Monitor '95

Tartalom

Induló sorozatunk elé (Mátrai Zsuzsa) 11
Előszó (Báthory Zoltán) 12
I. A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK MÉRÉSE ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN (Vári Péter) 13
1. A Monitor-vizsgálatok az oktatásirányítás szolgálatában 15
1.1 Nemzetközi kitekintés 15
1.1.1 A monitorozás értelmezése 17
1.2 A monitorozás hagyományai Magyarországon 19
1.2.1 A kulturális eszköztudás részterületei 21
2. A hazai monitor típusú vizsgálatok állandó elemei 25
2.1 A vizsgált népesség 27
2.2 A vizsgált tudásterületek 29
2.3 A tesztek szerkezete 30
2.4 A mintaválasztás 32
2.4.1 A mintavétel folyamata 35
2.5 A felmérés lebonyolítása 37
2.6 Az iskolai visszajelzés 37
2.7 Az adatfeldolgozás 40
Irodalom 41
II. A MONITOR '95 VIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEI (Andor Csaba - Vári Péter) 43
1. Mit tudtak a tanulók 1995-ben? 45
1.1 Hogyan olvastak a tanulók? 45
1.1.1 A részteszteken elért eredmények 46
1.1.2 Az eredmények növekedési üteme 47
1.1.3 A feladatok megoldottsága 49
1.2 Mit tudtak a tanulók matematikából? 52
1.2.1 A részteszteken elért eredmények 52
1.2.2 Az eredmények növekedési üteme 54
1.2.3 A feladatok megoldottsága 55
1.2.4 A matematikai teljesítmény a tanóra függvényében 58
1.3 Mit tudtak a tanulók számítástechnikából? 62
1.3.1 Mitől nehéz egy kérdés? 62
1.3.2 A tanulói teljesítmények és az elvárható tudás 63
1.3.3 A számítástechnikai tudás változása az életkorral 65
2. A különbségek elemzése 66
2.1. Tanulói teljesítmények a település és az iskola típusa
szerint 66
2.2 A tanulók tudása nemek szerint 73
2.3 A tanulók teljesítménye a szülők iskolai végzettsége
szerint 76
2.4 A tanulók teljesítménye a háttérváltozók tükrében 79
2.5 A kognitív képességek hatása az eszköztudásra 88
2.5.1 A kognitív teszt résztesztjei 89
2.5.2 A kognitív teljesítmények és a többi területen
mért tudásszint 91
3. A tanulói teljesítmények trendjének és összefüggéseinek
alakulása 93
3.1 A trendek alakulása 93
3.2 A teljesítmények közti összefüggések 96
4. A tanulói teljesítmények és a háttéradatok közötti összefüggések modellezése 99
III. SZÖVEGEK ÉS OLVASÓIK - HELYZETKÉP A TANULÓK SZÖVEGÉRTÉSÉRŐL (Horváth Zsuzsanna) 105
Bevezetés 107
1. Az olvasástesztek jellemzése 110
1.1 A lánc- és hídfeladatok szerepe 110
1.1.1 A láncfeladatok rendszere 110
1.1.2 A hídfeladatok rendszere 112
1.2 Az olvasástesztek összeállításának szempontjai 113
1.2.1 A szövegtéma megítélésének szempontjai 113
1.2.2 Szövegtipológiai megközelítés 114
1.2.3 A gondolkodási műveletek szerinti megközelítés 115
1.3 A tesztek nehézsége, megbízhatósága, fő paraméterei 116
1.4 A tanítási helyzet és a mérés különbsége 119
2. A kisiskolások szövegértése 119
2.1 Mit tudnak és mit nem tudnak a 3. és 4. osztályosok? 120
2.1.1 A megértés sikerei 121
2.1.2 A megértés nehézségei 122
2.1.3 Tipikus hibák, félreértések 124
2.1.4 A kisiskolások olvasásteljesítményének belső öszszefüggései 125
2.1.5 A kisiskolások megoszlása az összteljesítmény
