| Előszó | 5 |
| Mit kell tudnunk a szövetkezeti mozgalomról? | 7 |
| A szövetkezetek - a szocialista népgazdaság fontos szervezetei | 7 |
| A szövetkezetek szerepe a szocialista mezőgazdaság megteremtésében | 9 |
| A szövetkezetek szerepe a szocialista kereskedelem megteremtésében | 13 |
| A szövetkezetek szerepe a szocialista népgazdaság egyéb területein | 15 |
| A szövetkezetek - a szocializmusban fontos tömegszervezetek is | 16 |
| A szövetkezeti gazdálkodás alapelvei és módszerei | 18 |
| A termelőszövetkezet szervezete | 18 |
| Mi a termelőszövetkezet? | 18 |
| A közös gazdálkodás célja | 18 |
| Ki a szövetkezet gazdája? | 19 |
| Melyek a termelőszövetkezetek munkájának legfontosabb alapelvei? | 20 |
| Mi lesz a szövetkezetbe került föld tulajdonjogával? | 21 |
| A termelőszövetkezet alapszabálya | 22 |
| Hogyan készül a termelőszövetkezeti alapszabály? | 22 |
| A tagok szerepe és helyzete | 24 |
| A tagok jogai | 25 |
| A tagok kötelességei | 26 |
| Mikor lehet a termelőszövetkezeti tagot kizárni a szövetkezetből? | 26 |
| Kihez fordulhat sérelme esetén a termelőszövetkezeti tag? | 27 |
| A közgyűlés | 28 |
| Küldöttgyűlések | 30 |
| A vezetőség hatásköre | 30 |
| Az elnök feladatai | 31 |
| A mezőgazdász feladatai | 33 |
| A könyvelő feladatai | 34 |
| A brigádvezető feladatai | 35 |
| A munkacsapat-vezető feladata | 36 |
| A termelőszövetkezeti vezetők javadalmazása | 37 |
| Az ellenőrző bizottság hatásköre, feladata | 39 |
| A fegyelmi bizottság munkája, hatásköre | 40 |
| A tervkészítő bizottság munkája | 42 |
| A szociális bizottság hatásköre, feladata | 43 |
| Mit kell tudni a pártoló tagságról? | 45 |
| Mi a termelőszövetkezeti csoport? | 46 |
| A termelőszövetkezeti csoport működésének elvei | 47 |
| A termelőszövetkezeti csoport szervei | 47 |
| A jövedelemfelosztás elvei a termelőszövetkezeti csoportban | 48 |
| Termelőszövetkezeti oszthatatlan alap létesítése a termelőszövetkezeti csoportban | 48 |
| Mit kell tudnunk a termelőszövetkezeti mozgalom és az állami szervek kapcsolatáról? | 50 |
| A Termelőszövetkezeti Tanács feladatai | 53 |
| Munkaszervezés és jövedelemelosztás a termelőszövetkezetben | 55 |
| Az eredményes munka feltétele: a jó munkaszervezet | 55 |
| A növénytermesztő brigád szervezete és feladat | 56 |
| Az állattenyésztő brigád szervezete és feladata | 57 |
| A kertészeti brigádok szervezete és feladatai | 58 |
| Zöldségtermesztő brigád | 58 |
| Gyümölcstermesztő brigád | 58 |
| Szőlőtermesztő brigád | 59 |
| Vegyes brigád | 59 |
| A komplexbrigád | 59 |
| Repülő-brigádok és alkalmi munkák | 60 |
| Az építő brigád szervezése, feladatai | 61 |
| A fogatos brigád | 62 |
| A brigád kisebb egysége: a munkacsapat | 63 |
| A munkarend | 63 |
| A családtagok munkájának jelentősége a szövetkezetben | 64 |
| A kapásnövények területfelosztásának jelentősége | 65 |
| Mi a munkanorma? | 66 |
| Mi a munkaegység? | 67 |
| Hogyan számítják ki, hogy az elvégzett munkáért hány munkaegység jár? | 68 |
| Mikor helyes beírni a tagkönyvbe a megszerzett munkaegységeket? | 69 |
| A rendszeres előlegfizetés jelentősége, az előleg forrásai | 70 |
