Általános szociológiai szöveggyűjtemény jogászoknak

Előszó

A demokratikus országokban vissza-visszatérő tudományos viták folynak a demokráciáról. A vita tárgyát ezekben az országokban természetesen nem a demokrácia formális vagy jogi alapjai képezik. Sokkal inkább az a kérdés, hogy egy ország hogyan éli meg a mindennapokban politikai rendszerét, hogyan jellemezhető politikai kultúrája, milyen működési zavarok fedezhetők fel, és a hibákat hogyan lehet korrigálni. A rendszerváltoztató országoknak - így Magyarországnak is - a diktatúra évtizedei utáni első feladata 1990-ben a demokratikus intézményrendszerek kiépítése és működtetése volt. A demokratikus átalakulás azonban hatalmas belső és külső feszültségekkel volt terhelt, mivel ezeknek az országoknak az tudatában az egypártrendszeri diktatúra létező valósága mellett egy szükségképpen idealizált demokrácia képe élt. A rendszerváltozás, a diktatúrából a demokráciába való átmenet a politikai és gazdasági környezet teljes megváltoztatásával járt együtt. Az e téren történő folyamatok elemzését több tudományág is feladatának tekinti. A gondolkodásmód demokratikussá formálódásának folyamatáról szóló tudományos elemzések azonban még váratnak magukra. Egyes elemzők szerint a gazdaság, az életszínvonal, valamint az emberi erőforrások területén örökölt válságnál súlyosabb a korszerű piacgazdaság és a demokratikus gondolkodásmód hiánya. Mások a diktatúrából kievickélő társadalmak nagy problémájának azt tartják, hogy az egyének és az állam közötti teret kitöltő civil társadalom hiánya következtében ezen társadalmak tagjai nem tudták szocializációjuk során magától értetődő módon elsajátítani, magukba építeni a problémák identifikálását, érdekeik megfogalmazását, gondolataik kicserélését, különböző vélemények összeegyeztetését, melyből adódóan a problémák kezelésének a sokfélesége sem alakulhatott ki. Így a tolerancia gyakorlása ütközik nehézségekbe. A demokratikus gondolkodásmód szerint ugyanis a tolerancia annak a gyakorlati megnyilvánulása, hogy a felek megértik ellentéteik természetét, és noha a másik álláspontját nem fogadják el, találnak egy közös platformot, ahol megköthetővé válik a kompromisszum. A megegyezés mögött az a közösen osztott hit rejtőzik, hogy a politikai és a társadalmi élet területén nincs abszolút igazság, ennek következtében az eltérő nézetek és érdekek elfogadhatók, és lehet közöttük találkozó pontot találni. Ezek nem írott, hanem, mentalitásbeli szabályok, melyek a hajlékonyságot, a rugalmasságot jelentik a diktatórikus gondolkodásmód abszolút igazságával szemben. A demokratikus gondolkodásmód fontos jellemzője a demokratikus intézményrendszerekbe vetett bizalom is, tehát az, hogy a felmerülő problémák rendezéséhez intézményes megoldások állnak rendelkezésre. E mentális kognitív és affektív komponense egyaránt lényeges: a mások iránti bizalmatlanság, a mások által elért sikeres irigylése, a másként gondolkodók ellenségnek tekintése a diktatórikus gondolkodásmód hosszan élő és nehezen átalakuló örökségei. A demokrácia működését ugyanis azok az alapvető társadalmi normák garantálják, melyeknek gyakorlását hallgatólagos és sokszor tudattalan közmegegyezés szentesíti. A rendszerváltoztató társadalmaknál e normák sérülése is problémát jelent. A diktatúrákat ugyanis az jellemzi, hogy külső szabályozás hozza létre a normát. Az emberekben élő belső normák ilyen körülmények között nem segíthetnek, az etikai iránytű jelzése nem igazolódik vissza a mindennapok gyakorlatában. E normák sérült volta teszi nehézzé e társadalmakban a rend és a szabadság összeegyeztetését is. Demokráciákban viszont a fejlett erkölcsi érzék alapkövetelmény.
A szöveggyűjtemény összeállításakor azokból az alapirodalmakból válogattunk, melyeket a jelenlegi joghallgatók, a későbbi jogalkotók, jogalkalmazók ismeretbővítéséhez, szemléletmódjának formálódásához a legfontosabbnak tekintettünk. A jogászság magas presztízzsel rendelkező véleményformáló és mintaadó értelmiségi csoportja a társadalomnak. Ezért különösen is indokolt, hogy a munkaerőpiac különböző területein megjelenő jogászértelmiség differenciált és demokratikus gondolkodásmóddal rendelkezzék, mely ennek megfelelő tettekben ölt testet. A szemelvényekben azokról a problémakörökről olvashatunk, melyek napjaink magyar társadalmában is értelmezésre vagy újraértelmezésre váró kérdéskörök. A hatalmi ágak szétválasztása, az erkölcs szerepe a társadalomban és a jogban, szabadság és egyenlőség a demokratikus társadalmakban, a hatalomgyakorlással, az önkormányzatisággal és a közigazgatással foglalkozó írások a mának is megfontolásra érdemes üzeneteket hordoznak. A szöveggyűjtemény válogatott irodalmai azt az ívet rajzolják fel, mely a demokráciától a politikai kultúráig vezeti el az olvasót. Vissza