Antik tanulmányok 1978/1.

Fülszöveg

LITVÁN GYÖRGY
ÖKORTUDOMÁNY ES TÁRSADALOMSZEMLELET A SZÁZADFORDULÓ KÖRÜL*
Amikor a reformkor egyik nagy vívmányaként, hosszú küzdelem után végre bevezették a magyar hivatalos nyelvet a latin helyett, mint Toldy Ferenc később elmondta, Czuczor és ő maga úgy gondolták: «éppen most kettős gonddal azon kell lennünk, nehogy a deákság rabbékóit leráztunkban azon virágláncok is elszakadjanak, melyek az uj világot a classicus korhoz bilincselik; nehogy a bitorlóval a jótevőt is eltaszítsuk, a héjjal a gyöngyöt is elvessük». ^
Bizonyára sokan gondolták így, hiszen a múlt század derekán irodalmunk és tudományos életünk legjobbjai. Berzsenyi, Kazinczy és Kölcsey, Arany és Petőfi, Czuczor és Toldy, Hunfalvy Pál és mások munkálkodtak a klasszikus műveltség birtokba vételén, magyarításán. Ezt a korai virágzást természetesen megszakította a 48-as forradalom, a szabadságharc bukása és az abszolutizmus. A kedvező hazai előfeltételek és a bíztató előzmények ellenére a magyar klasszika-filológia... Tovább

Fülszöveg

LITVÁN GYÖRGY
ÖKORTUDOMÁNY ES TÁRSADALOMSZEMLELET A SZÁZADFORDULÓ KÖRÜL*
Amikor a reformkor egyik nagy vívmányaként, hosszú küzdelem után végre bevezették a magyar hivatalos nyelvet a latin helyett, mint Toldy Ferenc később elmondta, Czuczor és ő maga úgy gondolták: «éppen most kettős gonddal azon kell lennünk, nehogy a deákság rabbékóit leráztunkban azon virágláncok is elszakadjanak, melyek az uj világot a classicus korhoz bilincselik; nehogy a bitorlóval a jótevőt is eltaszítsuk, a héjjal a gyöngyöt is elvessük». ^
Bizonyára sokan gondolták így, hiszen a múlt század derekán irodalmunk és tudományos életünk legjobbjai. Berzsenyi, Kazinczy és Kölcsey, Arany és Petőfi, Czuczor és Toldy, Hunfalvy Pál és mások munkálkodtak a klasszikus műveltség birtokba vételén, magyarításán. Ezt a korai virágzást természetesen megszakította a 48-as forradalom, a szabadságharc bukása és az abszolutizmus. A kedvező hazai előfeltételek és a bíztató előzmények ellenére a magyar klasszika-filológia nehezen talált magára, csak lassan és nehézkesen tudott önálló tudományággá formálódni.
Bartal Antal 1874-ben tartott akadémiai székfoglalójában fájlalja, hogy a hazai klasszika-filológiából teljesen hiányzik a tervszerűség és az eredetiség, hogy nagyon kevés a szövegkritikai kiadás, gyenge a szótárirodalom, a fordítások pedig, bár elég nagyszámúak, nagyrészt műkedvelők munkái.^ Röviddel ezután megalakult a Philologiai Társaság, de a közgyűlési beszámolók és felszólalások tanúsága szerint még sokáig elemi nehézségekkel küzdött. Ponori Thewrek Emil az 1882. évi közgyűlésen elhangzott elnöki megnyitójában a kritikai irány és munka, a magyarországi latin irodalommal való foglalkozás és a népszerűsítés fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor a begubózás, a belterjesség vádja ellen védekezett.^ De az az igény, hogy a klasszika-filológia valamiféle expanzív szerepet is betölthetne a magyar szellemi életben, a jelek szerint fel sem merült. E tudományág feladatköre, határai, tudományos és társadalmi összefüggései ekkor és még jóidéig meglehetősen tisztázatlanok voltak.
E sorok még vázlatos képet sem adhatnak a 19. század végi és e század eleji magyar ókortudománynak, mint egésznek a társadalomszemléletéről
* Elhangzott előadás formájában az Ókortudományi Társaság 1979. február 16-i
ülésén.
1 Idézi Bartal Antal 1874. január 5-én elhangzott akadémiai székfoglalójában: A classica philologiának . . . művelése hazánkban. Budapest, 1874.
2 üo.
^EPhK 1883. 104—105. Vissza