Angyalok lázadása

Szerző

Anatole France

Fordító

Kunfi Zsigmond

Lektor

Rubin Péter

'Anatole France: Angyalok lázadása ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	275 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Anatole France-nak, "az utolsó klasszikusnak" utolsó nagy regénye, az Angyalok lázadása, közvetlenül az első világháború kitörése előtt jelent meg. Ezekben az években Anatole France - aki már a 80-as évektől kezdve mindjobban felfigyelt korának társadalmi mozgalmaira - egyre nagyobb rokonszanvvel tekint a szenvedőkre, és egyre több kétellyel, gúnnyal, csömörrel és megvetéssel szemlélte, ami körülötte zajlik: a harmadik Köztársaság válságos periódusát - a regényben szereplő angyal szavaival: "...a mozdulatlanság leple alatt minden rothadóban van... Elaggott közigazgatás, elaggott hadsereg, elaggott pénzügyi szervezet." S miközben megértő kétellyel meséli csípős és ájtatos történeteit és legendáit, új mítoszt teremt, s újra a földre hozza a lázadó angyalokat.
Egy fantasztikus-szatírikus regény keretében megírja, hogyan döntik majd meg a zsarnok Jehova trónját a szabadság és az emberiesség jegyében. Természetesen France, aki az irónia egyik legnagyobb mestere - Swift és Voltaire... Tovább

Tartalom

Röviden elbeszéli egy francia család történetét az 1789-i esztendőtől napjainkig	5
Hasznos dolgok tudhatók meg arról a könyvtárról, amely nemsokára különös események színhelye lesz	10
Titokzatos eseményekről leszen szó	17
Hihetetlen rövidséggel az érzékelhető világ határszélére sodor bennünket	22
A Saint-Sulpice-beli Angyalok kápolnája némely elmélkedést sugalmaz a művészetről és a teológiáról	25
Sariette apó megtalálja kincseit	33
Elég érdekes és tanulságos eseményekről leszen szó, és amelyek remélhetőleg megnyerik majd az átlagos olvasó tetszését, mert ezzel a fájdalmas felkiáltással jellemezhetők: "Hová sodorsz, ó gondolat", mert hiszen általánosan elfogadott igazság az, hogy a gondolkodás egészségtelen, és az igazi bölcsesség titka az, hogy az ember ne gondolkodjék semmiről	37
Szerelemről esik szó; ez tetszik majd az olvasónak, mert regény szerelem nélkül olyan, mint a véres hurka mustár nélkül; ízetlen és élvezhetetlen	43
Kiderül, hogy a régi görög költő szava szerint "semmi sem édesebb, mint az aranyos Aphrodité"	51
Merészségével még Dante és Milton látomásait is felülmúlja	55
Mindenképpen megmarad az ifjú Maurice égi őrző nélkül, miután az angyal, egy öngyilkos földi maradványaiba öltözködve, eltávozott	64
Arról esik szó, hogy Mirar angyal, amikor malaszttal és vigasztalásokkal telítve járta Párizsnak és Champs-Élysées negyedét, miképpen pillantotta meg az egyik zenés kávéház Bouchotte nevű énekesnőjét, és gyulladt szerelemre iránta	71
A szép Zita arkangyal megismertet bennünket nagyra törő terveivel, és meglátjuk Mirar szárnyait, amelyeket a szekrényben féreg foga rág	78
Megismerkedünk az emberiség üdvén munkálkodó kerubbal, és befejeződik a fuvola csodájával	84
Arról értesülünk, hogy az ifjú Murice még kedvese karjai között is sajnálkozva gondol elveszett angyalára, és Patouille hívságos téveszmének bélyegzi az angyalok új lázadásának gondolatát	93
Egymás után lép színre Mira, a jósnő, Zéphyrine, Amédée, a végzet embere, és Sariette úr szörnyű példájával bizonyítja Euripidész ama gondolatának igazságát, hogy akit Jupiter el akar veszíteni, annak eszét veszi	101
Sopharról megtudjuk, hogy úgy vágyódott az arany után, mint Mammon, és a mennyei hazájából Franciaországba, a Takarékosság és Hitel ígéretföldjére csábította, és újból megtanít bennünket arra, hogy akinek van valamije, az ellensége minden változásnak	113
Megkezdődik a kertész elbeszélése, és elébünk tárul a világ sorsa éppoly emelkedett és nagyszerű szempontokkal teljes előadás keretében, mint amilyen korlátolt és kicsinyes Boussuet-nek Értekezés a világ történetéről című műve	118
Folytatódik a kertész elbeszélése	131
Folytatódik a kertész elbeszélése	136
Folytatódik és befejeződik a kertész elbeszélése	146
Megismertet bennünket Guinardon mesternek egy régiségkereskedésben megbúvó vétkes boldogságával, amelyet azután egy szerelmes asszony féltékenysége zavar meg	156
Megismerjük Bouchotte csodálatos jellemét, aki ellent tud állni az erőszaknak, de behódol a szerelemnek, úgyhogy ennek elolvasta után senki sem állíthatja a szerzőről többé, hogy nőgyűlölő	164
Vendôme nagymester Lucretius-ának viszontagságairól esik szó	169
Maurice rátalál angyalára	171
Tanácskozás	178
Világosság derül arra a rejtelmes és mélyen járó okra, amely oly gyakran teszi egymás ellenségeivé a biradalmakat, és készíti elő a győzők és a legyőzöttek romlását, és a bölcs olvasónak (ha ugyan van ilyen, amiben és kételkedem) módja lesz elmélkedni erről a kemény igéről: "A háború üzlet"	185
Kellemetlen családi jelenetről lészen szó	194
Látni fogjuk, hogy az emberré vált angyal ember módra viselkedik, vagyis megkívánja más asszonyát, és elárulja barátját. De egyúttal az is kiderül e fejezetből, mily helyesen viselkedik a fiatal d'Esparvieu	197
Lovagias ügyet mesél el, és lehetővé teszi annak a kérdésnek az eldöntését, vajon nem téves-e Arcade-nak az az állítása, hogy hibáink megismerése jobbá tesz bennünket	204
Ebben elképedhetünk azon, milyen könnyen követhet el becsületes, szelíd és félénk ember is borzalmas bűnt	213
Hallani fogjuk Nectaire fuvoláját Clodomir kocsmájában	219
Arról szól, miképp félemlíti meg egy borzalmas merénylet Párizst	227
Bouchotte és Maurice letartóztatásáról, a d'Esparvieu-könyvtár pusztulásáról és az angyalok útra keléséről esik szó	233
Egyúttal az utolsó is, és kibontakozik előttünk a Sátán fenséges álomlátása	244
Utószó (Írta: Bajomi Lázár Endre)	253
Jegyzetek	261