| Előnyös, ha az évi jövedelem nagyobb részét pénzben fizeti a tsz | 71 |
| Miért van szükség a premizálásra? | 72 |
| Mi az eredményességi munkaegység-rendszer? | 74 |
| A pénzbevétel utáni jövedelemrészesedés | 76 |
| A munka közvetlen pénzbeni díjazás | 76 |
| A közvetlen pénzbeni díjazás tapasztalatai a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben | 77 |
| Helyi munka- és értéknormák kialakítása | 80 |
| Tartalékolás szükségessége | 84 |
| Önelszámolás a brigádokban | 87 |
| További hasznosítható tapasztalatok | 91 |
| A pénzbeni díjazásos módszer bevezetésének nélkülözhetetlen feltételei | 95 |
| A munkafegyelem a szövetkezeti élet erősítője | 96 |
| Parancsolás-e a tervszerűség? | 96 |
| A munkafegyelem fontossága a közös gazdaságban | 97 |
| Milyen fegyelmi rendszabályokat hozhatnak a szövetkezetben? | 97 |
| Mi a földjáradék, és kinek jár? | 99 |
| Mennyi földjáradékot fizet a termelőszövetkezet? | 99 |
| A termelőszövetkezetek közös vagyona. Állami támogatás - saját erő | 100 |
| A közös vagyon a tagok jólétének forrása | 100 |
| Mi az oszthatatlan szövetkezeti alap? | 110 |
| Mi tartozik a tartalékalapba? | 103 |
| Mi a vetőmag- és takarmányalap | 104 |
| Vetőmagalap | 104 |
| Takarmányalap | 105 |
| A szociális és kulturális alap rendeltetése | 106 |
| A termelőszövetkezeti mozgalom állami támogatása | 106 |
| Az állami támogatás módja | 107 |
| Miért előnyös, ha a termelőszövetkezet saját erőből végzi a beruházást? | 109 |
| Hogyan növelhető a tsz saját ereje? | 110 |
| A köztulajdon óvásának jelentősége | 111 |
| Mikor és milyen mértékben kell megtéríteni az anyagi kárt? | 112 |
| A háztáji gazdaság | 113 |
| Kinek jár, és mekkora lehet a háztáji gazdaság? | 113 |
| A közös és a háztáji gazdaság kapcsolata | 115 |
| Hogyan adóznak a tsz-tagok a háztáji gazdaság után? | 120 |
| Mennyi a háztáji gazdaság búza-földadója? | 120 |
| Mennyi a háztáji gazdaság jövedelemadója? | 121 |
| Mennyi községfejlesztési hozzájárulást fizetnek a háztáji gazdasággal rendelkező tsz-tagok? | 122 |
| Mennyi a tsz-tag házadója? | 122 |
| Milyen időpontban kell adót fizetni a háztáji gazdaságok után? | 122 |
| Meg lehet-e vonni a tsz-tagtól a háztáji föld használati jogát? | 123 |
| Mikor jár háztáji terület az idős tagoknak, pedagógusoknak, tanácsi dolgozóknak? | 124 |
| Idős tagoknak adhat-e kedvezményt a tsz a háztáji földművelési díjából? | 125 |
| Árutermelés és értékesítés | 126 |
| A termelőszövetkezetek feladata: az árutermelés növelése | 126 |
| Mi tehát az árutermelés? | 126 |
| Miért érdekelt a tsz az árutermelés fokozásában? | 127 |
| Mi az áruértékesitési szint? | 128 |
| Milyen kedvezményben részesülnek a tsz-ek az áruértékesítési szint teljesítése esetén? | 129 |
| Hogyan értékesítse áruját a tsz? | 129 |
| A feldolgozás növeli az áru értékét! | 130 |
| A segéd- és melléküzemek is növelik a szövetkezet jövedelmét! | 132 |
| A szerződéses értékesítés | 134 |
| A termelési szerződések | 135 |
| Az értékesítési szerződések | 138 |
| A hizlalási és állatnevelési szerződések | 139 |
| Értékesítési szerződés a közvetlen fogyasztókkal | 140 |
| Szabadpiaci értékesítés | 140 |