alapján kialakított teljesítménycsoportok szerint 127
2.2 A 3. és 4. osztály közötti teljesítménynövekedés jellemzői 132
3. A 7. és 8. osztályosok szövegértése 134
3.1 Miben jobbak a 8. osztályosok a 4. osztályosokhoz
képest? 135
3.2 A szövegtípusok és a gondolkodási műveletek összefüggései 137
3.2.1 A megértés nehézségei, tipikus hibák 139
3.3 A 7. és a 8. osztályosok olvasásteljesítményének különbségei 142
3.4 A 7. és a 8. osztályosok megoszlása az összteljesítmény
alapján kialakított teljesítménycsoportok szerint 144
4. A tanulók olvasásteljesítményére ható tényezők 148
4.1 A 3-4. és a 7-8. osztályos tanulók olvasásteljesítményének nemenkénti megoszlása 148
4.2 A tanulók olvasásteljesítményének és az iskola településkörnyezetének összefüggései 149
4.2.1 A teljesítménykülönbségek jellemzői 152
5. A középfokú képzésben részt vevő tanulók szövegértése 155
5.1 A szövegértés elvárható minősége 156
5.1.1 Az olvasási képesség szintjei 157
5.2 A 16 évesek olvasásteljesítménye - a populáció heterogenitása 158
5.2.1 A megértés nehézségei, tipikus hibák 161
5.3 A 16 évesek megoszlása az összteljesítmény alapján kialakított teljesítménycsoportok szerint 163
5.3.1 A szakmunkásképzőbe járó diákok olvasásteljesítménye 164
5.3.2 A szakközépiskolások olvasásteljesítménye 166
5.3.3 A gimnáziumi tanulók olvasásteljesítménye 167
5.4 A szövegértés alakulása a 8. osztályosok és a 16 évesek
körében 168
5.5 A 16 éves tanulók olvasásteljesítményének nemenkénti
megoszlása 170
6. Az érettségiző korosztály szövegértése 170
6.1 A szövegértés elvárható minősége 170
6.2 A szövegtípusok teljesítmény-differenciáló hatása 172
6.3 A gondolkodási műveletek szerinti teljesítmény 175
6.4 Az érettségiző korosztály megoszlása az összteljesítmény alapján kialakított teljesítménycsoportok szerint 178
6.5 A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók olvasásteljesítményének különbségei 180
6.5.1 Az érettségiző korosztály olvasásteljesítményének
nemenkénti megoszlása 183
6.6 A szövegértés alakulása a 16 éves és az érettségiző korosztály körében 184
7. A szövegértési képesség összefüggései a matematikatudással 185
7.1 A közös mentális képességek elve 186
7.2 A szövegértési képességek transzferhatása 188
8. A szövegértés - a tanulói teljesítmények időbeli változásai 190
9. összegzés 196
Irodalom 199
IV. KÖZELKÉP A TANULÓK MATEMATIKATUDÁSÁRÓL
(Tompa Klára) 203
1. Az 1995. évi matematikavizsgálat körülményeinek általános
jellemzése 205
2. Milyen matematikatudást mértünk 1995-ben? 206
2.1 A matematika mint eszköztudás 206
2.2 A matematikavizsgálat és a matematika-tanterv 207
3. Mivel mértük a matematikatudást? 208
3.1 A tesztfüzetek összeállítása: elvi szempontok 208
3.2 A matematikatesztek két dimenziója 210
3.2.1 A harmadikos és negyedikes tanulók tesztje 211
3.2.2 A hetedikes és nyolcadikos tanulók tesztje 214
3.2.3 A 10. és 12. évfolyamos tanulók tesztjei 216
3.3 A tesztek nehézsége, érvényessége, megbízhatósága, fő
paraméterei 219
3.3.1 A 3. és 4. osztályosok tesztje 221
