Előszó
Részlet a könyvből:
"A TÖBBI, VALÓSÁG
- xilofonra és üstdobra -
1
A nemléttel csak tolmács útján szólhatunk. De ki szalad tolmácsolni? Kinek sürgős, hogy velünk a hírt tudassa, a nemlét csak...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A TÖBBI, VALÓSÁG
- xilofonra és üstdobra -
1
A nemléttel csak tolmács útján szólhatunk. De ki szalad tolmácsolni? Kinek sürgős, hogy velünk a hírt tudassa, a nemlét csak egy kitalált nyelv, nem beszéli senki, nincs tele nemlétezőkkel. A nemlét egy elveszített számítógéplemez.
2
A kilátás innen a legszebb. Sárgarigóhangból és üvegek árnyékából épül a táj. A domboldal ribizlivörös, az éjszaka cseresznyefekete. Megízlelsz egy rögöt, mint a kávé. Magadat csapod be, ha még mindig azt hiszed, minden jóra fordul.
3
Egy csapat kiránduló érkezik a völgyből. Két oldalról, felhajtott gallérjuk, a kívülállás lóg arcukba. Leülnek egy percre. Bádogpoharakból vizet isznak, kesztyűiket a földre dobálják. Nem félnek a haláltól, pedig nem angyalok. Nem félnek az élettől, pedig nem istenek. Nem félnek. Nem félnek. Nem emberek. Talán unatkoznának is, ha tudnák, mi az.
4
A kívül, a kívül zuhog ajtókra, falakra, ablakokra, bőrre. Kihajol valaki egy másik világból, ebbe, az egyikbe. Körültáncoljuk, mint egy mágnest, isteneket mintázunk róla, a bűneinkkel fordulunk felé..."
Vissza