Általános társadalomföldrajz I.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest-Pécs

'Hunyadi László: Általános társadalomföldrajz I. ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	484 oldal
Sorozatcím:	Studia Geographica
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9123-41-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Fülszöveg

Mi, a társadalomföldrajz művelői, soha nem tagadhattuk, hogy diszciplínánk rendkívül politikaérzékeny. Természetes tehát, hogy az elzártság idején nem jelentethettünk meg társadalomföldrajzi jegyzetet vagy kézikönyvet, bár külföldi útjaink tapasztalatait, a nemzetközi szakirodalomból megismert fejlődési folyamatokat előadásaink során ismertettük a hallgatókkal. Éppen olyan természetes az is, hogy amikor a rendszerváltozás lehetővé tette az új, szélesebb és igényesebb megközelítések alkalmazását, a teljesebb társadalomföldrajzi kép tükröztetését, jelentkezünk egy olyan vállalkozással, mely a hallgatók és a már végzett kollégák számára lehetővé teszi a teljesebb körű tájékozódást diszciplínánk mai problematikájában.
Nem teszünk mást, csak folytatjuk, amit elkezdtünk. Magyarország első, a gazdaságföldrajz helyett a társadalomföldrajzot nevében is felvállaló tanszékeit hoztuk létre Pécsett, majd az évtizedfordulón, a rendszerváltozás előestéjén egy Frisnyák Sándor szerkesztette... Tovább

Tartalom

Előszó	11
A Társadalomföldrajz alapjai	15
A társadalomföldrajz tudományrendszertani helye, a társadalom és a természet kölcsönhatása, a társadalmi-gazdasági tér értelmezése (Tóth József)	17
Sztereotípiák	17
A földrajztudomány tárgya	17
Szemléleti kérdések	19
A földrajztudomány belső struktúrája	21
A világgazdaság kialakulásának folyamata és jelenlegi térszerkezete (Golobics Pál)	25
A világgazdaság főbb elméleti kérdései	27
A világgazdaság genezise és fejlődéstörténete	33
A merkantil világkereskedelem és a világpiac fejlődése, a kezdetleges világgazdaság létrejötte	33
Az ipari kapitalizmus kora	39
A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora	39
A második világháború utáni globalizálódó, többpólusú világgazdaság kialakulása. Történelmi előzmények és főbb strukturális változások	43
Napjaink multipoláris világgazdasága	57
Növekedési gócok - akciótérségek: a Triád uralma	57
Világkereskedelem az új világgazdasági szerkezetben	63
A Triád és a nemzetközi tőkeáramlás	68
A centrum-periféria viszony a XX. század végén	76
Globális világproblémák és megatrendek (Hajnal Klára - Tóth József)	83
Globalitás és lokalitás	85
A globális világproblémák értelmezése	88
A globális világproblémák kialakulása	89
Globális problémák	94
Röviden a világmodellekről	98
Világmodellek	108
A fenntartható fejlődés	116
Megatrendek	119
Az általános iparföldrajz alapjai	125
Az általános iparföldrajz alapjai	127
Az ipar fogalma	127
Az ipar felosztása	127
Az ipar koncentrációja	131
Az ipar fejlődése	133
Az ipar telepítési tényezői	133
Természeti tényezők	134
Ásványkincsek	135
Éghajlat, időjárás	136
A víz	137
A felszín tagoltsága és egyéb tényezők	138
Problémák	138
Társadalmi-gazdasági tényezők	139
A munkaerő	139
Fogyasztópiac	142
Nyersanyag	142
Szállítás	143
Kooperáció	143
Preferenciák	144
A tőke (külföldi működőtőke)	145
Mi minősül külföldi működőtőkének?	146
De milyen haszon származhat a külföldi tőkéből a fogadó országnak?	148
Milyen esetleges hátrányok származhatnak a tőkeimportból?	148
A külföldi működőtőke eredete és áramlási irányának változása	149
A külföldi működőtőke beáramlása Közép- és Kelet-Európába	151
Infrastruktúra	153
A tudományos technikai forradalom és az ipari termelés kapcsolata	159
A világ mezőgazdasága	165
A mezőgazdasági termelés jelentősége, történelmi szerepe	167
A világ mezőgazdaságának földrajzi alapjai, a termelést befolyásoló tényezők	175
A gazdálkodási tér	177
Természeti erőforrások	181
Társadalmi-gazdasági tényezők	184
A mezőgazdasági termelés zonalitása	194
Egyenlítői övezet	194
Szavanna övezet	198
Trópusi sivatagok	201
Monszunterületek	202
Szubtrópusi területek	203
Mediterrán területek	205
Mérsékelt éghajlati öv	207
Boreális övezet	212
Szubpoláris övezet	213
Azonális területek	214
A mezőgazdasági termelés területi típusai	217
Talajválasztó gazdálkodás	219
Árasztásos rizsrtermesztés	223
Nomád pásztorkodás	226
Mediterrán mezőgazdaság	232
Vegyes gazdaságok	239
Tejgazdaság	243
Ültetvényes rendszer	247
Ranchgazdálkodás	251
Nagyüzemi gabonatermelés	254
Az élelmiszergazdaság jövője	258
A világ népessége	261
Népesedési elméletek (Ancsin Gabriella)	263
Történeti áttekintés	263
A demográfiai átmenet elmélete	267
A demográfiai átmenet után	272
Általános népességföldrajz (Tóth József)	275
A népességföldrajz tárgya, tudományrendszertani helye, rokontudományai, feladata	275
A népesség demográfiai megoszlása	278
A népesség számának alakulása	280
A migráció	289
Feminista földrajz (Tímár Judit)	295
A feminista földrajz fogalma, tárgya, szemlélete	295
A feminista földrajz története	296
A feminista földrajz kutatási területei	303
A feminista földrajz módszere	311
Etnikai földrajz (Kocsis Károly)	313
Az etnikai földrajz genezise, definíciója és helye a társadalomföldrajzban	313
Az etnicitás és a földrajz kapcsolata a kezdetektől napjainkig	314
Az etnikai földrajz fogalomrendszere	319
Az állam és nemzet térbeli kapcsolata	323
A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása	323
A kisebbségek eredet szerinti osztályozása	327
Az etnikai földrajzi kutatások adatbázisa	331
Az etnikai földrajzi kutatások feladatai	332
A kulturális földrajz alapjai (Trócsányi András)	336
A kulturális földrajz fogalma és tárgya	336
A kultúra elemei	338
Kultúrrégió	338
Kultúrterületek	341
Kultúraterjedés	342
A kultúrökológia	344
A kulturális integráció	346
A kultúrtáj	347
A kultúra alrendszerei	349
Általános vallásföldrajz (Hunyadi László)	359
A vallásföldrajz mint új földrajzi diszciplína	359
A vallásföldrajzi kutatások időszerűsége	359
A vallásföldrajz tagolódása	360
A kultúra, a civilizáció és a vallás	361
A vallási jelenségek	362
A vallás alkotóelemei	363
A vallásosság jellemzői	364
A vallásos hit eredete; a vallások kialakulása és csoportosítása	366
A vallások térben és időben	368
A vallás környezeti meghatározottsága	373
A vallás, a társadalom és a gzadasági élet összefüggései, kölcsönhatásai	376
A vallások hatása a földrajzi környezetre	377
Egészségföldrajz (Pál Viktor)	382
Az egészségföldrajz alapjai	382
A népesség egészségi állapotának általános kérdései	403
Az egészségügyi rendszer általános kérdései	408
A népesség térbeli eloszlása	415
Általános településföldrajz (Kőszegfalvi György - Tóth József)	421
Fogalmi kérdések	423
A település fogalma	423
Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei	428
A városfejlődés történelmi folyamatai, sajátosságai	431
A város fogalmának értelmezése	431
Városfejlődés az ókorban	432
Városfejlődés a középkorban	436
Városfejlődés az újkorban	438
Az urbanizációs folyamat ciklikussága: az egyes ciklusok sajátosságai	441
Városfejlődés a II. világháború után, a XX. század második felében	444
Elképzelések a jövő városairól	452
A rurális térségek településfejlődésének történeti áttekintése	455
Településmorfológia	466
A település funkciói	472
A települések nagyság szerinti csoportosítása	474
A települések funkciók szerinti csoportosítása (tipizálás)	475
A települések hierarchiája	478
A vonzáskörzetek	480
A településrendszer jellemzése	481
A településpolitika	483