| A tétel összefüggése és célja | 149 |
| Szakkifejezések | 149 |
| Bzonyitás | 156 |
| Scholion: | |
| 1. Néhány figyelemreméltó acióma a létesitő oksággal kapcsolatban | 157 |
| 2. Actio transiens és actio immanens | 160 |
| 3. Az okság, a lét és a változás szempontjából vizsgálva | 160 |
| 4. A véges létezőknek valóságos és sajátos értelemben vett activitás jár ki | 161 |
| 5. A véges létező activitásban az Első októl függ | |
| 10. tétel: a potentia és actus oppositiojából vezetjük le a célszerüség elvét. | |
| A tétel összefüggése és célja | 163 |
| Szakkifejezések | 163 |
| Magyarázat: | |
| 1. A acél-ok és a mü célja | 165 |
| 2. A acél-okság természete | 166 |
| Összefoglalás | 173 |
| Vélemények | 174 |
| Bizonyitás | 174 |
| Scholion: A véletlen | 175 |
| A véges létezők strukturája | |
| 11. tétel: A létezők szempontjából vizsgált egység és sokféleség szembeállitásából vezetjük le a véges létezők lényegből és létezésből álló reális összetettségét | |
| A tétel összefüggése és célja | 177 |
| Szakkifejezések | 178 |
| Magyarázat | 180 |
| Vélemények | 183 |
| Bizonyitás | 184 |
| Scholion: A lehetőség | 187 |
| 12. tétel: Ha a létezőt általában, mint önmagában fennálló egységet vizsgáljuk, akkor a véges létező fogalmából metafizikai deductio utján levezethetjük a substantia fogalmát. | |
| A tétel összefüggése és célja | 191 |
| Szakkifejezések | 192 |
| Magyarázat | 194 |
| Vélemények | 197 |
| Bizonyitás | 197 |
| Scholion | 197 |
| 13. tétel: Az egyediség elvéhez és a mennyiséggel felruházott anyag fogalmához ugy jutunk el, hogy az egység és sokféleség oppositioját a fajiság szempontjából és lényegi rendben vizsgáljuk, de a potentia-actus összetettség figyelembevételével. | |
| A tétel összefüggése és célja | 199 |
| Szakkifejezése | 199 |
| Magyarázat | 201 |
| Vélemények | 208 |
| Bizonyitás | 210 |
| Scholion: | |
| 1. A mennyiséggel felhuházott anyag problémája | 211 |
| 2. A substantiális változás problémája | 212 |
| 3. A metafizikai létfokozatok | 213 |
| 4. A metaria-forma összetettség és a metafizikai deductio | 215 |
| 14. tétel: A létezés és cselekvés oppositiojából vezetjük le a véges létezők substantia-accidens összetettségét. | |
| A tétel összefüggése és célja | 218 |
| Ismeretszerző fogalmaink | 218 |
| A tétel kifejtése és magyarázata | 220 |
| Vélemények | 226 |
| Bizonyitás | 226 |
| 15. tétel: Az ember metafizikai vizsgálata arra a kérdésre keresi a választ, hogy "mi" az ember és hogy "ki" az ember. Az első kérdés az ember lényegére, a második az ember sajátos létére irányul. Az ember lényegét "világban-való-lété-"ből az ember sajátos létét személyes strukturájából és az abszolutumra irányuló aktivitásából kivánjuk értelmezni. | |
| A tétel összefüggése és célja | 228 |
| Vélemények | 228 |
| Értékelés | 232 |
| A tétel magyarázata és bizonyitása: | |
| I. Az ember mibenléte | 237 |
| II. Az ember ki-léte | |
| 1. Az ember személyes léte és a dialógus | 244 |
| 2. Az ember aktivitása és az Abszolutum | 260 |
| Conclusio: A személy mint metafizikai fogalmaink szintézise | 267 |
| Irodalom | 270 |
Folytatás Microsoft-tal