Fülszöveg
Ugyan mi más kell egy közös élethez: egy ágy, egy asztal, két szék és nagy szerelem. Ezt mondta Elza, amikor a házasságról beszélt, és így is gondolta.
Boldog zsidó gyermekkor Berlinben, az első nagy szerelem, féltékenység, új szenvedélyek, nyaralás a tengerparton, bálok, színházi előadások, hangversenyek. És aztán: nácik, menekülés, száműzetés... Angelika Schrobsdorff emléktöredékek százaiból állítja össze anyja portréját.
"Schrobsdorff egész hosszú életén át csakis igaz mondatokat írt le."
Johannes Mario Simmel
"Olyan bonyolult volt, mint egy puzzle, amely több ezer darabból áll - és nekem meg kellett keresnem, és egymáshoz kellett illesztenem ezeket a darabokat" - írja Angelika Schrosbsdorff az édesanyjáról. Az írónő által felhasznált részletek: levelek, fényképalbumok, baráti visszaemlékezések és a később együtt töltött élet eseményei. Ez az élet teljes harmóniában indult egy vagyonos zsidó polgárcsaládban, a huszadik század elején, Berlinben.
A sötét loknis, csillogó...
Tovább
Fülszöveg
Ugyan mi más kell egy közös élethez: egy ágy, egy asztal, két szék és nagy szerelem. Ezt mondta Elza, amikor a házasságról beszélt, és így is gondolta.
Boldog zsidó gyermekkor Berlinben, az első nagy szerelem, féltékenység, új szenvedélyek, nyaralás a tengerparton, bálok, színházi előadások, hangversenyek. És aztán: nácik, menekülés, száműzetés... Angelika Schrobsdorff emléktöredékek százaiból állítja össze anyja portréját.
"Schrobsdorff egész hosszú életén át csakis igaz mondatokat írt le."
Johannes Mario Simmel
"Olyan bonyolult volt, mint egy puzzle, amely több ezer darabból áll - és nekem meg kellett keresnem, és egymáshoz kellett illesztenem ezeket a darabokat" - írja Angelika Schrosbsdorff az édesanyjáról. Az írónő által felhasznált részletek: levelek, fényképalbumok, baráti visszaemlékezések és a később együtt töltött élet eseményei. Ez az élet teljes harmóniában indult egy vagyonos zsidó polgárcsaládban, a huszadik század elején, Berlinben.
A sötét loknis, csillogó szemű, elragadó Elza Kirschner szerette a vele megható gondoskodással törődő szüleit; szerette az életet, amely a jólét éveivel ajándékozta meg: színházzal, hangversenyekkel, egy tóparti házban töltött vakációkkal, nagy szenvedélyekkel. De a náci idők mindennek véget vetettek. Elza, aki időközben a porosz junkerszármazék, Erik Schrobsdorff felesége lett, két lányával együtt Bulgáriába menekült... Angelika Schrobsdorff szenvedélyesen, de minden pátosz nélkül, együttérzéssel és csodálattal, de mégis kritikusan szemlélve beszéli el anyjának mindkét életét.
Angelika Schrobsdorff 1927. december 24-én született Freiburgban, 1939-ben zsidó anyjával együtt Berlinből Szófiába emigrált, és csak 1947-ben tért vissza Németországba. 1971-ben házasodott össze Jeruzsálemben Claude Lanzmann-nal, ezután Párizsban és Münchenben élt, majd 1983-ban úgy határozott, hogy Izraelben telepedik le.
Vissza 
