| A statisztika a szocializmus építésében | |
| A statisztika fogalma és tárgya | |
| A statisztika a tervek elkészítésének feltétele | |
| A statisztika a tervek végrehajtásának egyik eszköze | |
| A statisztika osztályjellege | 2 |
| Szocialista és kapitalista statisztika | 3 |
| A szocialista statisztika a valóságot tükrözze | 4 |
| A kifejezés eszközei | 5 |
| A szocialista statisztika a vezetés és ellenőrzés eszköze | 7 |
| A szocialista statisztika függetlensége | 8 |
| Statisztikai adatok begyűjtése: a statisztikai munka fontos láncszeme | 8 |
| A szocialista statisztika tudományos alapja | 10 |
| Összefoglalás | 12 |
| A csoportosítás | 14 |
| A csoportosításról általában | 14 |
| A csoportképzés alapja a csoportképző ismérv | 15 |
| A csoportképző ismérvek fajtái | 17 |
| A csoportosítással szemben támasztott követelmények | 18 |
| Statisztikai sorok - statisztikai táblák | 23 |
| A statisztikai sorokról általában | 23 |
| Statisztikai sorok fajtái | 25 |
| A csoportosítás szempontjai a statisztikai soroknál | 31 |
| A statisztikai táblákról általában | 32 |
| A statisztikai táblák fajai | 34 |
| A táblaszerkesztés technikájának szempontjai | 38 |
| Viszonyszámok | 42 |
| A viszonyszámokról általában. A viszonyszámok fajai | 42 |
| Dinamikus viszonyszámok | 45 |
| Az abszolút számok és a dinamikus viszonyszámok együttes alkalmazásának szükségessége | 53 |
| A bázis megválasztása a dinamikus viszonyszámoknál | 56 |
| Tervteljesítési viszonyszám | 61 |
| A megoszlási viszonyszámok | 67 |
| A megoszlási viszonyszám alkalmazása a statisztikai elemzésben | 70 |
| A megoszlási és a dinamikus viszonyszámok kombinációja | 73 |
| Az intenzitási viszonyszám | 76 |
| Az intenzitási viszonyszám és a többi viszonyszám közti különbség | 80 |
| Az intenzitási viszonyszámok szerepe a szocialista statisztikában | 83 |
| A statisztikai átlagok | 87 |
| A számtani átlag | 87 |
| A súlyozott (mérlegelt) számtani átlag | 89 |
| Matematikai összefüggések a számtani átlagokkal kapcsolatban | 91 |
| Az átlaggal szemben támasztott követelmények | 95 |
| A számtani átlag és a csoportosítás | 97 |
| A számtani átlag szerepe a szocialista statisztikában | 100 |
| A progresszív (haladó) átlag | 102 |
| A mértani átlag | 103 |
| A mértani átlag alkalmazáas | 106 |
| A statisztikai indexek | 111 |
| A viszonyszám és az index | 111 |
| Az értékindex | 113 |
| A volumenindex | 115 |
| A volumenindex közgazdasági értelme | 120 |
| Árindex | 122 |
| Az árindex közgazdasági értelme | 126 |
| Az indexben szereplő értékek közgazdasági értelme | 127 |
| A volumenindex, az árindex és az értékindex közötti összefüggés | 129 |
| Statisztikai grafikonok | 135 |
| Bevezetés: A grafikus ábrázolás a statisztikai elemzés sajátos eszköze | 135 |
| A grafikon, mint az arányok szemléltetésének eszköze | 137 |
| A statisztikai elemzés egyes eszközeinek grafikus ábrázolása | 139 |
| A grafikus ábrázolás fő fajtái | 142 |
| A statisztikai mérlegek | 162 |
| A statisztikai munka megszervezése | 166 |
| A statisztikai program | 166 |
| A feladat kitűzése | 167 |
| A statisztikai felvétel szervzeti és adminisztratív előkészítése | 167 |
| A kérdőívek és utasítások szerkesztése | 169 |
| A megfigyelés és számbavételi egység | 171 |
| A felvétel politikai előkészítése | 173 |
| Bizonylati elv | 175 |
| A statisztika és más számviteli ágak kapcsolata | 177 |
| "Kontár"-statisztikák | 177 |
| A felvétel gyakorisága | 178 |
| A statisztikai felvétel (megfigyelés) köre | 180 |
| A felvétel módja | 183 |
| A statisztikai adatok ellenőrzése, statisztikai fegyelem | 184 |
| A statisztika szervezete a Szovjetunióban | 186 |
| A magyar statisztika szervezete | 190 |
| Az 1952. évi VI. törvény az állami statisztikáról | 192 |