1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az 1934. évi középiskolai reform - A törvényjavaslat előkészítése és vitája

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Habent sua fata libelli" - idézzük gyakran Ovidiusnak tulajdonított, de bizonyosan Terentius Maurus (De litteris) megállapítását. Soha nem volt időszerűbb ez az idézet mint a XX. században, ahol... Tovább

Előszó

„Habent sua fata libelli" - idézzük gyakran Ovidiusnak tulajdonított, de bizonyosan Terentius Maurus (De litteris) megállapítását. Soha nem volt időszerűbb ez az idézet mint a XX. században, ahol nemcsak megvolt a könyveknek a maguk sorsa, története, hanem a végzet már gyakran kéziratban elérte azokat. Az 1934. évi középiskolai reform útját végig kísérő kötet kézirata éppen harminc esztendővel ezelőtt készült el, három évtizede várta sorsa jobbra fordulását.
Az egykori Pedagógiai Tudományos Intézet megbízásából jelentős forrásfeltáró munka folyt az Országos Levéltárban 1955/56-ban. A magyar neveléstörténet e jelentős műhelye, amelynek olyan tagjai voltak mint Zibolen Endre, Ravasz János, Simon Gyula, Felkai László, később örökre felbomlott. Jelen sorok írójának lehetősége nyílott e munkába bekapcsolódnia, ekkor állította össze a reform forrásanyagát bemutató szemelvénygyűjteményét is. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (1867-1944) levéltári anyagának feltárása volt a kutató csoport feladata. Bár a szerzőt érdeklődési köre a „magyar Risorgimento" (1825-75) politika- és művelődéstörténetéhez kötötte, mégis Eötvös József népoktatási politikájáról írott tanulmánya volt a „belépőjegye" a munkaközösségbe, s vállalta a későbbi korszak vizsgálatát is. Anélkül, hogy elhagyta volna kutatási területét, megértette a kronológiai sorrendet mellőző, célszerűségi, hasznossági szempontokat szem előtt tartó kutatási koncepciót. A két világháború közötti korszak iratanyagának feltárása, a közvetlen múlt megismerése tűnt a legsürgősebbnek.
A nagyszabásúnak ígérkező munka első részét sikerült elvégezni. Jelentős cédulaanyag készült el, megőrizve a legfontosabb adatokat, megadva a tartalmi kivonatokat. Ez a munka azonban torzó maradt és egyúttal megismételhetetlen, mert az 1956-os októberi-novemberi harcokban a találatot kapott Országos Levéltár épületében ezek a források sok és más értékes anyaggal együtt, így a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyaga is, a lángok martalékává vált. Elpusztult tehát a szerző által összeállított kötet nagy részének eredeti iratanyaga is, kivéve az országgyűlési naplóban megmaradt parlamenti vitát. A bekövetkezett károk súlyát azok tudják igazán értékelni, akik részt vettek e munkában és ismerhették az eléjük táruló forrásanyag értékét. Hamuvá égett - többek között - Eötvös második miniszterségének iratanyaga, eredeti fogalmazványai, soha nyilvánosságra nem került írásai, a magyar közoktatásügyi törvények, rendeletek előkészítő iratai. Továbbá értékes tanulmányok, szakértői állásfoglalások, s sorolhatnánk még oldalakon keresztül. Ha a magyar nevelés- és oktatástörténet forrásanyagának átfogó feltárásához ismét hozzáfognak, akkor sajnos már csak a teljesség igénye nélkül lehet a megmaradt levéltári anyagot áttekinteni: a Miniszterelnökség (minisztertanácsi jegyzőkönyvek), az Országgyűlés (törvényjavaslatok, bizottsági tárgyalások), a társminisztériumok, a törvényhatóságok, az egyházak és az egyes intézmények levéltárai, magánszemélyek (egykori közéleti férfiak) iratai szolgálhatnának alapul a kutató munkához.
