| Bevezetés és előszó | 3 |
| Az analízis kémiai módszereinek elméleti alapjai (Pataki L.) | |
| Kémiai egyensúlyok | 17 |
| Az elektrolitikus disszociáció, a víz mint oldószer | 17 |
| Ionok, ionreakciók | 19 |
| A tömeghatás törvénye, egyensúlyállandó, disszociációállandó | 19 |
| Aktivitás, aktivitási koefficiens, ionerősség | 22 |
| Sav-bázis reakciók | 26 |
| Arrhenius-Ostwalt-elmélet | 26 |
| Brönsted-Lowry-elmélet | 27 |
| Lewis-elmélet | 29 |
| Uszanovics-elmélet | 30 |
| Autoprotolízis, amfolitok | 31 |
| A pH-fogalom bevezetése | 32 |
| "pH" tartományok nemvizes rendszerekben | 35 |
| A savak és bázisok erőssége | 36 |
| Az általános Brönsted-egyenlet | 39 |
| Erős savak és erős bázisok pH-ja | 40 |
| Gyenge savak és gyenge bázisok pH-ja | 42 |
| Konjugált sav-bázis rendszerek, kiegyenlítő oldatok pH-ja | 45 |
| Többértékű savak és bázisok pH-ja | 48 |
| A disszociált savkomponensek koncentrációjának pH függése | 50 |
| Amfolit oldatok pH-ja | 52 |
| Komplexképződési reakciók | 54 |
| A saját ion hatása a komplex disszociációjára | 56 |
| A pH hatása a komplexekre | 58 |
| Komplexek egyensúlyának alakulása több komplexképző jelenlétében | 60 |
| Kelát komplexek | 61 |
| Komplexek alkalmazása az analitikában | 63 |
| Csapadékképződési reakciók | 65 |
| A csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat | 65 |
| A csapadék oldhatóságát befolyásoló tényezők | 66 |
| Saját ion hatása a csapadék oldhatóságára | 66 |
| Idegen ion hatása a csapadék oldhatóságára | 68 |
| A pH hatása a csapadék oldhatóságára | 68 |
| Komplexképződés hatása a csapadék oldhatóságára | 70 |
| A hőmérséklet hatása a csapadék oldhatóságára | 72 |
| Redoxifolyamatok hatása a csapadék oldhatóságára | 73 |
| Az oldószer hatása a csapadék oldhatóságára | 73 |
| Redoxi reakciók | 75 |
| Redoxifolyamatok, redoxipotenciál | 75 |
| Standard elektródpotenciál | 77 |
| Standard formálpotenciál | 78 |
| Kettős redoxirendszerek redoxipotenciálja | 80 |
| Redoxifolyamatok egyensúlyi állandója | 81 |
| A redoxipotenciál értékét befolyásoló tényezők | 82 |
| A koncentráció hatása a redoxipotenciál értékére | 82 |
| A közeg pH-jának hatása a redoxipotenciál értékére | 84 |
| A komplexek hatása a redoxipotenciál értékére | 85 |
| Az oldószer hatása a redoxipotenciál értékére | 87 |
| Redoxi-puffer rendszerek | 88 |
| A redoxiexponens rH fogalma | 89 |
| Oxidációszám, redoxiegyenletek | 91 |
| Megoszlási egyensúly, extrakció | 94 |
| A megoszlási rendszerek osztályozása | 94 |
| Megoszlási tényező | 96 |
| Megoszlási hányados | 97 |
| A megoszlás eredményessége | 99 |
| Százalékos megoszlás | 100 |
| Minőségi kémiai analízis (Pataki L.) | |
| Az ionok csoportosítása a minőségi analízis szempontjából | 104 |
| Az ionok elektronszerkezete és analítikai felosztásuk | 104 |
| Az ionpotenciál és a csapadékok tulajdonságai | 105 |
| A minőségi kémiai analízis felosztása | 107 |
| Az analitikai reakciók jellemzése | 108 |
| Az analitilkai reakciók érzékenysége | 109 |
| Kationok csoportreakciói | 112 |
| Savcsoport | 112 |
| Sósavcsoport | 112 |
| Kénsavcsoport | 113 |
| Oxálsavcsoport | 115 |
| Szulfidcsoport | 116 |
| Kén-hidrogén-csoport | 116 |
| Ammónium-szulfid-csoport | 123 |
| Hidroxidcsoport | 126 |
| Nátrium-hidroxid-csoport | 126 |
| Ammónium-hidroxid-csoport | 132 |
