Angkor és a khmerek

Fülszöveg

Város? A Mindenség közepe? Kőbe faragott kozmikus tudomány? Istenek lakóhelye? A megtestesült Világharmónia? Angkorvat mindez együtt, és bizonyosan az egyik legnagyobb remekmű, melyet valaha emberi kéz, elme, akarat létrehozott. Méretei lenyűgözőek. Két négyzetkilométernyi területen negyven évig több tízezer ember egymillió köbméter kőből emelte ezt az épületet a khmerek földjén a XII. században - amikor Európa a keresztes hadjáratokkal, Magyarország az Árpád-házi királyok trónviszályaival és az írásbeliség meghonosításával volt elfoglalva.
Jelen János és Hegyi Gábor könyve sokoldalúan mutatja be ezt a kivételes történeti és esztétikai jelentőségű világcsodát. Megismertet alkotóival: I. Szurjavarman khmer uralkodóval, aki elrendelte felépítését, és Divakarapandita főpappal, aki kidolgozta a nagyszerű tervet. Képet alkothatunk a vállalkozás koráról és körülményeiről; arról a vallási és társadalmi felfogásról, mely igényt formált a nagy műre, s benne törekvéseinek legmagasabb rendű... Tovább

Fülszöveg

Város? A Mindenség közepe? Kőbe faragott kozmikus tudomány? Istenek lakóhelye? A megtestesült Világharmónia? Angkorvat mindez együtt, és bizonyosan az egyik legnagyobb remekmű, melyet valaha emberi kéz, elme, akarat létrehozott. Méretei lenyűgözőek. Két négyzetkilométernyi területen negyven évig több tízezer ember egymillió köbméter kőből emelte ezt az épületet a khmerek földjén a XII. században - amikor Európa a keresztes hadjáratokkal, Magyarország az Árpád-házi királyok trónviszályaival és az írásbeliség meghonosításával volt elfoglalva.
Jelen János és Hegyi Gábor könyve sokoldalúan mutatja be ezt a kivételes történeti és esztétikai jelentőségű világcsodát. Megismertet alkotóival: I. Szurjavarman khmer uralkodóval, aki elrendelte felépítését, és Divakarapandita főpappal, aki kidolgozta a nagyszerű tervet. Képet alkothatunk a vállalkozás koráról és körülményeiről; arról a vallási és társadalmi felfogásról, mely igényt formált a nagy műre, s benne törekvéseinek legmagasabb rendű kifejezését látta. Megfejtést olvashatunk az épület szerkezetének és arányainak mitikus és kozmikus jelentéséről, szimbolikájáról: elemzést művészi stílusáról, mely indiai és kínai hatásokat ötvöz. A szerző közérthetően megírt tudományos tanulmányán kívül a könyv más szövegeket is tartalmaz: Csou Ta-kuan följegyzéseit, Ecsedy Ildikó fordításában. Ez a kínai utazó a XIII. század végén járt Kambodzsában, látta Angkorvatot, éles szemmel figyelte a számára egzotikus ország földjét, népét, szokásait, munkáját és szertartásait, udvari kultúráját és mindennapi életét, s minderről szociográfiai alaposságú jelentést írt császárának. Ezt a valósághű beszámolót a képzelet egy különös dokumentuma egészíti ki: részlet Weöres Sándornak 1946. november 7-én Hamvas Bélához írt leveléből, melyben egy álmát ismerteti a költő: behunyt szemével óriási épületcsoportot látott, kőtömbök, párkányok, szobrok, domborművek, szalagdíszek fantasztikus és végtelen forgatagát, melynek
elragadó furcsasága ismeretlen harmóniát, derűt és mámort árasztott-s az olvasó ámulva tapasztalja: az álombeli látás mintha Angkorvat képét mutatta volna az alvónak. A hatalmas épület álomszerű, de valóságos látványát a könyv 104 képtáblája tárja az olvasó elé. Megannyi művészi fotográfia az épületről és egy-egy részletéről, különösen a pompás domborművékről, melyek véget nem érő sorokban borítják - mitológiai jelenetek és csaták, szellemlények és harcosok, elefántok, oroszlánok, halak, sárkányok ábrázolásaival -az építmény óriási felületeit. Titkos értelmüket és stilisztikai jellemvonásaikat a képekhez írt magyarázó szövegek világítják meg.
LUKÁCSY SÁNDOR Vissza