Testünk titkai

Fülszöveg

Egy összefoglaló tudományos mű megírása számos gondot okoz. A szigorúan vett tudományos írásmű nagyon alapos képzettséget kíván, nem engedhetők meg az általánosítások; ezért minden megállapítást meg kell magyarázni. Az összefoglaló népszerűsítő jellegű tudományos műben azonban összefoglaló általánosításokra van szükség, a nagyon pontos meghatározások nem kívánatosak. Nem is lehet másképpen. Ha a szigorú tudományos igazságot nem hanyagolnák el, legalábbis látszólagosan, szörnyű meghatározások kerülnének az ilyen munkákba; például: az emberi lények szülik a gyermekeket; a nőnemű lények szülik a gyermekeket; többnyire a 15-50 év közötti nőnemű emberi lények szülik a gyermekeket; feltételezve a termékenységet, az alkalmasságot és a férj hajlandóságát, a legtöbb 15-50 év közötti nő - ámbár az irodalom gazdag a fiatalabb és idősebb korúakra vonatkozó példákban - megtermékenyíthető, és ezt követően közülük a legtöbben a világra is hozzák utódjukat, ámbár a magzatok egy részét elvetélik; a vetélések száma a fajtától, a földrajzi területtől és az életkortól függ...Nem kell magyarázgatni, hogy milyen szörnyű az ilyenfajta meghatározás, és el is kell kerülni, de úgy, hogy a túlzott egyszerűsítés hibájába se essünk.
A tudomány pontosan meghatározza az általa használt legtöbb szó jelentését, még az olyan egyszerű szavakét is, mint átlagok, középértékű, közbülső, normális és módszer. Az ilyen pontosságra való törekvés a mindennapi életben - amely szerencsére elmossa a pontos értelmezést - katasztrófára vezetve. Ha szigorúan vesszük, és nem átlagosan számítjuk csak, nem mondhatjuk, hogy az embernek két füle van. Az egy főre eső fülek száma (gondoljunk arra, hogy előfordul fél füllel vagy fül nélkül született ember is) körülbelül 1,9999. A tudomány hasonló módon megállapíthatja, hogy egy családban átlagosan 2,4 gyermek van. Nyilvánvaló, hogy a hajszálpontosságra való törekvés nem lehet az egyetlen vezérfonal.
Ám a köznapi meghatározások igen zavaróak is lehetnek. Az ember emlős. Az emlősök állatok. Az ember állat. Az ember megnevezés gyakran meglehetősen szerencsétlen, nehézkes. Az ember két lábon áll. Az ember megfőzi az élelmét, és vadászik. Az embernek gyermekei vannak. Még az ember hőmérsékletét sem értelmezik egységesen. "Normális" hőmérsékletnek Angliában a 98,2°F-ot, az Egyesült Államokban a 98,6°F-ot, míg az európai kontinensen a 37 °C-t tekintik. Mikor válik az embrió magzattá? Egyesek nyolc hetet mondanak, mások nem bajlódnak a szavakkal, és csupán a fogamzás termékéről beszélnek. Az anyák nem használják ezeket a kifejezéseket: a gyermekükről, a kicsinyükről beszélnek, még mielőtt az megszületett volna. És vajon helyes-e fehér fajtákat említeni de fekete fajtákat nem? Helyes-e az amerikai négereket negroidnak és az amerikai fehéreket, utánozva Európát, kaukazoidnak nevezni? A mindennapi szóhasználat figyelembevételére és a közérthetőségre való törekvésem arra a következtetésre vezetett, hogy esetenként eltekintsen a pontos szakkifejezések használatától.