| Karbonátcsoport | 136 |
| Foszfátcsoport | 140 |
| Kromátcsoport | 143 |
| Jodidcsoport | 146 |
| Anionok csoportreakciói | 149 |
| Sósav, salétromsavcsoport | 149 |
| Báriu(II)-nitrát-csoport | 151 |
| Ezüst-nitrát-csoport | 152 |
| Szerves reagensek alkalmazása a minőségi analízisben | 155 |
| Kationok reakciói szerves reagensekkel | 156 |
| o-fenantrolin | 156 |
| alfa-alfa' dipiridil | 156 |
| alfa-nitrozo-béta-naftol | 157 |
| Alizarin-szulfonsavas nátrium | 157 |
| Dimetil-glioxim | 158 |
| Nátrium-tetrafenil-borát (Kalignoszt) | 158 |
| Szalicil-aldoxim | 159 |
| Ditizon (Difenil-tiokarbazon) | 160 |
| Fenilarzinsav | 161 |
| Anionok reakciói szerves reagensekkel | 161 |
| Difenil-amin | 161 |
| Kinalizarin | 162 |
| Griess-Ilosvay-reagens | 163 |
| Antipirin | 164 |
| Etilalkohol | 165 |
| Kimutatások redoxireakciók alkalmazásával | 166 |
| Redukció fémekkel | 166 |
| Oxidációs reakciók | 168 |
| Pirokémiai vizsgálatok | 171 |
| Lángfestési reakciók | 171 |
| Boraxgyöngy foszforsógyöngy reakciók | 174 |
| A minőségi analízis fontosabb rendszrei | 177 |
| A kationok beosztása osztályreagensek szerint | 177 |
| Az anionok beosztása osztályreagensek szerint | 178 |
| A aktionok és az anionok beosztása különböző analitikai rendszerekbe | 179 |
| A kationok beosztása CARNOG szerint | 179 |
| A kationok beosztása SACHIJEW-ORLOW szerint | 181 |
| Az anionok DOBBING-LJUNG szerinti beosztása | 182 |
| Az anionok CALDAS-GENTIL szerinti beosztása | 183 |
| Charlot-féle kation,- illetve anionkimutatás | 183 |
| A minőségi analízis speciális módszerei | 186 |
| Ritka elemek, nyomelemek minőségi analízise | 186 |
| Mikrokrisztalloszkópia | 187 |
| Cseppanalízis | 189 |
| A kémiai analízis általános menete | 190 |
| Mintavétel | 191 |
| Elővizsgálat | 194 |
| Az anyag oldatbavitele | 196 |
| Oldás | 196 |
| Feltárások | 198 |
| Lúgos feltárás | 198 |
| Savas feltárás | 200 |
| Redoxifeltárás | 201 |
| A kationok kimutatása | 202 |
| Kationok kimutatása egszerű analízis esetén | 202 |
| Kationok kimutatása összetett analízis esetén | 203 |
| Az anionok kimutatása | 208 |
| Az egyes ionféleségek mennyiségi meghatározása | 210 |
| Mennyiségi kémiai analízis (Zapp E.) | |
| Súly szerinti vagy gravimetriás analízis | 217 |
| A csapadékos gravimetriás eljárások elvi alapjai | 218 |
| A leválasztott csapadék oldhatósága és az oldhatóságot befolyásoló tényezők | 218 |
| A csapadékok képződése és morfológiája | 219 |
| A részecskeméret és az oldhatóság | 219 |
| A gócképződés és a gócnövekedés sebessége | 221 |
| A kolloidok stabilitása, flokkuláció, peptizáció | 225 |
| A csapadékok adszorpció által okozott szennyeződése és annak kiküszöbölése | 227 |
| A csapadékleválasztás különböző módszerei | 229 |
| A csapadék szűrése | 230 |
| A csapadék kimosása | 231 |
| A csapadék előkészítése a méréshez | 232 |
| A csapadék szárítása és izzasztása | 233 |
| A csapadék mérése | 233 |
| A számolás menete. Hibaszámítás | 234 |
| A lecsapásos gravimetriás meghatározások legfontosabb módszerei | 237 |
| A kationok meghatározása | 237 |
| Meghatározások hidroxidok, illetőleg oxidok alapján | 237 |
| Meghatározások szulfidok alakjában | 239 |
| Oxalátos leválasztások | 239 |
| Meghatározások szulfát alakban. Az indirekt analízis | 240 |
| Meghatározások kromát alakban | 241 |
