| Köszönetnyilvánítás | 13 |
| Táblázatok jegyzéke | 14 |
| Képek jegyzéke | 16 |
| Rövidítések | 17 |
| Nyelvtani rövidítések | 20 |
| Nagyobb folyóiratok és szótárak rövidítései | 22 |
| Hangtani átírás és hivatkozások | 24 |
| Előszó | 27 |
| Bevezetés | 31 |
| E könyv célkitűzései | 31 |
| A hagyományos uráli elmélet | 32 |
| A módszer | 35 |
| Adatok és vélekedések | 35 |
| Az uráli elmélet története | 39 |
| Az összehasonlító módszer | 40 |
| A könyvben követett alapelvek | 43 |
| Az elfogadott elmélettel ellentétes adatok módszeres újraértékelése | 45 |
| Kulcsfontosságú minták az adatokban | 49 |
| Bevezetés az uráli elméletet alátámasztó, illetve az ellenző irodalomba | 50 |
| Az uráli elmélet történelmi megalapozása | 55 |
| Az első történelmi források | 59 |
| A finnségi nyelvű népek | 59 |
| A magyarok | 60 |
| A finnugor csomópont eredete: az "ugor-török háború" | 75 |
| Történelem | 75 |
| Budenz eredeti adatainak nyelvészeti elemzése | 78 |
| Az uráli csomópont eredete | 84 |
| Történelem | 84 |
| Donner eredeti adatainak nyelvészeti elemzése | 86 |
| A 20. század elejének nyelvészeti modelljei | 88 |
| Modellek | 88 |
| Nyelvészeti elemzés | 90 |
| Az urál-altaji elmélet | 91 |
| Következtetések | 93 |
| A bizonyítékok összegzése | 93 |
| Az elméletre gyakorolt politikai hatás | 95 |
| Az uráli elmélet mai értelmezései | 101 |
| A tankönyvi értelmezés - az "elfogadott uráli elmélet" | 102 |
| A tankönyvi értelmezés bírálata és vagylagos javaslatok | 105 |
| Változatok a hagyományos családfamodellre | 105 |
| A genetikai rokonság elutasítása | 112 |
| Tágabb nyelvcsaládok | 115 |
| Következtetések | 117 |
| Az uráli családfa hangszerkezetének és szókészletének helyreállítása | 119 |
| Janhunen forrásanyaga: ős-permi-finn-szamojéd | 122 |
| A hangtani szabályok és szófejtések száma | 122 |
| Az összehasonlító módszer "halmozódó hatása" az ős-uráli forrásanyagban | 124 |
| Az ugor csomópont rekonstrukciója | 127 |
| A magyart elszigetelt nyelvként ismerik el | 127 |
| A rejtély megoldódik | 129 |
| Valóban megoldódott a rejtély? | 130 |
| Az uráli nyelvek fonológiai szerkezetének áttekintése | 132 |
| Fonémajegyzék | 132 |
| Mennyiségi szembenállás | 133 |
| Morfo-fonológiai váltakozások | 134 |
| Kísérlet az ős-uráli magánhangzókészlet rekonstrukciójára | 140 |
| Magánhangzó-váltakozás a mennyiségi megfelelés ellenében | 140 |
| Az uráli családfa egyszerűsítése | 145 |
| Az ős-uráli és ős-finnugor magánhangzórendszer Sammallahti-féle helyreállítása | 148 |
| Az ős-obi-ugor magánhangzórendszer "rekonstrukciója" | 150 |
| Az ős-szamojéd összeillesztése az ős-finnel: Janhunen forrásanyaga | 151 |
| Következtetések a magánhangzórendszerről | 163 |
| Kísérlet az ős-uráli mássalhangzórendszer helyreállítására | 165 |
| A "helyreállított" ős-uráli mássalhangzórendszer | 167 |
| Hangváltozások a mássalhangzórendszerben | 171 |
| Az "ugor" újítások | 188 |
| A lapp nyelv helyzete | 194 |
| Folyamatban lévő hangváltozások | 196 |
| Következtetések a mássalhangzórendszerről | 197 |
| Közös fonológiai jellegzetességek Eurázsiában | 198 |
| Következtetések | 200 |
| A rekonstrukciók helyzete | 200 |
| Az adatok egyik lehetséges értelmezése | 202 |
| Az adatok egyik lehetséges értelmezése az elméleten belül? | 204 |
| Az elméletnek ellentmondó adatok lebecsülése | 205 |
| Hibás megfeleltetések vagy valódi nyelvi összefüggések? | 209 |
| Bevezetés: Az '1'-'10' ős-uráli számnevek jelentősége | 210 |
| A módszer | 214 |
| Eredmények | 219 |
| A testrészek UEW-ben közölt megnevezései | 219 |
| Janhunen forrásanyaga | 222 |
| A statisztikailag jelentősnek tűnő hasonlóságok | 224 |
| Következtetések | 229 |
| Kölcsönzés vagy öröklés? | 233 |
| Módszertan | 234 |
