Fülszöveg
A nyomozó kezére játszik az emberek gondolkodásmódja. Bármilyen megoldást is kínál föl az ember, fölcsillan majd a szemük: Tudtam! Bármit is vessen elébük az ember, bármilyen ósdi és üresen kongó sztorit ad is elő, ők azt mondják majd: Logikus! Már mindenre van bizonyíték, csak a történet hiányzik, amelybe azok a bizonyítékok beleillenek. Mondok egy példát. Focivébé-döntö van éppen. A győztesről a büntetőrúgások döntenek. Utolsónak a bolygó legjobb focistája áll a kapuval szemben. Akár betalál, akár mellélő, az emberek azt fogják mondani: Tudtam! Mert logikus, hogy a világ legjobb focistája betaláljon, amikor a legnehezebb, mint ahogy az is logikus, hogy a legjobb játékos a döntő pillanatban elhibázza, mert a sors, ugye, gyakran kegyetlen játékot játszik az emberekkel.
Azt akarom mondani, hogy a nyomozó munkája nem annyira az igazság fölkutatásából áll, mint inkább annak a történetnek a megtalálásából, amelyet az emberek elfogadnak igazságként. Nem az igazság föltárásáról van itt...
Tovább
Fülszöveg
A nyomozó kezére játszik az emberek gondolkodásmódja. Bármilyen megoldást is kínál föl az ember, fölcsillan majd a szemük: Tudtam! Bármit is vessen elébük az ember, bármilyen ósdi és üresen kongó sztorit ad is elő, ők azt mondják majd: Logikus! Már mindenre van bizonyíték, csak a történet hiányzik, amelybe azok a bizonyítékok beleillenek. Mondok egy példát. Focivébé-döntö van éppen. A győztesről a büntetőrúgások döntenek. Utolsónak a bolygó legjobb focistája áll a kapuval szemben. Akár betalál, akár mellélő, az emberek azt fogják mondani: Tudtam! Mert logikus, hogy a világ legjobb focistája betaláljon, amikor a legnehezebb, mint ahogy az is logikus, hogy a legjobb játékos a döntő pillanatban elhibázza, mert a sors, ugye, gyakran kegyetlen játékot játszik az emberekkel.
Azt akarom mondani, hogy a nyomozó munkája nem annyira az igazság fölkutatásából áll, mint inkább annak a történetnek a megtalálásából, amelyet az emberek elfogadnak igazságként. Nem az igazság föltárásáról van itt szó: hanem annak a megkereséséről, ami azoknak az embereknek az igazságot jelenti. Az igazság mindig fikcióként jelenik meg, mindig történet formáját ölti. Én történeteket mesélek.
Az eljövetel úgy kezdődik, akár egy klasszikus detektívregény - de csak hogy aztán szerzője mindent a feje tetejére állítson. Egy kisvárosban járunk, valahol délen, az Adria partján. A regény főhőse, s egyúttal egyik narrátora egy magánnyomozó, akivel - mint azt olvasójának készséggel bevallja - gyakran megesik, hogy feláldozza az igazságot olyan sztorik kedvéért, amelyeket az ügyfelei valójában hallani akarnak. Most épp egy kegyetlen többszörös gyilkosság szálait kellene felgöngyölítenie. Miközben a város utcáit járja a júniusi hőségben, váratlanul hullani kezd a hó, s nemsokára a világ más tájairól is sorra érkeznek a nyugtalanító jelek. Közben a távolból egy titokzatos fiatalember is részese lesz a nyomozásnak, akinek leveleiből kirajzolódik az európai történelem egy rejtett vonulata, középpontjában a Messiás újbóli eljövetelével és egy rejtélyes kötettel, A visszatérés könyvével. A múlt és a jelen megoldatlan rejtélyei az egyik oldalon és a természeti csapások sorozata a másikon mintha ugyanabba az irányba mutatnának: közel az apokalipszis
„Az eljövetel egy különösen robbanékony elegy, amely három szinten lép működésbe: egyfelől egy kőkemény nyomozás története, amelyet, másfelől, átszőnek a küszöbönálló természeti katasztrófa képei; végül pedig szemléletes leírás egy balkáni kisváros mindennapjairól Ha volna igazság ezen a földön, akkor Nikolaídis könyve nagyobb bestseller lenne még James Patterson vagy John Grísham regényeinél is. Minthogy azonban nincs igazság a földön, legalább reméljük, hogy ez az őrületesen olvasmányos könyv valamiféle isteni szeszély folytán mégiscsak hatalmas siker lesz majd." | slavoj zizek
Vissza