1.034.869

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ernyey József életműve

Gyógyszerészet-történet/Művelődéstörténet

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az „utolsó polihisztor" jelző hosszú évtizedek óta elválaszthatatlan Ernyey József nevétől a hazai gyógyszerésztudomány világában. Ifjúságától haláláig nemcsak tisztelet és elismerés kísérte... Tovább

Előszó

Az „utolsó polihisztor" jelző hosszú évtizedek óta elválaszthatatlan Ernyey József nevétől a hazai gyógyszerésztudomány világában. Ifjúságától haláláig nemcsak tisztelet és elismerés kísérte munkásságát a gyógyszerésztársadalom részéről, hanem igénybe vették és számítottak rá a tudományok művelésében és az egyetemi oktatásban. A megkülönböztetett elismerést jelzi, hogy a Gyógyszerész Egyesület fennállása (1872-1948) alatt egyedül Ernyey Józsefet választotta tiszteletbeli tagjává (1921). A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak (1924-194S) - amelynek alapító tagja - az egyetlen olyan vezetőségi tagja volt, aki nem rendelkezett (orvosi vagy gyógyszerészi) diplomával.
A kor szokásainak megfelelően kezdte a gyógyszerészi pályáját a gyakornoki vizsgáig, de utána nem folytatta az egyetem gyógyszerész szakán, hanem bölcsész és állatorvostan hallgató lett. A gyógyszerészethez történelmi publikációin keresztül tért vissza 1896-ban, még hallgató korában, és haláláig gazdagította a gyógyszerészeti tudományokat is, amint azt részleteiben megismerhetjük e kötet lapjairól.
A tanulmányok szerzői sajnos már régen nem élnek közöttünk, ezért indokolt róluk is megemlékezni.
Dr. Baradlai János (1873-1942) a bécsi egyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet. Néhány év külföldi tanulmányút után itthon vezette gyógyszertárát. Több folyóiratnak volt szakírója, szerkesztője. A Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság megalapításának javaslattevője. Elsősorban gyógyszerészettörténeti cikkeket írt. Társszerzője volt 'A magyarországi gyógyszerészet története' c. kétkötetes műnek (1930). A mű további társszerzőjének nem tudta megnyerni Ernyey Józsefet, de írásait felhasználta.
Dr. Halmai János (1903-1973) 1925-től haláláig a budapesti egyetemen dolgozott a Gyógyszerismereti (ma Gyógynövény- és Drogismereti) Intézetben. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság éves közgyűlésein 1936-től minden évben egy neves gyógyszerészről emlékelőadást tartott, és terjedelmes tanulmányban közölte azt. A Társaság feloszlatása előtt az utolsó ilyen előadása (1948) Ernyey Józsefről szólt, ez olvasható e kötetben. Vissza

