Előszó
A viszonylag új diszciplínának tekinthető politikatudományon belül is az egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő tudományterület a közpolitika (public policy). Ezen ifjúkorából adódóan napjainkban is keresi helyét a politikatudományon belül, fogalmi keretei jelenleg vannak kialakulóban. Mindenesetre vizsgálódásainak szintetizáló jellege, interdiszciplináris komplexitása és a gyakorlati politikához kötöttsége nagyban alátámasztja magának a politológiának, mint önálló tudományágnak a relevanciáját.
Az egyre kiterjedtebb nemzetközi és hazai szakirodalomban a közpolitikatudomány két fő kutatási területe látszik kibontakozni: a „politikacsinálás" (policy making), tehát a közpolitikai döntéshozatal mechanizmusai, valamint a megvalósult public policy, az ágazati (szak)politikák. Ezen belül aztán a legkülönbözőbb megközelítési módok léteznek. Van, aki a közigazgatás-tudomány felől közelít a közpolitikához, mások a közgazdasági szempontokat hangsúlyozzák, megint mások pedig kizárólag az egyes szakpolitikákat értik alatta. A különböző közpolitika-iskolák vizsgálják a politikai döntéshozatal szakaszait, a politikai ciklusok fázisait; a döntési folyamatok, a politikai hálózatok (policy-networks) résztvevőit; a különböző logikák érvényesülését a döntéshozatali folyamatok során (gazdasági, szakmai, politikai racionalitás); az állam szerepének funkcióváltozásait a modern társadalmakban, a közpolitikai rendszerben; a politika és az adminisztráció (bürokrácia) elválasztottságát, ill. összefonódását; a közjó és az érdekpolitizálás viszonyát, a közérdek fogalmát a modern közpolitikában; stb.
Jelen szöveggyűjtemény törekszik az egyre gazdagodó magyar szakirodalomból minél szélesebb spektrumú válogatást adni a közpolitika-tudomány különböző területeiről. Az általános, elméleti-megalapozó jellegű tanulmányok mellett igyekeztem a rendszerváltást követő magyar politikai rendszert empirikusan feltáró, konkrétabb jellegű írásokat is beválogatni, mind a politikai döntéshozatali mechanizmusok, mind a legfontosabb szakpolitikák témaköréből. Ez utóbbiak rendkívül szerteágazó volta miatt természetesen az összes ágazati politika területéről még magyar viszonylatban sem kerülhetett be írás. így egyrészt a legkomplexebb, legátfogóbb, másrészt a hozzám közelebb álló szakpolitikák szerepelnek mind a kötetben, mind az előadásokon (költségvetés- és adópolitika, szociálpolitika és a nagy ellátórendszerek reformja, oktatáspolitika, kül- és nemzetpolitika).
A tudományterület fiatal és hallatlanul dinamikusan fejlődő jellegéből adódóan a szöveggyűjtemény csak hasznos kiegészítő forrásul szolgálhat az előadások anyagához, melyek törekszenek a legfrissebb nemzetközi és hazai eredményeket is feldolgozni és a hallgatók számára interpretálni.
Vissza 
