| A formális nyelvi elemzés | |
| Bevezetés | 5 |
| Fonológia | 33 |
| A megnyilatkozások tagolása morfémák szerint | 79 |
| Alternáció és morfofonológia | 105 |
| Morféma-osztályok | 125 |
| Morféma-csoportok | 137 |
| Egyéb összefüggések a morfémák között | 161 |
| A jelentés | 177 |
| Összefoglalás | 211 |
| Felhasznált irodalom | 227 |
| A magyar esetrendszer | |
| Bevezetés | 235 |
| A bevezetés célja | 235 |
| A dolgozat célja és felépítése | 236 |
| A dolgozat módszeréről | 237 |
| Nehézségek a szinkrónia megértése körül | 243 |
| A szinkrónia korlátai | 248 |
| A vizsgált anyag egyneműségének kérdése | 251 |
| A módszerre vonatkozó fejtegetések összefoglalása | 252 |
| Néhány szó a dolgozat megírásának körülményeiről | 254 |
| Elméleti megoldások | 257 |
| A fejezet célja | 257 |
| Az eset általános voltának kérdése | 257 |
| A belső meghatározás szempontja | 259 |
| Eset és jelentés | 259 |
| "Le cas fantome" | 271 |
| Eset, morfológia, szintaxis | 273 |
| Eset és logika | 276 |
| Egyes esetek szükségszerűségének kérdése | 279 |
| Az eset objektivitásának kérdése | 280 |
| Összefoglalás | 282 |
| Hány esete van a magyar főnévnek? | 283 |
| A fejezet célja | 283 |
| Munkaelvünk | 283 |
| A vizsgált elemek | 284 |
| Névmásokkal való társulási képesség | 284 |
| Szóeleji helyzet | 286 |
| Tulajdonnevekkel való társulási képesség | 287 |
| A tő szemantikai természetétől függő társulási képesség | 290 |
| Jelekkel való társulási képesség | 292 |
| Melléknevekkel való társulási képesség | 294 |
| Számnevekkel való társulási képesség | 296 |
| Nyújtó hatás és asszimilálódás | 298 |
| Szóközépi helyzet | 299 |
| Igekötői szerep | 301 |
| Az eredmények áttekintése | 302 |
| Az eredmények értékelése | 304 |
| További indokok | 307 |
| Átmeneti jelenségek | 311 |
| Általánosabb érvényű következtetések | 313 |
| Összefoglalás | 314 |
| Függelék a második fejezethez | 315 |
| Képző, rag, jel | 327 |
| A fejezet célja | 327 |
| Képző és rag megkülönböztetésének hagyományos módja | 328 |
| Rag és jelentés | 328 |
| SEBEOK kísérlete | 332 |
| Az elhatárolás elve | 333 |
| Példák | 334 |
| Szabad és kötött morfémák | 334 |
| A szabad morfémák alfajai | 335 |
| Egyedi kötött morfémák | 335 |
| Gyógy-, szor- stb. típusú elemek | 336 |
| Szóvégi helyzetben is előforduló kötött morfémák | 337 |
| Ragok és képzők szerkezeti különbségei | 337 |
| Képzőkön belüli különbségek | 346 |
| A stül-féle elemek végleges helye | 347 |
| Összegező megjegyzések | 348 |
| Képzett szó és összetett szó | 350 |
| A toldaléktömbök kérdéséről | 352 |
| A jelek meghatározásának kérdése | 355 |
| Az é birtokjel problémája | 359 |
| Képzős alak és ragos alak | 359 |
| Összegezés | 360 |
| Függelék a harmadik fejezethez | 363 |
| Rag és névutó | 377 |
| A fejezet célja | 377 |
| A névutók bemutatása | 378 |
| Részvétel a magánhangzó-harmóniában | 379 |
| Az alkotó morfémák számának szempontja | 379 |
| Birtokos személyjelekkel való társulási képesség | 380 |
| Az irányhármasságban való részvétel | 382 |
| A jelentés szempontja | 383 |
| Névmásokkal való társulási képesség | 384 |
| Környezet | 384 |
| A szórang kérdése | 385 |
| Fonetikai különbségek | 386 |
| A nyelvtani örökség | 389 |
| A fejezet célja | 389 |
| Sylvester János | 390 |
| Szenczi Molnár Albert | 392 |
| Komáromi Csipkés György | 394 |
| Pereszlényi Pál | 395 |
| Kövesdi Pál | 396 |
| Földi János | 397 |
| Gyarmathi Sámuel | 399 |
| A "Debreczeni Grammatika" | 401 |
| Révai Miklós | 404 |
| Vereghy Ferenc | 408 |
| Fogarasi János | 412 |
| Galgóczi Gábor | 414 |
| Riedl Szende | 415 |
| Szvorényi József | 417 |
| Az esetrendszer feloldásának időszaka | 419 |
| Lotz János | 422 |
| R. A. Hall | 424 |
| A Sebeok-Garvin-féle hipotézis | 424 |
| Klara Majtyinszkaja | 430 |
| Tompa József | 433 |
| "A mai magyar nyelv rendszere" | 434 |
| Történeti visszapillantás | 437 |
| A fejezet célja | 437 |
| Az akkuzatívusz -t eleme | 440 |
| A -nek elem | 441 |
| A -vel elem | 442 |
| Az -ért elem | 442 |
| A -vé elem | 444 |
| Az -n elem | 444 |
| A -ra elem | 446 |
| A -ról elem | 447 |
| A -ben elem | 447 |
| A -ből elem | 447 |
| A -be elem | 448 |
| A -nál elem | 449 |
| A -hoz elem | 449 |
| A -től elem | 450 |
| Az -ig elem | 450 |
| A -ként elem | 451 |
| Az -ül elem | 451 |
| A -kor elem | 452 |
| A -stül elem | 453 |
| Az -nként elem | 453 |
| Az -ente elem | 455 |
| A -leg elem | 455 |
| A -szám elem | 456 |
| A -szer elem | 456 |
| A lokativusz -t eleme | 457 |
| Az -ént elem | 457 |
| A -kép és -képpen elem | 457 |
| Az ómagyar esetrendszer | 458 |
| A középmagyar esetrendszer | 459 |
| Az újmagyar esetrendszer | 459 |
| Irodalom | 461 |