| I. kötet | |
| Előszó | 5 |
| A Szovjetunió földje | |
| Földünk legnagyobb országa | 11 |
| A felfedezések történetének évszázadai nyomán | 15 |
| A Kelet-Európai-síkvidék megismerése | 15 |
| Az óriás Szibéria felfedezése | 18 |
| Vízen és jégen a zord sarki szigetek felé | 30 |
| A végtelen sivatagok és az égbe nyúló ormok leküzdése Közép-Ázsiában | 32 |
| A Kaukázus jeges ormai is megadják magukat | 35 |
| Háromnegyed évezred magyar utazóinak eredményei a Szovjetunió területén | 35 |
| Őshazakutatók a XIX. század második felében | 42 |
| A földtörténet évmilliói nyomán | 50 |
| Az ősi kristályos alapzat | 50 |
| Az óidő hegységképző forradalmai | 52 |
| A középidő nyugalmasabb évmilliói | 55 |
| Az újidő mozgalmas sorsdöntő eseményei | 60 |
| Sok és sokféle ásványkincs | 81 |
| A mélyföldektől a 7000 m-es ormokig | 84 |
| Az éghajlati szélsőségrekordok szülőföldje | 90 |
| Kedvezőtlen éghajlati helyzet | 90 |
| A két szélsőségesen ellentétes évszak | 93 |
| Megfagy a higanyszál - izzik a homok | 94 |
| Földünk legnagyobb örökfagy birodalma | 118 |
| Kontinensnyi ország - tengernyi víz | 127 |
| Tucatnyi tengerkeret - nagyvonalú parttagoltság | 127 |
| Tengerré duzzadó folyamok, tavakká szakadozó tengerek | 140 |
| A trópusokon kívüli legteljesebb életföldrajzi övezetek (Katona Sándor 161-175. old.) | |
| Az éghajlati övezetek pontos tükörképe | 161 |
| A klasszikus földrajzi övezetek | 176 |
| Az örök téltől a forró nyárig | 176 |
| A mérsékelt öv egyre szárazabb fátlan övezetei | 183 |
| A vízszintes övezetek sűrített és módosított függőleges változatai | 190 |
| Óriás országok - hatalmas tájak | |
| Földünk legnagyobb síkvidék-csoportja a legnagyobb földrész szívében | 195 |
| Óriás kettős síkvidék az Ural két oldalán | 196 |
| A hosszú letarolással kialakult, tagoltabb és kevésbé kontinentális Kelet-európai síkvidék | 201 |
| A tartós feltöltéssel keletkezett, laposabb és kontinentálisabb Nyugat-szibériai-alföld | 264 |
| A tartós feltöltéssel és letarolással kialakult száraz Nyugat-ázsiai-síkvidék | 284 |
| II. kötet | |
| Előszó | 5 |
| A Szovjetunió növekvő szerepe a világgazdaságban | 7 |
| A cári Oroszország társadalmi-gazdasági helyzete az első világháború idején | 7 |
| A szovjethatalom megszilárdítása és az újjáépítés | 10 |
| A Szovjetunió gazdasági fejlődése 1929-től napjainkig | 16 |
| A Szovjetunió népessége és települései | 42 |
| A történelmi népességmozgások alapvonalai | 42 |
| A demográfiai fejlődés fő vonásai | 45 |
| A népesség területi eloszlása | 49 |
| A társadalmi-foglalkozási átrétegződés | 59 |
| Az urbanizációs folyamat | 63 |
| Népek börtönéből - szocialista nemzetek hazája | 81 |
| A Szovjetunió népei | 84 |
| Az ipar földrajza | 95 |
| Az elsődleges energiahordozók készlete, területi elhelyezkedése, termelési szerkezete | 95 |
| A szénipar földrajza | 98 |
| Nyugat- és Kelet-Szibéria, valamint a Távol-Kelet növekvő jelentősége a széntermelésben | 105 |
| Tőzeg - olajpala-termelés | 108 |
| A kőolajtermelés földrajza | 109 |
| A földgáztermelés földrajza | 126 |
| Az uránérc-lelőhelyek típusai | 135 |
| A vízenergia hasznosítása, vízgazdálkodás | 137 |
| A villamosenergia-ipar földrajza | 156 |
| A vas- és acélipar földrajza | 175 |
| A színesfémkohászat földrajza | 198 |
| A Szovjetunió gépipara | 221 |
| A vegyipar fejlődése | 284 |
| Az építőipar és az építőanyag-ipar földrajza | 320 |
| A faipar földrajza | 326 |
| A könnyű- és élelmiszeripar | 329 |
| Élelmiszeripar | 336 |
| A mezőgazdaság földrajza | 343 |
| A kapitalizmus fejlődése és új területi szakosodás a mezőgazdaságban | 345 |
| A szovjet mezőgazdaság eredményei és jellegzetességei a különböző fejlődési szakaszokban | 366 |
| Növénytermesztés | 366 |
| Állattenyésztés | 384 |
| A mezőgazdaság termelési eszközei | 395 |
| A közlekedés és távközlés földrajza | 414 |
| A cári Oroszország közlekedési rendszerének kiépülése | 414 |
| A közlekedési rendszer fejlődése és rekonstrukciója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után | 418 |
| A távközlés földrajza | 443 |
| A gazdaság és életszínvonal területi kiegyenlítődésének folyamata | 446 |
| Jellemző időszakok a termelőerők területi arányainak formálódásában | 446 |
| A nagy gazdasági körzetek fejlettségi sorrendje és színvonaluk közlekedési tendenciája | 456 |
| A Szovjetunió területfejlesztési politikájának fő vonásai. Területi tervezés | 465 |
| A Szovjetunió 18 nagy gazdasági körzete | 473 |
| Az Északnyugati Gazdasági Körzet | 473 |
| A Központi Gazdasági Körzet | 481 |
| A Volga-vjátkai Gazdasági Körzet | 492 |
| A Központi Feketeföld-övezet Gazdasági Körzet | 496 |
| A Volgamenti Gazdasági Körzet | 502 |
| Az Észak-Kaukázusi Gazdasági Körzet | 512 |
| Az Urali Gazdasági Körzet | 517 |
| A Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet | 529 |
| A Kelet-szibériai Gazdasági Körzet | 540 |
| A Távol-keleti Gazdasági Körzet | 551 |
| A Délnyugati Gazdasági Körzet | 564 |
| A Donyec-Dnyeper-melléki Gazdasági Körzet | 572 |
| A Déli Gazdasági Körzet | 581 |
| A Móldvai SZSZK | 585 |
| A Balti-melléki Gazdasági Körzet | 588 |
| A Belurusz SZSZK | 594 |
| A Kaukázusontúli Gazdasági Körzet | 609 |
| A Kazah Gazdasági Körzet | 627 |
| Függelék | 640 |
| Irodalom | 644 |
| Névmutató | 653 |
| Ábrák jegyzéke | 692 |