| Meghatározások foszfát alakban | 242 |
| Meghatározások halogenidek alakjában | 242 |
| Anionok meghatározása | 243 |
| A szilikátion meghatározása | 243 |
| A szulfátion meghatározása | 243 |
| A foszfátion meghatározása | 244 |
| A klorid,- bromid- és jodidionok meghatározása | 244 |
| A fluoridion meghatározása | 244 |
| Meghatározások szerves reagensekkel | 245 |
| Térfogatos vagy titrimetriás analízis | 249 |
| A titrálási görbék | 250 |
| A végpontjelzés módszerei | 251 |
| Sav-bázis reakción alapuló analízis | 252 |
| Sav-bázis egyensúlyok vizes oldatban | 253 |
| Heterogén sav-bázis egyensúlyok | 256 |
| Titrálási görbék | 258 |
| A sav-bázis indikátorok | 268 |
| Az indikátorok színátcsapását befolyásoló tényezők | 271 |
| Az indikátorkoncentráció | 271 |
| A hőmérséklet | 272 |
| A sóhatás | 273 |
| A keverékindikátorok | 273 |
| A fotolumineszcenciás indikátorok | 274 |
| A sav-bázis titrálások lehetőségei vizes oldatban és főbb alkalmazási területei | 276 |
| A nitrogéntartalom meghatározása KJELDAHL módszerével | 279 |
| A vízanalízis sav-bázis mérései | 281 |
| A víz keménységének meghatározása | 281 |
| A vízben oldott szénsav meghatározása | 282 |
| Sav-bázis folyamatok nemvizes oldatban | 282 |
| A dielektromos állandó hatása | 283 |
| Sav-bázis folyamatok ionizációt elősegítő oldószerben | 284 |
| Az oldószer sav-bázis tulajdonságának szerepe | 287 |
| A dielektromos állandó hatása | 288 |
| Oldószerelegyek | 288 |
| Sav-bázis folyamatok kismérvő disszociációt létrehozó oldószerekben | 290 |
| Sav-bázis titrálások nemvizes oldatban | 292 |
| Savak titrálása | 293 |
| Bázisok titrálása | 293 |
| Komplexképződésen alapuló analízis | 294 |
| A titrálás elvi feltételei és teljesülésük | 294 |
| Komplexonok vagy kelonok | 295 |
| Egyensúlyok EDTE titráláskor | 297 |
| Titrlálási görbék | 303 |
| Végpontjelzési módszerek | 306 |
| Az EDTE titrálások típusai és alkalmazási lehetőségük | 312 |
| Közvetlen titrálás | 312 |
| A meghatározás szelektivitása | 314 |
| A mérőoldat feleslegének visszatitrálása | 316 |
| Kiszorításos titrálás | 316 |
| Közvetett titrálás | 317 |
| A csapadékképződésen alapuló analízis | 317 |
| Az argentometriás titrálási görbék | 318 |
| Halogenidek egymás melletti titrálása | 320 |
| Az argentometriás titrálás végpontjelzése | 321 |
| A cianidion közvetlen argentometriás meghatározása | 324 |
| Oxidációs-redukciós analízis | 325 |
| Redoxiegyensúlyok | 325 |
| Titrálási görbék | 330 |
| Redoxiindikátorok | 334 |
| Az oxidációs-redukciós analízis lehetőségei és alkalmazási területei | 336 |
| Permanganometria | 338 |
| Közvetlen permanganometriás titrálások | 339 |
| Visszamérés permanganometriás titrálások | 340 |
| Lúgos és semleges közegben végezhető permanganometriás meghatározások | 341 |
| Kromatometria | 343 |
| Cerimetria | 344 |
| Bromatometria | |
| Közvetlen oxidációs titrálások kálium-bromáttal | 345 |
| Visszaméréses eljárások | 345 |
| Reduktometria | 347 |
| Jodometria | 348 |
| Oxidálószerek jodometriás mérése | 349 |
| A redukálószerek jodometriás mérése | 351 |
| A jodidion jodometriás meghatározása | 352 |
| A titrimetriás nanalízis alkalmazásának határai | 354 |
| Az analízis fizikai kémiai módszere (Zapp E.) | |
| Az analízis elektrokémiai módszerei | 359 |
| Voltammetria | 359 |
| A diffúziós áram | 362 |
