1.035.157
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény VI/2.
Második rész/Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 348 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kézirat. A könyv 329 példányban jelent meg. Tankönyvi száma: J2-1466/II. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az elmúlt harminc év robbanásszerű fejlődést hozott a grammatikai szerkezet vizsgálatában. A nyelvészeti gondolkodás évszázadokon át nyelvtani kategóriák fölállítására és meglehetősen kevéssé... TovábbElőszó
Az elmúlt harminc év robbanásszerű fejlődést hozott a grammatikai szerkezet vizsgálatában. A nyelvészeti gondolkodás évszázadokon át nyelvtani kategóriák fölállítására és meglehetősen kevéssé empirikus filozofálásra korlátozódott. A XIX. századi történeti-összehasonlító nyelvészet már lehetővé tette bizonyos, valóban tudományos eredmények elérését; a strukturalizmusnak pedig nagy érdeme volt az, hogy hangsúlyozta a mondattani viszonyok rendszerszerűségét. Az igazi áttörés azonban az ötvenes évek közepén következett be, amikor Noam Chomsky kialakította a grammatikának azt az új koncepcióját, amelyet generatív grammatikának neveznek, s amelyről ez a könyv szól. Ezzel új és izgalmas irányt adott a grammatikai stúdiumnak és meghatározta helyét az olyan szomszédos tudományágakhoz viszonyítva, mint a filozófia, pszichológia, biológia és matematika. VisszaTartalom
| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A grammatikai elméletalkotás feltevései és céljai | 13 |
| Mi a grammatika? | 15 |
| A Syntactic Structures és az Aspects | 17 |
| A frázisstruktúra-szabályok | 17 |
| A transzformációk | 20 |
| Rangsorolás és kifejező erő | 23 |
| Irodalom | 24 |
| A szabályok elmélete felé | 27 |
| A transzformációkra vonatkozó megszorítások elmélete felé | 27 |
| Az A-fölött-A elve | 27 |
| Néhány jelenség | 29 |
| Az A-fölött-A elvének inadekvát volta | 31 |
| A Komplex NP-re vonatkozó megszorítás | 33 |
| A Mondatalany Megszorítása | 34 |
| A Mellérendelő Szerkezet Megszorítása | 35 |
| További megszorítások | 36 |
| A transzformációk tartománya | 38 |
| Irodalom | 40 |
| A frázisstruktúra-komponens szerepe | 42 |
| Bevezető megjegyzések | 42 |
| A nominalizációk státuszáról | 43 |
| A frázisstruktúra-szabályok X-vonás elmélete | 47 |
| NP-előrevitel és NP-hátravitel | 50 |
| A szerkezet-megőrzés | 52 |
| Helyi és gyöktranszformációk | 56 |
| Befejező megjegyzések | 60 |
| Irodalom | 61 |
| Szomszédosság | 63 |
| A szukcesszív ciklikusság s a szigorú ciklus | 64 |
| További megjegyzések a WH-mozgatásról | 68 |
| A szomszédosság elvének hatóköre | 72 |
| További határ-csomópontok | 75 |
| Irodalom | 80 |
| A szemantika helye a grammatikában | 82 |
| Irodalom | 89 |
| Az elvek elmélete felé | 91 |
| A "WH-mozgatás" felé | 91 |
| WH-relatívumok | 92 |
| A szabály kiterjesztése | 96 |
| Újabb szerkezetek | 100 |
| Konklúzió | 107 |
| Irodalom | 108 |
| Az "NP-mozgatás" felé | 110 |
| Az NP-mozgatás empirikus tartománya | 111 |
| A túlgenerálás megakadályozása: a Specifikus Alany és az Időjeles Mondat megszorítása | 117 |
| Melyik megszorítás melyik szabályra vonatkozik? | 125 |
| Befejező megjegyzések: "alfa-mozgatás" | 127 |
| Irodalom | 128 |
| Kontroll | 129 |
| A theta-kritérium | 129 |
| A kontroll mechanizmusa | 132 |
| A PRO értelmezésének szerkezeti feltételei | 133 |
| A PRO disztribúciója | 134 |
| Kötelező és választható kontroll | 136 |
| Irodalom | 138 |
| Nyomelmélet | 139 |
| A nyom fogalmának bevezetése | 139 |
| Az üres elemek előzetes osztályozása | 144 |
| Irodalom | 153 |
| A modell szerkezete | 155 |
| Szűrők | 156 |
| A modell | 167 |
| Irodalom | 174 |
| A Logikai Forma | 175 |
| A Logikai Forma | 175 |
| A Logikai Forma empirikus természete | 175 |
| A Logikai Forma elméletének általános vonásai | 178 |
| Az LF szabályai | 183 |
| Irodalom | 186 |
| Kötés | 187 |
| Bevezetés | 187 |
| Eltérő referencia | 187 |
| Az indexek értelmezése | 192 |
| Kontroll, kötött anafora és NP-nyom | 194 |
| Vannak-e kötési szabályok? | 195 |
| PRo | 198 |
| Összegzés és konklúzió | 199 |
| Irodalom | 200 |
| Kvantifikáció | 201 |
| A Wh-szerkezetek értelmezése | 202 |
| A változók és az Erős Keresztezés | 203 |
| Rekonstrukció | 205 |
| Helybenmaradó WH-elemek | 208 |
| WH-értelmezés és a Gyenge Keresztezés | 210 |
| Kvantor-értelmezés | 212 |
| Összegzés | 215 |
| Irodalom | 215 |
| A modulok | 217 |
| Esetelmélet | 217 |
| Esetjelölés | 219 |
| A kivételes esetadás | 226 |
| Eset, PRO és WH-nyom | 228 |
| Irodalom | 229 |
| Theta-elmélet | 231 |
| Argumentumszerkezet | 231 |
| A theta-kritérium | 233 |
| A projekciós elv | 241 |
| Irodalom | 243 |
| NP-típusok és NP-pozíriók | 244 |
| Az NP-k moduláris osztályozása | 244 |
| Parazita űrök | 250 |
| Irodalom | 256 |
| Kötéselmélet | 258 |
| A-kötés és nem-A-kötés | 258 |
| A kormányzó kategória fogalma | 259 |
| Hozzáférhető ALANYok | 261 |
| Egy új kötéselmélet | 265 |
| Hamelni patkányfogás, rekonstrukció és az alkalmazás helye | 267 |
| Befejező megjegyzések | 269 |
| Irodalom | 269 |
| Az üres kategória elve | 271 |
| Egy paradoxon | 272 |
| A NomSz maradványától az üres kategória elvéig | 275 |
| A pro-ejtés paramétere | 284 |
| Az ÜRK és az LF | 289 |
| Összegzés | 294 |
| Irodalom | 296 |
| Epilógus | 297 |
| Aktuális vitakérdések | 297 |
| "Általánosított kötés" | 298 |
| A frázisstruktúra | 300 |
| Apró tagmondatok | 304 |
| Fageometria | 308 |
| NP-szerkezet | 318 |
| Zárszó | 324 |
| Irodalomjegyzék | 325 |
| A főbb angol terminusok fordítása | 337 |
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
2.480 ,-Ft
12
pont kapható
Kosárba