Tartalom

Előszó (Grabarits István) 9
Bevezetés (V. Molnár László) 11
Életrajzi adatsorok Ernyey Józsefről
Az ismert életrajzi lexikonok szócikkei, valamint Baradlai János, Halmai János, Kempler Kurt és Hegedűs Lajos kutatásainak összegzése és kiegészítése (Összeállította: V. Molnár László) 17
Hat lexikon-szócikk (1912-2004) 19
Baradlai János kortársi méltatása (1930) 24
A gyógyszerészeti folyóiratok Ernyeyről 28
Önéletrajzi írásából (1942) 30
Halmai János emlékező írása (1948) 31
Postumus elismerése: az „Ernyey József gyógyszerészi múzeum" (1948) (Halmai János) 37
Az 'Ernyey József Gyógyszerészettörténeti Könyvtár' (Antall József) 40
Kempler Kurt visszaemlékezéséből (1985) 41
Hegedűs Lajos új kutatásokon alapuló Ernyey-életrajza (1974) 42
Ernyey József szakirodalmi munkásságának bibliográfiája
Cikkei, könyvrészletei, könyvei időrendi, s azon belül szakterületek szerinti csoportosításban (Összeállította: Gazda István, közreműködött: Perjámosi Sándor) 65
Rövidítések 66
Szakirodalmi munkásságának bibliográfiája 67
Függelék. Ernyey József kéziratos hagyatékáról (Összeállította: Hegedűs Lajos és Perjámosi Sándor) 92
Ernyey József gyógyszerészettörténeti tanulmányaiból (Összeállította: V. Molnár László) 97
A Magyarországon letelepedett bencések, ciszterciták, johanniták, dominikánusok, jezsuiták és más szerzetesrendek gyógyszertárairól 99
A szerzetesrendek kórházai és a kolostori gyógyszertárak 126
Körmöczbánya gyógyszertárainak történetéből 130
Gyógyszerészi memorandum 1563-ból 136
Voit Illés gyógyszerész levelei (1588-1590) 142
Tábori gyógyszertár szervezése a XVI. században 149
A Pázmány Péter Tudományegyetem és ebé gyógyszerészei (1770-1786) 152
XVIII. századbeli "felsőbb" intézkedések ásványvizeink érdekében (1713-1815) 172
Lőcsei physicusok és gyógyszerészek 1779-ben. Egy helytartótanácsi vizsgálatról 176
Taxa pharmaceutica Posoniensis (1745) 184
A Magyar Szent Korona Országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvekről 190
A magyar gyógyszerészet a XIX. században 217
Ernyey József botanikatörténeti, orvostörténeti, művelődéstörténeti és etnográfiai tanulmányaiból (Összeállította: V. Molnár László) 227
BOTANIKATÖRTÉNET 229
Régi botanikus kertjeink történetéből 229
Az anyarozs (Secale cornutum) történetéből 243
Nedeliczi Váli Mihály és művei 252
ORVOSTÖRTÉNET 267
Pestisjárványok hazánkban 267
Bécs és a magyar orvosok XVII-XVIII. században 273
Adatok borbélysebészeink XVIII. századi életéhez 276
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 282
A rovásírás hivatalos alkalmazása 1588-ban 282
Kolosvári Jordán Tamás emlékérme (1570) 289
ETNOGRÁFIA 295
A körmöczi Zsuzsánna-játék 295
Muzsikaszerszámok és muzsikások 301
A habán majolika és az exuláns cseh testvérek Magyarországon 309
Egykorú méltatások, kritikák Ernyey műveiről (Összeállította: V. Molnár László és Gazda István) 317
A suránykörnyéki hazafias dalok kérdésének története és irodalma (1904-es kutatása)
(Ismerteti és kiegészíti: Csanda Sándor) 319
A gyógyszerkönyvek jegyzéke (1905-ös munkája) (Ismerteti: Rossberger József és Rapaics Rajmund) 331
A III. magyar gyógyszerkönyv latin nyelvű kiadása (1909-es munkája) (Ismerteti: Bókay Árpád) 337
Természettudományi mozgalmaink a XVII-XVIII. században (1912-es kutatása) 339
A Majthényiak és a Felvidék (1913-as szerkesztése) (Odescalchi Arthur nyilatkozata, Gárdonyi Albert és Závodszky Levente ismertetése) 340
A visegrádi vár (Lux Kálmánnal együtt végzett 1923-as kutatása) 347
Orvostörténelmi kiállítása (1929) (Ismerteti: Faludi Géza) 349
Mayer Ferenc Kolos bírálata a kiállítás katalógusáról; Ernyey válasza Mayer vádjaira; Mayer válasza; Ernyey újabb válasza 351
A felsőmagyarországi bányavárosok német népi színjátékai 356
I. rész. (Kurzweil Gézával együtt végzett 1932-es kutatása) (Ismerteti: Pukánszky Béla) 356
II. rész. (Kurzweil Gézával és Schmidt Lipóttal együtt végzett 1938-as kutatása)
(Ismerteti: Bálint Sándor, Pukánszkyné Kádár Jolán) 357
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv