Tíz év

Fülszöveg

Tíz év teír el azóta, hogy a fiú negyvenegy évesen becsopía maga mögött az ajtót, többé nem ment vissza a szülői házba, és ezzel megkezdődön élete legboldogabb évtizede. A fiú egy elnyomó, patriarchális csalódban nötí fel, ahol mindenről az apa döntött, az anya pedig olyannyira láthűtatlannó vált mellette, hogy az alakját is nehéz felidézni a családi élet tereiben.
Az apa nem nézte jó szemmel, hogy felesége munkát vállal, vagy meglátogatja a szüleit, a barátnőire és a nagy ritkán megcsörrenő telefonra pedig a családi rendet fenyegető halálos veszélyként tekintett.
Bajani regénye orról szól, hogyan látja, vagy épp nem látja egy gyerek élete különböző szakaszaiban a totális elnyomás alatt tartott édesanyját, el lehet-e hagyni a saját szüleinket, és ki lehet-e szabadulni a származásunk fogságából.
A TÍZ eVelőhívja az anyát a vakfoltból, vádaskodás nélkül, Emmanuel Carrére szavaival: „felháborítóan nyugodt hangon" beszél családi terrorról, birtoklási vágyról, szabadságról, és... Tovább

Fülszöveg

Tíz év teír el azóta, hogy a fiú negyvenegy évesen becsopía maga mögött az ajtót, többé nem ment vissza a szülői házba, és ezzel megkezdődön élete legboldogabb évtizede. A fiú egy elnyomó, patriarchális csalódban nötí fel, ahol mindenről az apa döntött, az anya pedig olyannyira láthűtatlannó vált mellette, hogy az alakját is nehéz felidézni a családi élet tereiben.
Az apa nem nézte jó szemmel, hogy felesége munkát vállal, vagy meglátogatja a szüleit, a barátnőire és a nagy ritkán megcsörrenő telefonra pedig a családi rendet fenyegető halálos veszélyként tekintett.
Bajani regénye orról szól, hogyan látja, vagy épp nem látja egy gyerek élete különböző szakaszaiban a totális elnyomás alatt tartott édesanyját, el lehet-e hagyni a saját szüleinket, és ki lehet-e szabadulni a származásunk fogságából.
A TÍZ eVelőhívja az anyát a vakfoltból, vádaskodás nélkül, Emmanuel Carrére szavaival: „felháborítóan nyugodt hangon" beszél családi terrorról, birtoklási vágyról, szabadságról, és megrendítő portrét rajzol egy nőről, aki néhány apró lázadáskísérlet után teljesen feladta önmagát.
iljössz még máskor is?", ezt l<érclezíe. Erre a l(érdésre nem létezett válasz. A „Hát persze", amit ott hagytam az ajíó előtt, csak azért hangzatt el, hogy töríénjen valami, hogy anyám elengedjen, és én elindulhassak lefelé a lépcsőn. EZ nem válasz volt, egyszerűen azért, mert ilyen kérdés nem hangozhatott el egy anya és a fia között. Vissza