A perinatalis (a szülés időpontja körüli) halálozás, a csecsemőhalálozás és az újszülött-halálozás egyaránt a kisgyermek elhalálozását jelöli, de újszülötteknek a négyhetesnél fiatalabb, csecsemőnek az egyévesnél fiatalabb gyermek számít. A legtöbben nem is használják a csecsemő és még kevésbé az újszülött kifejezéseket; helyettük csak kisgyermekről beszélnek, és a kisgyermek ugyancsak meghatározatlan korában válik gyermekké. Mi több: a kisgyermek és a gyermek szavak a maguk pontatlanságában éppúgy semmit sem jelentenek egyesek számára, mint amennyire mások nem tartják lényegesnek az újszülött kifejezéssel illetni a gyermeket. Mindkét szempontot figyelembe kell venni, és a kisgyermek fogalmát meg kell határozni.
Az Anglia megnevezéssel is óvatosan kell bánni. Rendszerint az angolokra gondolnak, amikor e szót használják, de igen ritkák azok az adatok, amelyek csupán Anglia területére vonatkoznak. Többnyire Angliára és Walesre vonatkoznak, vagy együttesen Angliára, Walesra, Skóciára és Észak-Írországra, Az adatok ritkán vonatkoznak valamennyi Brit-szigetre. Az amerikaiak megjelölés is okozhat zavarokat (ámbár az amerikaiak nem csinálnak belőle olyan hiúsági kérdést, mint az angolok), ilyenkor külön is meg kell jelölni, hogy miről van szó: a kontinens valamennyi országáról vagy csak az Egyesült Államokról.
A tudományos irodalomban (rendszerint) grammot, köbcentimétert, litert és Celsius-fokot használnak. Az angolul beszélő népek azonban szívesebben mondanak unciát, köbhüvelyket, pintet és Fahrenheit-fokot. És csak növeli a gondot az, hogy az angolok pintje más, mint az amerikaiaké, a súlymértéket pedig előszeretettel adják meg stone-ban, s az eljárás alaposan megzavarja az amerikaiakat. Emellett az a meggyőződésem, hogy a legtöbb embernek csak nagyon halvány elképzelései vannak a súlyokról és a mértékekről. Egy 8 hetes embrió súlya körülbelül 1/5 uncia, vagyis mintegy 6 gramm. Ez a súly vajon mást is jelenthet, minthogy nagyon könnyű? A terhes méhben a nyolcadik hétben egy unciányi magzatvíz található. Mit jelent ez? Gyűszűnyit, tojástartónyit, teáscsészényit? Ezért, amikor úgy éreztem, hogy a pontos mértékek megadásának nincsen jelentősége, más módszerrel próbálkoztam. Például a 8 hetes embrió súlya a következő hét hónap alatt a 600-szorosára növekszik. Megvan annak a veszélye, hogy az ilyen körülírás bosszantóvá válik (engem egyszer nagyon bosszantott, amikor azt mondták nekem, hogy a kilőtt lövedék csúcsa úgy hevül fel a levegőben megtett útján, mint a villanytűzhelyem főzőlapja, ha maximális erővel fűtöm), de a célom a magyarázat, még ha az eredménye nem is mindig kielégítő.
Végül még egy szempont. A tudományos közlemény minden ténynek megjelöli a forrását. Rendszerint számjelzet van a szöveg megfelelő helyén, és a számnak megfelelő lábjegyzet adja meg az utalást a lap alján vagy a cikk végén. Én azt nem tettem. Főleg, mert nagyon megterhelő lett volna, de azért is, mert az ilyen jegyzetelés nem nagyon vonzó. Mindazonáltal igyekeztem megadni a forrásokat ott és arra vonatkozóan, amit és ahol azt különösen fontosnak tartottam, de ritkán neveztem meg a folyóiratot, nem is beszélve a kötetszám és az oldalszám feltüntetéséről.
Ha személyes előítéleteim, modorom és bizonyos dolgok előnyben részesítése miatt nem tudnám elérni a célomat, a választott tárgy megmagyarázását, és ha emiatt bosszankodna az olvasó, akkor ezért itt és most kérek elnézést. Vissza