| A tsz természetbeni kötelezettségei az állammal szemben | 142 |
| A termékek ára | 142 |
| Mit kell a tsz-tagnak a tervezésről és a nyilvántartásról okvetlenül tudni? | 143 |
| A tervkészítés célja. A terv főbb részei | 143 |
| Ki hagyja jóvá a szövetkezet tervét? | 144 |
| Hogyan lehet év közben ellenőrizni a tervteljesítést? | 145 |
| Miért nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetekben a nyilvántartás? | 146 |
| Kik végzik a nyilvántartást? | 146 |
| A számadási felelősök feladatai | 147 |
| Hogyan tartják nyilván a tsz-tag munkáját? | 147 |
| Mi a zárszámadás? | 148 |
| Szociális gondoskodás a tsz-tagokról | 149 |
| A termelőszövetkezet gondoskodik az öregekről | 149 |
| Mit kell tudni a tsz-tagok öregségi nyugdíjáról? | 150 |
| Mit kell tudni az özvegyi nyugdíjról? | 152 |
| Mikor jár rokkantsági nyugdíj a tsz-tagoknak? | 152 |
| Ki kaphat öregségi - munkaképtelenségi járadékot? | 154 |
| Mennyi családi pótlék jár a tsz-tagoknak? | 156 |
| Mit kell tudni a betegellátásról? | 157 |
| Kinek jár egészségügyi szolgáltatás? | 157 |
| Mikor kell és mikor nem kell térítést fizetni az egészségügyi szolgáltatásokért? | 158 |
| Hogyan lehet beteglapot kérni, kórházi beutalót szerezni? | 159 |
| Mit kell tudni a baleseti kártalanításról? | 159 |
| Hogyan és mennyi járulékot kell fizetni az SZTK-nak? | 160 |
| Baleseti biztosítási díj | 160 |
| Betegellátási díj | 161 |
| Nyugdíjjárulék | 161 |
| Milyen szociális kedvezmények járnak a tsz-ek nőtagjainak? | 162 |
| Szülési szabadság | 162 |
| Szülési segély | 163 |
| Babakelengye | 164 |
| Anyasági segély | 165 |
| Családi pótlék az anya jogán | 166 |
| Egyedül élő nők családi pótléka | 166 |
| Balesetvédelem a termelőszövetkezetekben | 167 |
| Milyen kedvezményeket kap a tsz-tag az öröklési illeték fizetésénél? | 167 |
| Milyen kedvezmények illetik meg a levelező oktatásban részt vevő tsz-tagokat? | 168 |
| A termelőszövetkezetek gondoskodása tagjaik kulturális igényéről | 170 |
| A földművesszövetkezeti mozgalom | 172 |
| Melyek a földművesszövetkezetek célkitűzései? | 172 |
| Hogyan valósítják meg célkitűzéseiket a földművesszövetkezetek? | 173 |
| A gazdasági és mozgalmi feladatok egysége a földművesszövetkezet munkájában | 174 |
| A termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek - testvér-szövetkezetek | 175 |
| A földművesszövetkezeti mozgalom szervezeti felépítése | 176 |
| Országos földművesszövetkezeti szervek | 177 |
| Országos szövetkezeti központok és vállalatok | 178 |
| Megyei és járási szövetkezeti szervek | 179 |
| Hogyan érvényesül a tagok akarata, befolyása a földművesszövetkezeti mozgalomban? | 180 |
| A tagok - a földművesszövetkezet gazdái | 180 |
| A vezető szervek megválasztása | 181 |
| Mit kell tudni a földművesszövetkezeti alapszabály rendelkezéseiről? | 182 |
| Ki lehet a földművesszövetkezet tagja? | 182 |
| A tagság megszűnése, kizárás a földművesszövetkeztből | 183 |
| A tagok jogai | 183 |
| A tagok kötelességei | 184 |
| A tagok anyagi érdekeltsége | 185 |
| Hogyan történik a visszatérítés kifizetése? | 186 |
| A földművesszövetkezeti küldött(köz)gyűlés | 187 |
| A közgyűlés összehívásának rendje | 188 |
