| Bevezetés | |
| A politikai-jogi tevékenység ideológiai vonatkozásairól | 2 |
| A politikai és jogi tanok történetéről szóló tudomány tárgyáról és módszeréről | 17 |
| A politikai és jogi gondolkodás kezdetei | 17 |
| A rabszolgatartó társadalmak politikai és jogi nézetei | 17 |
| A feudális társadalmak politikai és jogi nézetei | 53 |
| Jegyzetek az I. részhez | 85 |
| A polgári osztály kialakulása: eszmei harc a feudális politikai-jogi nézetekkel szemben | |
| A felvilágosodás politikai-jogi gondolkodásának kezdetei | 89 |
| A nemzetté válás ideológiája: Niccholo Macchiavelli | 89 |
| A teológikus politikai-jogi ideológiák; areformáció: Münzer, Luther, Kálvin, Molanchton. Az utópia: Morus, Campanella | 97 |
| A magyar politikai-jogi gondolkodás kezdetei | 107 |
| A politikai és jogi gondolkodás alakulása Oroszországban (1700 és 1840 között) | 112 |
| A polgári forradalmak progresszív és reakciós politikai-jogi gondolkodása | 123 |
| A polgári forradalmak és az osztályharc jelentősége a politikai-jogi ideológiák kialakulásában. A természetjog mint a polgárság osztályharcainak eszmei kifejezője. Bodin mint a feltörekvő burzsoázia ideológusa | 123 |
| A polgári forradalom politikai-jogi ideológiája Hollandiában és Angliában. Althusius J., Grotius H., Spinoza B., Hobbes T., Locke | 130 |
| A polgári forradalmak és osztályharc politikai-jogi ideológiája Franciaországban. Montesquieu, Rousseau. A munkásosztály politikai-jogi ideológiájának jelentkezése a francia forradalomban. Babeuf. A bonapartizmus és a restauráció | 148 |
| Az angol osztályharcok politikai-jogi ideológiájának jelentkezése Angliában. Owen | 158 |
| A németországi osztályharcok politikai és jogi ideológiája, kapcsolata a fejletlen politkai és gazdasági viszonyokkal. Kant, Fichte, Hegel, Humboldt. A munkásmozgalom első ideológusának politikai nézete: Weitling | 167 |
| Politikai és jogi nézetek az Egyesült Államok keletkezése idején | 185 |
| A magyar politikai-jogi gondolkodás a polgári forradalom előkészítésének időszakában. Martinovics Ignác, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Szalay László | 191 |
| Az orosz forradalmi demokraták politikai-jogi nézetei | 209 |
| Jegyzetek a II. részhez | 225 |
| A marxista politikai-jogi ideológia keletkezése, fejlődése és viszonya a megelőző, valamint az adott kor polgári politikai és jogi nézeteihez | |
| A munkásosztály kialakulása és politikai-jogi nézeteinek tudományos kifejezői | 261 |
| Az utópista szocialisták politikai-jogi nézetei és a marxista politikai-jogi ideológiai létrejöttének történeti feltételei | 261 |
| Az ifjú Marx és Engels politikai és jogi nézetei | 267 |
| Marx-Engels politikai-jogi nézeteinek fejlődése 1848-tól | 278 |
| A korszak politikai-jogi nézeteinek viszonya Marx-Engels nézeteihez | 295 |
| Marx-Engels harca az anarchista politikai és jogi nézetek ellen | 295 |
| A polgárság politikai-jogi nézeteinek fő vonásai a XIX. század második felében | 309 |
| A magyar politikai-jogi nézetek fő vonásai a XIX. század második felében | 309 |
| Marx-Engels politikai-jogi nézeteinek elterjedése Oroszországban. Plehanov | 319 |
| A munkásosztály és a polgárság közötti osztályharc az imperializmus kialakulásának időszakában és a marxista politikai-jogi nézetek fejlődésének lenini szakasza | 327 |
| A leninizmus megjelenése mint a marxista politikai-jogi nézetek megvédése és továbbfejlesztése | 327 |
| Lenin az államról, a burzsoá állam és törvényesség felbomlásáról | 331 |
| Lenin a szocialista állam lényegéről | 339 |
| Lenin a szocialista állam, a párt és a társadalmi szervek viszonyáról | 349 |
| Lenin a szocialista jog és törvényesség jelentőségéről | 360 |
| A korszak politikai és jogi nézeteinek viszonya a leninizmushoz | 369 |
| A polgári politikai-jogi nézeteinek alakulása Lenin életében | 369 |
| A magyar politikai-jogi tanítások fő vonásai 1890 és 1919 között | 388 |
| A Magyar Tanácsköztársaság politikai-jogi gondolkodása | 400 |
| Jegyzetek a III. részhez | 417 |