Az Egri Nyomda Rt. története

Előszó

A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálása Gutenberg János (1394 után-1486) nevéhez fűződik, s találmánya felmérhetetlen művelődéstörténeti jelentőségű. Hazánkban már a 15. században voltak ugyan próbálkozások az új módszer meghonosítására, de csak a 16. században terjedt el ez nagyobb mértékben a reformáció vallási és kulturális törekvései kapcsán. A magyar nyomdászat fejlődése a csakhamar bekövetkező török megszállás miatt mégis elakadt: a hódoltsági területeken tilos volt könyvműhely felállítása és működtetése. Eger 91 évig (1596-1687) volt török uralom alatt. A város gazdasági, társadalmi és kulturális élete csak a visszafoglalás után indult lendületes fejlődésnek, amikor szinte évtizedek alatt megteremtődtek ennek lehetőségei. Ezt segítette elő az a tény, hogy Eger a korai középkor óta püspöki székváros volt, püspökei, s a városba települt szerzetesek jelentős szerepet vállaltak a kulturális élet kibontakoztatásában. A 18. század közepére már kialakult az alap- és középfokú oktatás intézményrendszere, sőt Esterházy Károly püspöknek egyetem alapítása is szándékában állt.2 A 18. század közepén - Erdélyt nem számítva - még csak nyolc nyomda működött Magyarországon: Budán, Debrecenben, Győrött, Kassán, Nagyszombatban, Nagykárolyban, Pozsonyban és Sopronban. Nem véletlen tehát, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök 1754-ben nyomda létrehozását határozta el székvárosában. Vissza