Közel 4.000 kötet Minikönyvek témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Orvosi mikrobiológiai gyakorlatok

Szerző

Kiadó: Semmelweis Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9656-30-5
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.

Előszó

A gyakorló orvos feladatához tartozik a mikrobák okozta betegségek megelőzése és a megbetegedett ember gyógyítása. Ezen teendőkkel kapcsolatos feladatokat a hallgató különböző kollégiumokon... Tovább

Tartalom

ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIA
I. Bevezető 15
1. A jegyzet célja 15
2. A mikrobiológiai munka általános szabályai 16
3. Elsősegélynyújtás 17
4. A munkaasztal felszerelése 17
5. A mikrobiológiai munka alapvető módszerei 19
5.1. A kórokozók kimutatása 19
5.1.1. Direkt kimutatás és identifikálás 19
5.1.2. Kitenyésztés 19
5.1.3. Identifikálás 19
5.2 Az immunválasz kimutatása 19
II. A kórokozók kimutatásának módszerei 21
1. Mikroszkópos vizsgálatok 21
1.1 Élő, natív állapotban végzett vizsgálatok 21
1.1.1. Laposcsepp-készítmény 21
1.1.2. Függőcsepp-készítmény 21
1.1.3. Vitális festés 22
1.2. Elölt, fixált, festett állapotban végzett vizsgálatok 22
1.2.1. Kenetkészítés 22
1.2.2. Egyszerű festés 24
1.2.3. Összetett festések 24
1.2.3.1. Gram-festés 24
1.2.3.2. Nelsser-festés 25
1.2.3.3. Ziehl-Neelsen-féle saválló festés 25
1.2.3.4. Tuskészítmény (negatív festés) 25
2. Nukleinsav-kimutatási módszerek 26
3. A baktériumok tenyésztése 27
3.1. Az optimális tenyésztés feltételei 27
3.1X A táptalaj összetétele 27
3.1.2. Vegyhatás 28
3.1.3. Ionkoncentráció 28
3.1.4. Hőmérséklet 28
3.1.5. Oxigén jelenléte vagy hiánya 28
3.2. Táptalajok fajtái és készítésük 29
3.2.1. Természetes táptalajok 29
3.2.2. Mesterséges táptalajok 29
3.2.2.1. Folyékony táptalajok 29
3.2.2.2. Szilárd táptalajok 29
3.2.3. Egyéb, speciális táptalajok 31
3.3. Táptalajbeoltási technikák 31
3.3.1. Vizsgálati anyag leoltása folyékony táptalajba 31
3.3.1.Vizsgálati anyag leoltása szilárd táptalajra 33
3.3.1.1. Szélesztés 33
3.3.2.2. Baktériumpázsit 33
3.4. Telepmorfológia 35
4. A fágok kimutatása 36
4.1. Fágtipizálás 36
4.2. Fágtitrálás 37
II. A baktériumok azonosítása 39
1. Tenyésztési tulajdonságok vizsgálata 39
1.1. Hőtűrés 39
1.2. O2 és CO2 igény 39
1.3. Tápanyagok iránti igény 39
1.4. Növekedési faktorok iránti igény 40
1.5. Mozgás vizsgálata 40
1.6. Pigmentképzés vizsgálata 40
1.7. Hemolízis vizsgálata 40
1.8. A növekedés gátlásán alapuló módszerek 41
1.8.1. Növekedés szelektív táptalajokon 41
1.8.2. Antibiotikumok iránti rezisztencia vagy érzékenység 41
1.8.3. Egyéb anyagok iránti érzékenység vagy "tűrés" 41
2. Biokémiai reakciók vizsgálata 42
2.1. A baktériumok légzési enzimeinek vizsgálatán alapuló próbák 42
2.1.1. Oxidaz-próba 42
2.1.2. Kataláz-próba 42
2.1.3. Nitrát- és nitritredukció 42
2.2. Szénhidrát-anyagcsere vizsgálata 42
2.2.1. Oxidációs-fermentációs próba (OF) 42
2.2.2. Cukorbontás vizsgálata 43
2.3. Citrátfelhasználás vizsgálata 43
2.4. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek bontása 43
2.4.1. Ureáz-próba 43
2.4.2. Indol-pióba 44
2.4.3. Kéntartalmú vegyületek bontása, kén-hidrogén-képzés vizsgálata 44
2.4.4. Aminosav-deamináz-próbák. triptofán-deamináz-próbák,
aminosav-dekarboxitéz és dihidrolázpróbák 44
2.4.5. zselatin-hidrolízis 44
2.4.6. Dezoxiribonukleáz- (DN-áz)-próba 45
23. Lipidanyagcsere vizsgálata 45
2.5.1. Lecitináz-próba 45
2.5.2. Lipáz-aktivitás 46
2.5.3. L-pnokdonil-ß-naftilamid (PYR) teszt 45
2.6. Egyéb próbák 45
2.6.1. Koaguláz-próba 45
2.6.2. Clump-teszt (kötött koaguláz-próba) 46
2.63. CAMP-próba 46
IV. Vizsgálati anyagok vétele, beküldése, feldolgozása 47
1. A vizsgálati anyag vételének szempontjai 47
1.1. A váladékvétel módja
1.2. A mintavételt edények és eszközrendszerek 47
1.3. Mintavétel hemokultúrás palackba 48
1.4. Tárolás 49
1.5. Szállítás 49
2. A vizsgálatkérő lap 49
V. Sterilezés. dezinficiálás (fertőtlenítés) 51
1. Sterilezés 51
1.1. Hőhatás 51
1.1.1. Hideghatás 51
1.12. Égetés, izzítás 51
1.1.3 Száraz hő 52
1.1.4. Nedves hő 62
1.1.3 Nedves hőt felhasználó csíraszámcsökkentő eljárások 53
1.13.1. Kifőzés 53
1.13.2- Áramló gőz 53
1.1.5.3. Pasztőrözés 53
1.13.4. Tyndallozás 53
12. Mechanikus eljárások 53
12.1 Szűrés 53
122. Ultrahang 54
13. Sugárzások 54
13.1. Mikrohullám 54
1.32. Gamma-sugárzás 54
1,3.3. Ultraibolya sugárzás 54
1.4. Kémiai hatások 55
1.4.1. Gázsterilezés 55
1.4.2. Vegyszeres hidegsterilizálás 55
1.4.3. Plazmasterilezés 55
2. Prionmentesítés 55
3. Fertőtlenítés (dezinficiálás) 56
3.1. Fizikai módszerek 56
3.1.1. Hőhatás 56
3.2. Kémiai módszerek 56
3.2.1. A fertőtlenítő szerek csoportosítása 57
3.2.1.1 Stabilitás szerint 57
3.2.1.2. Hatásmechanizmus szerint 57
3.2.2. A fertőtlenítőszerek értékmérése 57
VI. Ártalmatlansági vizsgálatok 59
1. A pirogénszennyezettség vizsgálata 59
2. A toxicitás vizsgálata 59
3. Immunbiológiai készítmények (vakcinák) ártalmatlansági vizsgálata 60
VII. Nosocomialis fertőzések 61
VIII. Antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok 63
1. Érzékenységmeghatározás módszerei 63
1.1. Hatásos módszerek 63
1.1.1. Csősorozat-hígítás (MIC meghatározása) 63
1.1.2. Agarhigítás (MIC meghatározása) 64
12. Diffúziós módszerek 64
1.2.1. Korongdiffúzió 64
1.2.2. E-teszt (MIC meghatározása) 65
2. Antibiotikum-szérumszint monitorozása 66
IX. Baktériumszámlálás (csíraszámlálás) 69
1. Élő csíraszám meghatározása 69
1.1. Baktériumszámolás lemezöntéssel 69
1.2. Csíraszámolás hígítási sorból 69
2. Összcsíraszám - meghatározás 70
2.1. Baktériumszámolás spektrofotométerrel 70
2.2. Standard opacitási eljárás 70
2.3. Helber-Glynn-féle kamra 70
2.4. Baktériumszámlálás vörösvértestekkel 71
X. Kísérleti állatok a mikrobiológiában 73
1. Mikroorganizmusok tenyésztése, kórokozók kimutatása állatoltással 73
2. Ellenanyag-termelés 73
2.1. Poliklonális ellenanyagok 73