3.3.2 A 7. és 8. osztályosok tesztje 223
3.3.3 A 10. és 12. osztályosok tesztjei 224
4. Hogyan vizsgáljuk, hogy mit tudnak és mit nem tudnak matematikából a tanulók? 226
5. A negyedikesek matematikatudása 230
5.1 Néhány környezeti adat a tanulókról 230
5.2 A populációk jellemzése a matematikateljesítmények
eloszlása szerint 230
5.3 A negyedikesek megoszlása az összteljesítmény alapján
kialakított teljesítménycsoportok szerint 232
5.4 Mit tudnak és mit nem tudnak a negyedikesek matematikából? 235
5.4.1 A matematika mely területein jók a negyedikesek? 237
5.4.2 A matematika mely területein gyengék a negyedikesek? 238
5.4.3 Miben kifejezetten gyengék a negyedikesek? 240
5.4.4 Településtípusok szerinti eredmények 241
6. A nyolcadikosok matematikatudása 243
6.1 Néhány környezeti adat a tanulókról 244
6.2 A matematikateljesítmények eloszlása 244
6.3 A nyolcadikosok megoszlása az összteljesítmény alapján
kialakított teljesítménycsoportok szerint 246
6.4 Mit tudnak és mit nem tudnak matematikából a nyolcadikosok? 249
6.4.1 Mit tudnak elfogadhatóan a nyolcadikosok? 252
6.4.2 Mely területeken nem megfelelő a nyolcadikosok
matematikatudása? 253
6.4.3 Miben kifejezetten gyengék a nyolcadikosok? 254
6.4.4 Településtípusok szerinti eredmények 256
7. A 16 évesek matematikatudása 259
7.1 Néhány környezeti adat a tanulókról 259
7.2 A 16 évesek matematikateljesítményének eloszlása 260
7.3 A 16 évesek megoszlása az összteljesítmény alapján
kialakított teljesítménycsoportok szerint 261
7.4 Mit tudnak és mit nem tudnak a 16 évesek matematikából? 263
7.4.1 Mit tudnak elfogadhatóan a 16 évesek? 265
7.4.2 Mely területeken nem megnyugtató a 16 évesek
matematikatudása? 265
7.4.3 Miben gyengék aló évesek a matematika területén? 266
7.4.4 Iskolatípusok szerinti eredmények 268
8. Az érettségi előtt állók matematikatudása 270
8.1 Néhány környezeti adat az érettségiző tanulókról 271
8.2 Az érettségi előtt állók matematikateljesítményének
eloszlása 271
8.3 A 12. osztályosok megoszlása az összteljesítmény alapján kialakított teljesítménycsoportok szerint 272
8.4 Mit tudnak és mit nem tudnak az érettségi előtt állók
matematikából? 273
8.4.1 Mit tudnak elfogadhatóan az érettségi előtt állók? 276
8.4.2 Mely területeken nem megnyugtató az érettségizők
matematikatudása? 277
8.4.3. Miben gyengék matematikából a középiskola végzősei is? 277
9. Matematikateljesítmények a nemek tükrében 280
10. A matematikateljesítmények időbeli változásai 281
11. Összegzés 287
Irodalom 290
V. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KULTÚRA A KILENCVENES
ÉVEK KÖZEPÉN (Vári Péter) 293
1. Miért vizsgáljuk a számítástechnikai kultúrát? 295
2. A számítástechnikai vizsgálat jellemzői 298
3. A tanulók számítástechnikai tudása 300
3.1 Alapismeretek 300
3.2 Programhasználat, géphasználat 304
3.3 Programozás 307
3.4 A teljesítmények időbeli változása 309
4. Háttérkérdések 311
5. A számítástechnikával kapcsolatos attitűdök 321
6. Összegzés 326
Rövidítések 329
Summary 330
Zusammenfassung 331

Témakörök