Anyag és élet

Szerző

Miall Stephen

Miall Laurence Mackenzie

Fordító

Dr. Eperjessy György

Lektor

Dr. Doby Géza

'Miall Stephen: Anyag és élet ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	353 oldal
Sorozatcím:	A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Természettudományi Könyvkiadóvállalata
Kötetszám:	112
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	32 táblával és 35 szövegképpel illusztrált a könyv. Nyomatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. XXII. (1938-1939. évi) ciklus.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A kémia első úttörői

Kis könyvünknek az a célja, hogy egyszerű szavakkal megmagyarázza, milyen a természete és tulajdonsága azoknak az anyagoknak, amelyekkel nap-nap után dolgozunk; hogyan változnak meg kémiai hatásoktól, a napfénytől stb. Arról is lesz majd szó, hogy milyen anyagok fordulnak elő az állatban és a növényben és hogyan változnak meg ezekben az élőlényekben. Azután beszélünk még a fémek és ötvözetek tulajdonságairól, a kristályok belső szerkezetéről, megmagyarázzuk a különböző vegyületek szerkezetét, felépítésük módját, továbbá az égés jelenségét, az emésztés, a lélekzés és erjedés kérdéseit. Sok olyanról lett itt szó, amiről mintegy 30 évvel ezelőtt még semmit sem, vagy csak keveset tudtak. E század eleje óta ugyanis ismereteink oly rohamosan fejlődtek, hogy ma már mindezt megmagyarázhatjuk. Korunk kutatásai világosságot derítettek a láthatatlan kicsinységű atómok szerkezetére, a világosság mibenlétére, megismertük a vitaminokat, az inzulint, a Röntgen-sugarakat és sok egyebet, amiről azelőtt fogalmunk sem volt. Ezek a dolgok mind lenyűgözően érdekesek, pedig nem könnyű őket megérteni, kivált annak, aki nem foglalkozik folyton kémiával. De ez is természetes. Éppen azok az anyagok - a fa, papír, csont, hús, szén stb. -, amelyekkel a köznapi életben folyton van dolgunk, olyan bonyolult összetételűek, hogy 50-100 év előtt még reménytelennek látszott megérteni, kikutatni, hogy miből és hogyan vannak alkotva. Innen van, hogy az akkori és a korábban működő vegyészek nem foglalkoztak ezekkel a bár köznapi, de túlbonyolult alkatú anyagokkal, hanem inkább egyszerű anyagokat tanulmányoztak. Persze ezek az anyagok így, egyszerű elemi állapotban ritkán, vagy sohasem találhatók, ezért a nem szakember előtt idegenszerűnek látszanak. A régi vegyészek főként a már akkor is ismert elemekkel kísérleteztek, amilyen az arany, ezüst, vas, ólom, ón, szén, foszfor stb. Így állapították meg, hogy a levegő az oxigén és nitrogén keveréke, hogy a víz hidrogénből és oxigénből áll, ismerték a halványzöld klórgázt is, amely a konyhasó alkotórésze. Ezekkel az elemekkel és mintegy 20-30 más, kevésbbé ismert elemmel a legkülönbözőbb kísérleteket végezték, hogy alaposan megismerjék őket; ez óriási haladást jelentett. Igaz, hogy ezekről az anyagokról jobbára csak laboratóriumokban tudtak és szakkönyvekben írtak. Nevük idegenszerű és hosszú volt, csak a szakemberek értették. Vissza

Tartalom

I. A kémia első úttörői 1
II. Kémiai jelek és képletek 20
III. Az anyag belső szerkezete 39
IV. Az elemek családjai 55
V. Kémia és villamosság 71
VI. A kristályok szerkezete és az atómok 83
VII. Az anyagok különböző változatai 104
VIII. Nemes gázok a levegőben 116
IX. A fény hatása az anyagra 124
X. Röntgen sugarak 140
XI. Radioaktív elemek 155
XII. Mi az atóm? 165
XIII. A kémiai vonzás 179
XIV. Atómrombolás 191
XV. Elektrón-eltérítés 198
XVI. A titokzatos katalízis 204
XVII. Fémek és ötvözetek 213
XVIII. Égés és robbanás 222
XIX. Az élőlényekben levő anyagok 233
XX. Cukrok, keményítő és cellulóze 246
XXI. Lélekzés és emésztés 256
XXII. Vitaminok 271
XXIII. Erjedés 286
XXIV. A növény növekedése 297
XXV. A növény táplálóanyagai 314
XXVI. A levelek és virágok színei 328
XXVII. Örökléstan és kémia 338
Tárgymutató 349
TÁBLÁK.
I. Alkimista laboratórium VIII
II. Laboratórium Davy korában 1
III. Cavendish
Dalton 16
IV. Pristley házát feldúlják Fair Hillben 17
V. Lavoisier-t elfogják 32
VI. Chevreu
Mendelejev 33
VII. Kvarckristály 48
VIII. Elszenesedett páfránylevél 49
IX. Laboratóriumi edények kvarcüvegből
Tábla kvarcüvegből 80
X. Elektrolitos rézfinomítás 81
XI. Rézgálickristály 96
XII. Topáz tompított sarkú kristálya 97
XIII. Ónpestistől elromlott érem
Timsókristály
Megkövesült medúza 128
XIV. Röntgen vadászfegyvere 129
XV. Tömegszínképmérő
A neon parabolája 144
XVI. A. alfa-részecskék útja
B. A wolfram L-színképe
C. Nitrogén elbontása
D. Egy pozitrón útja 145
XVII. Elektrón eltérítés
Sziliciumkarbidon létesült minta 193
XVIII. A péti ammoniagyár levegőcseppfolyósítója és katalízises ammóniafejlesztője 193
XIX. Salétromsav gyártása ammóniából 20
XX. A. Búzakeményítő
B. Diasztázos oldás kezdete
C. Kristályos pepszín
D. Kristályos úreáz 209
XXI. Karbamid-kristályok 256
XXII. A. A pajzsmirigy elhelyezkedése
B. Négyéves lány hiányosan fejlett pajzsmiriggyel
C. Ugyanaz pajzsmirigykivonat adagolása után 257
XXIII. A. A ß-karotin kristálya
B. A B1-vitamin kristályai
C. Beri-beri beteg
D. B1-vitamin hatása fehéregérre 272
XXIV. A. A Pellagrában szenvedő gyermek
B. D2 vitamin kristályai
C. Angólkórós gyermek 273
XXV. Borélesztő
Ecetbaktériumok 288
XXVI. Árvacsalánfa (Acalypha) dugványai
Gyökérképződés a lándzsás tiszafán 289
XXVII. Kísérleti üvegház 304
XXVIII. Mesterséges tápanyaggal tenyésztett fa 305
XXIX. Búza tenyészetei talajon
Bórsav hatása vízoldatos tenyészetben 320
XXX. Borsógyökér baktériumgumócskákkal
Részlet borsógyökér baktériumgumócskájából 321
XXXI. A péti műtrágyagyár salétromsavat elnyelő tornyai 336
XXXII. Napfényben és sötétben nevelt babnövények
Napfényben és sötétben nevelt kukoricanövények 337