2.2. Monoklonális ellenanyagok 74
3. Exotoxinok és antitoxinok kimutatása és értékmérése 74
3.1. Biológiai, in vivo értékmérés 74
3.1.1. Direkt mérés 74
3.1.2. Indirekt mérés 75
3.2. In vitro mértékmérési módszerek 75
3.2.1. Direkt toxin értékmérés 75
3.2.2. Indirekt értékmérés 75
4. Egyéb felhasználás 76
XI. Immunológiai reakciók 77
1. Bevezetés 7
2. In vitro immunológai reakciók 77
2.1. Szerológiai reakciók 77
2.1.1. Komplement nélküli reakciók 79
2.1.1.1. Agglutináció (antigén: sejtek) 79
2.1.1.2. Precipitáció (antigén: kollokiálís) 81
2.1.1.3. Immunfluoreszcensz módszer 83
2.1.1.4. Közömbösítési próbák 84
2.1.1.5. Gátlási próbák 85
2.1.1.6. Radioimmuno-assay (RIA) 87
2.1.1.7. EUSA (enzytne Imked immunosorbent assay) 87
(EIA - enzyme immunoassay)
2.1.1.8. Western Not technika (immunoblot) 88
2.1.1.9. Immunelektronmikroszkópia 88
2.1.2. Komplementet igénylő reakciók 89
2.1.2.1. Immunolízis, (hemolízis, bakteriolízis) 89
2.1.2.2. Bacteriocidia 89
2.1.2.3. Fagocitózis 90
2.1.2.4. Treponema paliidum immobilizáció 90
2.1.2.5. Komplementkötési reakció (KKR) 90
3. In vivo immunológiai reakciók: bőrpróbák 91
3.1. Allergiós bőrpróbák 91
3.1.1. Korai, I. típusú (anafilaxiás) reakció 91
3.1.2. II. típusú reakció 91
3.1.3. III. típusú reakció 91
3.1.4. IV. (késői, tuberkulin) típusú reakció 92
3.2. Fogékonyság! bőrpróbák 92
RÉSZLETES MIKROBIOLÓGIA
I. Bakteriológia 95
1. Gennykeltő coccusok 95
1.1. Gram-pozitív coccusok 95
1.1.1. Staphylococcus 95
1.1.1.1. Staphylococcus aureus 95
1.1.1.2. Koaguláz-negatív staphylococcusok 96
1.1.2. Streptococcus 97
1.1.2.1. Streptococcus pyogenes 98
1.1.2.2. Streptococcus agalactiae 100
1.1.2.3. Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus) 101
1.1.2.4. Anginosus csoport 102
1.1.2.5. "Zöldítő" streptococcusok 103
1.1.2.6. Bovis csoport 103
1.1.2.7. Mutanscsoport 103
1.1.3. Enterococcus 103
1.1.4. Aerococcus 104
1.1.5. Abiotropha 105
1.2. Gram-negatív coccusok 105
1.2.1. Neisserla 105
1.2.1.1. N. meningitidis. 105
L2.1.2. N. gononhoeae 106
1.2.1.3- Apatogén neisseriák 107
122. Moraxella 107
2. Gram-negatív pálcák 106
2.3 Coccobacillusok 106
2.1.1. Haemophilus 106
2.12. Bordetella 109
2.13. Brucella 110
2.1.4. Francisela 111
2.13. Pasteurella 111
2.1.6. Yersinia pestis 112
22. Emerobactenaceae 113
2.2.1. Fakultatív patogének/normál bélflóra tagjai 113
22.1.1. Escherichia coli 114
22.1.2. Klebsiella/Enterobacter csoport 116
22.13. Proteus csoport 117
22.1.4. Egyéb bélbaktériumok 118
222. Enteropatogén bélbaktériumok 118
22.2.1. Shigella 119
222.2. Salmonella 119
2223. Yersinia 121
223. Az enterális kórokozók kimutatása 123
2.2.4. A bélbaktériumok kitenyésztésének és azonosításának módszerei 124
22.4.1. A bélbaktériumok azonosítása 124
2.2.4.2. Speciális táptalajok 126
2.3 Vibrionaceae 127
2.3.1 Vibrio cholerae 127
2.4. Microaerophil baktériumok 129
2.4.1. Helicobacter 129
2.4.2. Campylobacter 131
2.5. Nem-fermentáló pálcák 132