De térjünk vissza kötetünk sorsához, történetéhez! A kötet tehát elkészült 1955/56. telén, majd a bevezető tanulmánnyal kiegészítve várta napvilágra kerülését. Az idők nem kedveztek, a műhely felbomlott, a kutatók elszéledtek, a „közlés" lehetetlenné vált. Néhány megbeszélésre még sor került. Mindenki igen érdekesnek találta, de módosításokkal, kihagyásokkal vélte közölhetőnek. A „fekete-fehér" történelemszemlélet, nevezzük inkább „aktuálpolitikai" szemléletnek, nem minden esetben tűrte az eredeti szövegek, s az egykori szereplők előnyösnek vélt bemutatását. Természetesen az „öncsonkítást" nem vállalhattuk, hiszen a szemelvénygyűjtemény is teljességre törekszik: a válogatás szempontjaival kötelezi az összeállítóját saját álláspontja megtartására. Maradt kéziratban a kötet! Időnként egy-egy levél az illetékes intézeteknek, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Tankönyvkiadónak stb., amelyben unos-untalan megismételtük: a közölt anyag az egyetlen megmaradt forrása az 1934-es középiskolai reformnak, hiszen az eredeti iratanyaga elpusztult. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Antall József) I
A MAGYAR KÖZÉPISKOLA TÖRTÉNETÉBŐL (Antall József) III
I. SZEMELVÉNYEK A KÖZÉPISKOLAI REFORM ÜGYÉBEN ÖSSZEHÍVOTT
SZAKÉRTŐI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVÉBŐL - FÜGGELÉK: AZ
ISKOLAI JELLEMNEVELÉS ÜGYÉBEN ÖSSZEHÍVOTT ÉRTEKEZLET
MEGHÍVÓJA
Bevezetés 5
Beszédek, felszólalások:
1. Hóman Bálint: 6
2. Komis Gyula: 7
3. Hóman Bálint: 11
4. Weszely Ödön: 12
5. Mitrovics Gyula: 13
6. Mátrai Rudolf: 15
7. Ady Lajos: 17
8. Teleki Pál: 18
9. Heller Farkas: 20
10. Pauler Ákos: 21
II. Máday István: 23
12. Kürti Menyhért: 25
13. Koszó János: 29
14. Szandtner Pál: 31
15. Szűcs István: 34
16. Krywald Ottó: 35
17. Fornwald (Fraknóy) József: 37
18. Gombos Albin: 38
19. Hóman Bálint: 39
Függelék 40
Bevezetés 40
A vallás- és közoktatásügyi miniszter meghívója az iskolai jellemnevelés tárgyában
összehívott értekezletre 40
11. JAVASLATOK ÉS EMLÉKIRATOK A KÖZÉPISKOLAI REFORM ÜGYÉBEN 43
Bevezetés 45
1. Imre Sándor: levele 46
2. Raffay Sándor: levele 51
3. Schütz Antal: előadása 56
4. Kolumbán Géza: memoranduma 58
5. Tornyai Sándor: értekezése 66
ad. 5. Tornyai Sándor: mai reflexiói 70
6. A Magyar Ifjú Demokraták Nemzeti Szövetségének memoranduma 71
7. A Szegedi Tudományegyetem Mathematikai és Természettudományi
Karának felterjesztése
8. Teleki Pál levele 76
9. A Képzőművészeti Főiskola felterjesztése 77
10. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének memoranduma 79
11. Kodály Zoltán értekezése 81
12. Középiskolai énektanárok beadványa 85
13. Az Országos Testnevelési Tanács emlékirata 87
III. A KÖZÉPISKOLAI TÖRVÉNYJAVASLAT PARLAMENTI VITÁJA 93
Bevezetés 95
Beszédek, felszólalások:
1. Szinyei Merse Jenő: 96
2. Kéthly Anna: 101
3. Petrovácz Gyula: 106
4. Vázsonyi János: 108
5. Komis Gyula: 110
6. Hóman Bálint: 117
7. Szűcs István: 122
8. Bajcsy-Zsilinszky Endre: 125
9. Sebes Ferenc: I28
IV. FÜGGELÉK 131
Az 1934. évi XI. törvénycikk a középiskolákról 133
Indokolás a „középiskoláról" szóló törvényjavaslathoz 141
Középiskolai óratervek: 1924,1926,1938 147
Összefoglaló 157
Summary 158
Zusammenfassung 159
P63IOM0 160
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv