Ami rajtam túl van

Fülszöveg

A válogatott kötetet összeállító író tudva-öntudtlan mindig önarcképet is készít. Mit tart tehát fontosnak saját költői arculatából Somlyó György e könyv tanúsága szerint? Le se tagadhatná, hogy szinte valamennyi verstechnika, a klasszikus mértékes versfajtáktól a szonetten (és Rilkén) vagy az Arany Jánosos-féle keresztrímes nyolcsoros epikus verselésen át a francia szabad versig és az avantgárdos versgrafikáig - s ezzel csak hevenyészett vázlatát adtuk a sokféleségnek - megbűvölte, elcsábította, s ő eleget téve a kihívásnak, megtanult mindenféle verset írni, amihez nyilvánvalóan jó gyakorlópálya volt a műfordítás is. Az efféle tudatosság és formai fogékonyság óhatatlanul a túlságosan irodalmi ihlet gyanújába keveri a költőt. - Somlyóra egy életen át rávetült ennek az előítéletnek az árnyéka. Pedig aki e válogatott kötetet végigolvassa, láthatja, mennyire elevenen és szorosan kötődik Somlyó György a napi élethez, a mindenkori, kiszámíthatatlan hullámverésű napi valósághoz. Ismeri az emberek életét és a világpolitika eseményeit, s ismeri mindenekelőtt az emberi élet legfontosabb értékeit: a barátságot, a szeretetet és a szerelmet. Meglepő, hogy mennyire harmóniára és békességre törekszik fiatal korától kezdve - bár Giordano Bruno máglyahalálának mementója éppoly fontos vektora szellemének, mint Goethe ideálképe. Tárgyilagos világossággal veszi tudomásul a szó, a költészet felségterületének határait a testi-lelki-szellemi létezés teljességéhez képest. "Mert mindig úgy érzem - írja egyik versébe -, mintha az lenne a fontos, ami kimarad, ami óvatlanul mindig visszacsorog a felhúzott szavak vödreiből...". S ennek a vallomásnak a párja az, amelyikből a címadó sor is származik:
"Csak az érdekel ami több nálam ami rajtam túl van aminek én csak része vagyok - Ami rajtam túl van az vagyok igazán én." Vissza