2.5.1. Pseudomonas aeruginosa 132
2.5.2. Bukholderia mallei és B. pseudomallei 133
2.5.3. Burkholderia cepacia 133
25.4. Stenotrophomonas maltophilia 134
2.5.5 Acinetobacter baumanni 134
2.5.6. Alcaligenes faecalis 135
2.5.7. Legionella pneumophila 135
3. Gram-pozitív pálcák 136
3.1. Spóraképző pálcák 136
3.1.1. Aerob spórás pálcák 136
3.1.1.1. Bacillus anthracis 136
3.1.1.2. Bacillus cereus 137
3.1.2. Anaerob spóraképzö pálcák 138
3.1.2.1. Clostridium perfringens 138
3.1.2.2. Egyéb gázgangraena clostridiumok 139
3.1.2.3. Clostridlum tetani 139
3.1.2.4. Clostridium botulinum 140
3.12.5. Clostridium difficile 140
3.2. Nem-spóraképző pálcák 141
3.2.1 Corynebacterium 141
32.1.1. Corynebacterium diphtheriae 141
32.12. Diphtheroidok 142
3.2.2. Listeria és Erysipelothrix 142
32.2.1. Erysipelothrix rhusiopathiae 142
32.2.2. Lactobacillus, Bifidobacterium, Pre- és Probiotikumok 143
3.3. Mérsékelten saválló pálcák 144
3.3.1. Nocardia 144
3-3.2. Actinomyces 146
4. Saválló pálcák 147
4.1. Mycobacterium 147
4.1.1 Mycobacterium tuberculosis komplex 147
4.12. Fakultatív patogén és apatogén mycobacteriumok 149
4.1.3. Mycobacterium leprae 151
5. Spirochaeták 151
5.1 Treponema 151
5.1.1. Treponema pallidum subspecies pallidum 151
5.1.2. Trópusi (nem venereás) trepnematosisok 155
5.1.3 Treponema vincentii 157
5.2. Borrelia 157
5.2.1. Borrelia burgdorferi 157
5.2.2. Borrelia recurrentis 158
5.3. Leptospira 159
6. Epicelluláris baktériumok 160
6.1.1. Mycoplasma pneumoniae 160
6.1.2. Urogenitális mycoplasmák 161
7. Intracelluláris baktériumok 162
7.1. Chlamydia csoport 162
7.1.1. Chlamydia 162
7.1.2. Chlamydophila 163
7.2. Rickettsia csoport 163
7.2.1. Rickettsiaceae 163
7.2.2. Anoplasmataceae 165
7.2.3. Coxiella 165
8. Anaerob baktériumok 166
8.1. Gram-negatív pálcák 166
8.2. Gram-pozitív coccusok 167
8.3. Gram-nogatfvcoccusok 168
9. Egyéb, orvosi jelentőségű baktériumok 168
9.1. Gardnerella 168
9.1.1. Corynebacterium vaginale (Gardnerella vaginalis) 168
9.2. Klebsiella (Calymmatobactenum) 169
9.2.1. Klebsiella (Calymmatobactenum) granulomatis 189
9.3. Streptobacillus és Spirillum 169
9.3.1. Streptobacillus moniliformis 169
9.3.2. Spirillum minus vagy minor 170
9.4. Bartonella 170
MIKOLÓGIA. PARAZITOLÓGIA VIROLÓGIA
II. Gombás betegségek diagnosztikája 175
1. Vizsgálati anyagok vétele és beküldése 175
1.1. Dermatomikózisok 175
1.2. Belső szervi mikózisok 175
2. Diagnosztikai módszerek 176
2.1. Direkt kimutatás és identifikálás 176
2.1.1. Mikroszkópos vizsgálat 176
2.1.1.1. Natív készítmények 176
2.1.1.2. Festési eljárások 177
2.1.2. A gombák tenyésztése . 177
2.1.2.1. Általános táptalajok 177
2.1.2.2. Speciális táptalajok 178
2.1.3. Biokémiai és egyéb vizsgálatok 178
2.1.3.1. Szénhidrát-anyagcsere vizsgálata 178
2.1.3.2. Nitrogén-anyagcsere vizsgálata 179
2.1.3.3 Vitaminstimulációs tesztek 179
2.1.3.4. Fenoloxidáz-aktivitás 179
2.1.3.5. Speciális vizsgálatok 179