| A nem uráli nyelvekkel fennálló párhuzamok | 237 |
| Testrészek, valamint a növény- és állatvilág | 237 |
| Jellemző példák | 240 |
| Az uráli és altaji közötti megfelelések | 245 |
| A magyar és a nem uráli nyelvek megfelelései | 248 |
| Mikor és mely nyelvekből kölcsönzött a magyar? | 251 |
| Az uráli és a jukagir közötti megfelelések | 258 |
| A jukagir helyzete | 258 |
| A szótani összefüggések | 260 |
| Az uráli és az ndoeurópai közötti megfelelések | 261 |
| Valódi megfelelések vagy véletlenszerű hasonlóságok? | 261 |
| Az indoeurópai eredetű szavak természete | 263 |
| Az alaktani hasonlóságok természetéről | 264 |
| Következtetések | 265 |
| Az uráli ősnyelv kora | 267 |
| Rekonstruált fanevek és az uráli ősnyelv időrendje | 268 |
| Indoeurópai jövevényszavak és az ős-uráli nyelv időrendje | 272 |
| Az ős-indoeurópai korszak | 275 |
| Az ős-indoiráni korszak | 275 |
| Rédei következtetései | 278 |
| Balti és germán jövevényszavak a finnségi nyelvekben | 278 |
| A balti jövevényszavak | 279 |
| A germán jövevényszavak | 281 |
| Az indoeurópai jövevényszavak Koivulehto értelmezésében | 283 |
| Az ős-uráli x szegmens és az ős-indoeurópai gégehangok | 284 |
| Korai uráli/indoeurópai kapcsolatok és az uráli őshaza | 286 |
| Indoeurópai jövevényszavak, ázsiai jövevényszavak, vándorszavak vagy valami más? | 287 |
| A vélelmezett uráli alárétegződés | 290 |
| Szótani ráhatás | 290 |
| Alaktani és alak-mondattani ráhatás | 291 |
| Fonológiai ráhatás | 292 |
| Összegzés és következtetések | 295 |
| Alaktan | 297 |
| Esetragok és az uráli nyelvek alapvető tipológiai szerkezete | 299 |
| Az elsődleges esetragok helyreállítása | 300 |
| A másodlagos esetragok kialakulása | 305 |
| Elágazással létrehozott másodlagos ragok | 306 |
| Nyelvtani eszközzéé válás útján létrejött másodlagos esetragok | 309 |
| Az esetragok és birtokos személyragok fordított sorrendje | 318 |
| Alaktani megfelelések a szamojéd és a jukagir között | 322 |
| Az esetrendszer | 322 |
| Az uráli/jukagir megfelelések hagyományos magyarázata | 324 |
| Nyelvtani végződések | 325 |
| Birtokos és személyes névmási ragok | 325 |
| Személyes névmások | 328 |
| Többes szám és kettős szám az uráli nyelvekben | 330 |
| Igeidő, igeszemlélet, igemód és más származékos morfémák | 340 |
| Izomorf szerkezetek | 342 |
| Tagadó ige | 343 |
| Az igeszemlélet jelölői és igei szerkezetek | 344 |
| Főnévi igenévi, gerundiális igei szerkezetek | 345 |
| Névutós szerkezetek | 347 |
| A tipológia szerepe | 348 |
| A mássalhangzós formánsok eloszlása Eurázsiában | 351 |
| A formánsok | 351 |
| Matematikai elemzés | 352 |
| Összefoglalás és következtetések | 356 |
| Az alaktan helyzete az uráli nyelvekben | 356 |
| Töprengés az esetragokról és az uráli nyelvek régiségeiről | 358 |
| A kép kiegészítése: tulajdonnevek, régészet és genetika | 361 |
| Tulajdonnevek | 363 |
| Népnevek az uráli nyelvekben | 363 |
| A Suomi "szófejtései" | 364 |
| A magyarok önelnevezése | 366 |
| A "baskír-magyar kérdéskör" | 372 |
| Helynevek az uráli nyelvekben | 376 |
| Genetika | 378 |
| Régészet | 379 |
| Következtetések | 381 |
| Összefoglalás és következtetések | 383 |
| Összefoglalás | 384 |
| Következtetések | 389 |
| A nyelvészeti módszer | 391 |
| Az összehasonlító módszer nem elegendő | 392 |
| Hol siklott félre az eljárás? | 394 |
| Függelék | |
| Testrészek neveinek eloszlása az UEW-ben | 397 |
| Janhunen (1918A) korpuszából vett szavak eloszlása | 399 |
| Elsődleges esetragok és eloszlásuk az uráli térségen belül és azon kívül | 401 |
| Önelnevezések az uráli nyelvekben | 405 |
| Közös magyar/baskír helynevek | 407 |
| Jegyzetek | 409 |
| Felhasznált irodalom | 427 |
| Általános tárgymutató | 455 |
| Nyelvi tárgymutató | 458 |
| Szerzők jegyzéke | 460 |