| Miről dönt kizárólagos joggal a küldött(köz)gyűlés? | 188 |
| A rendkívüli küldött(köz)gyűlés összehívásának rendje | 189 |
| Mikor határozatképes a közgyűlés, mi a határozat meghozásának a módja? | 190 |
| A földművesszövetkezeti tagértekezlet összehívásának módja, feladata | 190 |
| A tagértekezlet határozatképessége | 191 |
| A földművesszövetkezet igazgatósága | 191 |
| Az igazgatóság feladata | 192 |
| Az igazgatósági tagok javadalmazása | 193 |
| A földművesszövetkezet felügyelő bizottsága | 194 |
| A felügyelő bizottság feladata | 194 |
| A felügyelő bizottság jogköre, javadalmazása | 195 |
| A helyi szervezetek intéző és ellenőrző bizottsága | 195 |
| Az intéző és ellenőrző bizottság feladata | 196 |
| A helyi vezető szervek és a körzeti igazgatóság kapcsolata | 196 |
| A földművesszövetkezeti választott vezetőségek munkájának megszervezésével kapcsolatos követelmények | 197 |
| Az igazgatóság tevékenysége, megszervezésének alapelvei | 198 |
| A felügyelő bizottság munkája, megszervezésének alapelvei | 199 |
| Az összeférhetetlenségi rendszabályok betartása | 200 |
| A földművesszövetkezet vezetőségi tagjainak anyagi felelőssége | 200 |
| A tagbizottságok | 201 |
| A tagbizottságok fajtái, tagjaik száma, a bizottsági tagok javadalmazása | 202 |
| Mit kell tudni a földművesszövetkezeti tagnak a felvásárlás rendszeréről, a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájáról? | 203 |
| Mi a jelentősége a földművesszövetkezeti felvásárlásnak? | 203 |
| Mi a központi készlet? | 204 |
| Milyen a népgazdaság jelenlegi felvásárlási rendszere? | 204 |
| Milyen a népgazdaság jelenlegi felvásárlási szervezete? | 206 |
| Milyen szervek végzik a felvásárlást? | 207 |
| Melyek a mezőgazdasági termékek értékesítésének főbb módszererei a szabadfelvásárlási rendszerben? | 209 |
| Melyek a biztosított módszerek? | 209 |
| Milyen szerződéses értékesítési módszereket ismerünk? | 210 |
| Miben különböznek a termelési szerződések a terményértékesítési szerződésektől? | 210 |
| Milyen előnyöket biztosít a szerződéses értékesítési rendszer a termelőknek? | 211 |
| Milyen mezőgazdasági termékre és milyen jellegű szerződéseket lehet kötni? | 212 |
| Milyen szervek jogosultak a növénytermesztési szerződéssel kapcsolatos vitás ügyek eldöntésére, | 213 |
| Melyek a szabadértékesítési módszerek? | 214 |
| Melyek a piaci értékesítés előnyei és hátrányai? | 215 |
| Milyen rendelkezések szabályozzák a piaci értékesítést? | 215 |
| Mit kell tudni a mezőgazdasági termékek szállításáról? | 216 |
| Mit kell tudni a szabványokról és a minőségi átvételről? | 217 |
| Mit kell tudni a göngyölegekről? | 218 |
| Mi a különbség a káló és a minőségi veszteség között? | 220 |
| A káló | 220 |
| A minőségi veszteség | 221 |
| Milyen intézkedések szabályozzák a felsávásárlási árakat? | 221 |
| Milyen jogszabályok védik a felvásárlás érdekeit? | 222 |
| Milyen módszerekkel ellenőrzik a felvásárlási szervek munkáját? | 223 |
| A vállalati vagy szövetkezeti ellenőrzés | 223 |
| A társadalmi ellenőrzés | 224 |
| Mit kell tudni a szövetkezeti tagnak a földművesszövetkezeti kiskereskedelemről és vendéglátóiparról? | 225 |
