Általános pathologia

Előszó

Mióta Morgagni (Giovanni Baptista, 1682-1771) közreadta a "De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis" c. munkáját (1763, lat., "A betegségek helyeiről és okairól anatómiai vizsgálatok alapján"), világos, hogy a kórfolyamatok döntő többsége jellegzetes alaktani, vagy szerkezeti (strukturális) makroszkópos, mikroszkópos és submikroszkópos elváltozásokkal jár. Egy betegség előidézte pathologiai elváltozások ismerete a betegség okának, kórfejlődésének megértését, megelőzésének, kórismézésének és gyógykezelésének alapját képezi.
A pathologia mint orvosi szak és mint tantárgy (általános pathologia, szervpathologia, klinikopathologia, meghatározásukat l. alább) szoros kapcsolatban áll egyrészt az elméleti orvostudományokkal és a betegekből kimetszett szövetek kórszövettani vizsgálata, továbbá a klinikopathologiai boncolások kapcsán szerves része a mindennapos orvosi gyakorlatnak, a kutatásnak és az oktatásnak. Itt idézhetem a sectiók, a kórboncolási tapasztalatok értékére vonatkozó régi mondást: "hic mortui vivos docent" (lat., itt a holtak az élőket tanítják).
A pathologiai ismereteket a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara négy tagozatán, - Kaposváron, Pécsett, Szombathelyen és Zalaegerszegen, - oktatjuk. A szakok, ill. oktatási formák sokrétűségéből eredő változatos követelmények eltérő óraszámú oktatási rendszereket indokolnak. Fontosnak tűnik ezért oly jegyzet, vagy könyv közreadása, mely e változatos igényeket kielégíti, ugyanakkor biztosítja a több intézményben zajló párhuzamos oktatás megközelítően azonos szintjét. Előbb jegyzetben gondolkozunk és az ennek használata során kialakuló további tapasztalatok vezethetnek egy könyv összeállításához. Hangsúlyoznunk kell mindenesetre, hogy a hallgató saját feljegyzéseit semmi sem pótolhatja. Vissza