Ország a könnyek kapuja mögött

Fülszöveg

Hailé Szelasszié még aludt, amikor a rádió bemondta a Katonai Koordinációs Bizottság közleményét. A trónfosztásról telefonon értesítette őt Imru rasz. Két órával később megjelent nála KKB 12 tisztből álló küldöttsége. A tisztek felolvasták Hailé Szelassziénak a trónfosztásról szóló dekrétumot.
Bár a császár már tudott a trónfosztásról, mégis, amikor a Császári Gárda századosa tiszteletteljes hangon befejezte a felolvasást, percekig nem jutott szóhoz. Végül így szólt:
- Nem hiszem, hogy erre rászolgáltam.
Mindig mindent az országért tettem a lehető legjobban, ahogy csak tudtam. Tudom, hogy nehéz idők járnak Etiópiára, s ha azt hiszitek, hogy a problémákat jobban meg tudjátok oldani, mint én - nem marad más számomra, mint belenyugodni döntésetekbe.
Ezzel elindult a magánlakosztályaiba vezető ajtó felé.
A százados zavartalan visszatartotta:
- Császári Fenség! Nem maradhat itt.
Biztonsága érdekében elhatároztuk, hogy családjával együtt fővároson kívül egy titkos helyre visszük.
- Hová? - kérdezte Hailé Szelasszié kissé ijedten.
- Felséged meg fogja látni - felelte a százados.
- Máris indulnunk kell.
A császár bizonytalan léptekkel elindult a tisztek között a folyosó felé.
Ott két másik tiszt éppen levonta a zászlót, jelezve, hogy a császár elhagyja a palotát. A Császári Gárda néhány ott álldogáló katonája ekkor értette csak meg, hogy a császárt letartóztatták.
Segítségére rohantak, kavarodás támadt, de lövöldözésre nem került sor, a katonákat ártalmatlanná tették. Hailé Szelasszié a tisztektől körülvéve kilépett a palota elé, ahol egy sötétzöld rendőrségi Volkswagen várta.
- Ezzel a kocsival? - kérdezte sértődötten.
- Igen, ezzel - felelte a százados, és a kormányhoz ült. Vissza