| Milyen feladatot tölt be a szövetkezeti kereskedelem a szocialista áruforgalomban? | 225 |
| A szövetkezeti kereskedelmi dolgozók munkájának alapelvei | 226 |
| A szövetkezeti kereskedelem munkájának szervezésében szem előtt tartják a vásárlók érdekeit | 229 |
| A szövetkezeti bolthálózat felépítése | 229 |
| Az árjegyzék alapján való vásárlás előnyei | 229 |
| Mozgóboltok a szövetkezeti kereskedelemben | 230 |
| Háziboltok rendszere | 231 |
| Az új eladási módszerek megkönnyítik a vásárlást | 231 |
| Minőségvédelem - kulturált kereskedelem. Milyen árut és meddig lehet visszacserélni, ha nem megfelelő minőségű? | 232 |
| A közületek vásárlásának szabályozása | 233 |
| A szövetkezeti vendéglátóipar is elősegíti a falu lakossága életszínvonalának emelkedését | 233 |
| Hogyan vehetnek részt a völdművesszövetkezeti tagok a szövetkezeti kereskedelem munkájának szervezésében és irányításában? | 234 |
| A szocialista kereskedelemben jó a bolt és a vásárló kapcsolata | 234 |
| Boltbizottságok tevékenysége | 235 |
| Hogyan kutatják a fogyasztói keresletet a földművesszövetkezetek? | 236 |
| A tagok szerepe a szövetkezeti könyvterjesztésben | 236 |
| Hogyan segítik elő a földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelést? | 237 |
| Hogyan segítették a földművesszövetkezetek mezőgazdaságunk fejlődését? | 237 |
| Hogyan segítsék a mezőgazdaásgi termelés fejlesztését a földművesszövetkezetek a falu szocialista átszervezése után? | 238 |
| Hogyan működnek a földművesszövetkezeti mozgalmon belül alakult egyszerűbb termelési szövetkezetek? | 240 |
| Szakszövetkezetek, termelői szakcsoportok | 240 |
| Közös alapok létesítése a szakszövetkezetekben (szakcsoportokban) | 241 |
| A szakszövetkezet és a szakcsoport szervei | 241 |
| Szakszövetkezetek (szakcsoportok) a kisállat-tenyésztésben | 242 |
| A hegyközségek | 243 |
| A hegyközség szervei | 244 |
| Közös alapok létesítése ahegyközségben | 245 |
| A falusi ifjúsági szövetkezetek | 245 |
| Az ifjúsági szövetkezeti szervei | 246 |
| Az ifjúsági szövetkezet együttműködése az úttörő szervezettel és az iskolával | 247 |
| A földművesszövetkezetek gazdálkodásának néhány alapvető elve | 247 |
| A földművesszövetkezetetek bekapcsolódása a tervgazdaságba | 247 |
| A szövetkezeti vagyon növelése | 248 |
| A szövetkezeeti vagyon növelésének eszközei | 249 |
| Mire szolgálnak a megyei, illete országos szinten létrehozott alapok? | 249 |
| A földművesszövetkezeti beruházások | 250 |
| A szövetkezeti tagok és dolgozók anyagi érdekeltsége | 251 |
| Hogyan működnek a takarékszövetkezetek? | 251 |
| A Kisipari szövetkezetek | 253 |
| Mi a kisipari szövetkezetek feladata a szocialista rendszerben? | 253 |
| Melyek a kisipari termelőszövetkezetei mozgalom szervei? | 254 |
| Mit kell a kisipari szövetkezeti tagnak okvetlenül tudni az alapszabályról? | 255 |
| Ki lehet a kisipari termelőszövetkezet tagja, | 255 |
| Közös alapok létesítése a kisipari szövetkezetekben | 256 |
| A kisipari termelőszövetkezet szervei | 256 |
| Munkaszervezés és a tiszta nyereség felosztása a kisipari termelőszövetkezetekbenq | 256 |
| Tárgymutató | 259 |
Folytatás Microsoft-tal