| A polarográfiás áramfajták | 363 |
| A polarográfia analitikai alkalmazása | 365 |
| Amperometriás végpontjelzés | 368 |
| Elektrogravimetria | 370 |
| Coulometria | 373 |
| Potenciometria | 374 |
| Direkt potenciometria pH-mérés | 374 |
| Potenciometriás titrálások | 378 |
| Konduktometria | 383 |
| Oszcillometria | 385 |
| Az analízis optikai módszerei | 389 |
| Polarometria | 390 |
| Refaktometria | 391 |
| Az elektromágneses sugárzás emissziós és abszorpciós színképe | 392 |
| Emissziós színképelemzés a látható és ultraibolya tartományban | 398 |
| Lángfotometria | 399 |
| Gerjesztés elektromos energiával | 401 |
| Röntgenszínképelemzés | 405 |
| Röntgendiffrakciós mérések | 408 |
| Abszorpciós színképelemzés | 409 |
| Az ultraibolya és látható tartományban végezhető abszorpciós színképelemzés | 413 |
| Kolorimetria | 415 |
| Fotometria, spektrofotometria | 416 |
| Fluoreszcenciás analízis | 417 |
| Nefelometria, turbidimetria | 418 |
| Infravörös abszorpciós színképelemzés | 419 |
| Atomabszorpciós színképelemzés | 421 |
| Az analízis mágneses módszerei | 423 |
| Az analízis termikus módszerei | 427 |
| Termogravitmetria | 427 |
| Differenciál termikus analízis | 430 |
| Entalpiametria és termometriás titrálás | 432 |
| Radioaktív izotópok felhasználása az analitikai kémiában (Pataki L.) | |
| Radiometriás titrálások | 435 |
| Aktivációs analízis | 438 |
| Izotóphigításos analízis | 440 |
| Szubsztöchiometria | 441 |
| Béta- és gamma-sugárzás abszorpcióján alapuló elemzés | 442 |
| Az analízis elválasztó módszerei (Zapp E.) | |
| A szilárd fázis és a folyadékfázis elválasztásának módszerei | 449 |
| Illó alkotórészek elválasztása szilárd- és folyadékfázisból | 450 |
| A gázanalízis módszerei | 451 |
| Az ioncsere egyensúlyon alapuló elválasztás | 452 |
| Két folyadékfázisban bekövetkező megoszláson alapuló eljárások. Extrakciós módszerek | 459 |
| Kromatográfiás eljárások | 462 |
| A gáz-szilárd kromatográfia | 469 |
| A folyadék-szilárd kromatográfia | 471 |
| Vékonyréteg kromatográfia | 471 |
| Ioncsere kromatográfia | 472 |
| Megoszlásos kromatográfia | 472 |
| Papírkromatográfia | 472 |
| A gáz-folyadék kromatográfia | 474 |
| A szerves vegyületek analízise | |
| Az elemanalízis módszerei | 482 |
| A szén és hidrogén meghatározása | 483 |
| Az oxigén meghatározása | 484 |
| A nitrogén meghatározása | 485 |
| A halogének meghatározása | 486 |
| A fluor meghatározása | 487 |
| A kén meghatározása | 488 |
| A foszfor meghatározása | 488 |
| A bór meghatározása | 488 |
| A funkciós csoportanalízis | 489 |
| A karboxilcsoport meghatározása | 490 |
| A karbonilcsoport meghatározása | 493 |
| A hidroxilcsoport meghatározása | 496 |
| Alifás hidroxilvegyületek | 496 |
| Az alfa-glikolok és polihidroxi vegyületek meghatározása | 497 |
| A szénhidrátok meghatározása | 498 |
| A fenolok és kinonok meghatározása | 498 |
| Nitrogéntartalmú funkciós csoportok meghatározása | 499 |
| Az amincsoport meghatározása | 499 |
| A nitrocsoport meghatározása | 501 |
| A kéntartalmú funkciós csoportok meghatározása | 501 |
| Az alkokszicsoport meghatározása | 502 |
| A vegyületek telítetlenségének jellemzése | 502 |
| Az analitikai kémia történetének rövid áttekintése (Pataki L.) | 503 |
| Felhasznált és ajánlott irodalom | 513 |
Folytatás Microsoft-tal