2.1.3.6. Molekuláris biológiai módszerek 179
2.1.3.7. Állatpatogenitási próbák 179
2.2. Az immunválasz vizsgálata 180
2.2.1. Szerológiai vizsgálatok 180
2.2.2. Allergiás bőrpróbák 180
2.3. Antibiotikum-érzékenység meghatározás 180
3. Részletes mikológiai diagnosztika 181
3.1. Dermatophyton-fertőzések laboratóriumi diagnosztikája 181
3.2. Szuperficiális és subcutan mikózisok laboratóriumi diagnosztikája 181
3.3. Szisztémás mikózisok laboratóriumi diagnosztikája 182
3.4. Opportunista mikózisok laboratóriumi diagnosztikája 182
3.4.1. Sarjadzó gomba fertőzések 182
3.4.2. Fonalgomba-fertőzések 183
III. Parazitológla 185
1. Protozoonok 185
1.1. Lobosea (amoebák) 185
1.1.1. Testüregben élők 186
1.1.1.1. Az Entamoeba histotytica 186
1.1.2. Szabadon élők 186
1.1.2.1. Naegleria fowleri 186
1.1.2.2. Acanthamoeba castellani 186
1.2. Flagelláták (ostorosok) 187
2.1.1. Testüregi flagelláták 187
1.2.1.1. Giardia lamblia 187
1.2.1.2. Trichomonas vaginalis 188
1.2.2. Haemoflagellaták 188
1.2.2.1. Leishmania 188
1.2.2.2. Trypanosoma 189
1.3. Sporozoák 189
1.3.1. Intestinalis sporozoák 189
1-3.1.1. Cryptosporidium parvum 189
1.3.1.2. Isospora bellii 190
1.3.2. A vár és szöveti sporozoák 190
1.3.2.1. Toxoplasma gondii 190
1.3.2.2. Plasmodium 191
1.3.2.3 Babesia 192
1.4. Ciliáták (Csillósok) 192
1.4.1. Testüregben élő 192
1.4.1.1. Balantidium coli 192
2. Férgek 193
2.1. Trematoda (mételyféreg) fertőzések 194
2.1.1 . Fasciola hepatica 194
2.1.2. Paragonimus westermani 194
2.1.3. Schistosoma mansoni, S. japonicum, S. haematobium 195
2.2. Cestoda (galandféreg) fertőzések 195
2.2.1. Taenia saginata 195
2.2.2. Taena solium 196
2.2.3. Diphyllobothrium latum (halgalandféreg) 196
2.2.4. Hymenolepis nana (törpe galandféreg) 196
2.2.5. Echinococcosus granulosus, E. hydatiodosus, E. multilocularis, E. alveolaris 197
2.3. Nematoda (fonalféregvagy hengeres féreg) fertőzések 197
2.3.1. Egyszerűen terjedő nematodák 197
2.3.1.1. Enterobius vermicularis 197
2.3.1.2. Ascaris lumbricoides 196
2.3.1.3. Trichuris trichiura 196
23.1.4. Toxocara canis, T. cati 199
2.3.1.5. Ancylostoma duodenale és Necator americanus (geohelminth). 199
2.3.1.6. Strongyioides stercoralis (geohelminth) 199
2.3.2. Bonyolultan terjedő nematodák 200
2.3.2.1. Trichinelia spiralis 200
2.3.2.2. Dracunculus medinensis 200
2.3.3. Vektorral terjedő nematodák 201
2.3.3.1. Wuchereria bancrofti 201
IV. Virológia 203
1. A vírusbetegségek laboratóriumi diagnosztikája 203
2. A vírusok tenyésztése . 204
2.1. Előkeltetett tyúktojás 204
2.2. Szövettenyészetek, szervkultúrák 205
2.3. Állatoltás 206
3. A vírusbetegségek laboratóriumi diagnosztikájában használatos eljárások 206
4. Hepatitisvírusok differenciáldiagnosztikája 210
4.1. Hepatitis-A-vírus (HAV) és Hepatitis-E-vírus (HEV) 210
4.2. Hepatitis-B-vírus (HBV) és Hepatitis-D-vírus (HDV) 211
4.3. Hepatitis-C-vírus (HCV) 211
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem