Anyag- és gyártásismeret I.

Az ipari technikumok számára

Szerző

Budapest

'Almási Sándor: Anyag- és gyártásismeret I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	163 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	47 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 2592/6131.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az anyag- és gyártásismeret (technológia) az anyagok tulajdonságaira, előállítására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó ismereteket tárgyalja. A felhasznált anyagok iparáganként különbözők. Más anyagot használ a bőripar, mást a textilipar, más anyagokkal dolgozik az építőipar, ezért az anyagokat iparáganként szokták csoportosítani. A természetben előforduló nyersanyagokat feldolgozásuk közben átalakítjuk. Az átalakítás lehet vegyi (kémiai) és erőhatás alatti (mechanikai). A vegyi átalakulásokat a kémiai technológia tárgyalja. A kémiai technológia magában foglalja a nyersanyag előkészítését, feltárását, vegyi átalakítását, amíg feldolgozásra, mechanikai átalakításra alkalmassá válik, de tárgyalja az anyag vegyi tulajdonságait is. A mechanikai technológia a vegyileg előkészített anyag további feldolgozását, szükséges alakváltoztatását, végleges megmunkálását tárgyalja. Itt ismertetjük az anyagok fizikai tulajdonságait is. A kémiai és mechanikai technológia munkaköre annyira összefügg egymással, hogy nem lehet közöttük éles határt vonni. Felhasználás szerint megkülönböztetünk ipari szerkezeti anyagokat, segédanyagokat és tüzelőanyagokat. Tüzelőanyagokra a fémek előállításánál, feldolgozásánál és megmunkálásánál szükséges energia termeléséhez van szükség. A szerkezeti anyagok származásuk szerint lehetnek fémek, illetve ezek ötvözetei, műanyagok, szigetelőanyagok. Belőlük készülnek a vas-, fém-, gép- és villamosipari gyártmányok. A segédanyagokat részben az anyagok gyártásánál, feldolgozásánál és felhasználásánál, részben a szükséges energia termelésénél használjuk. Ilyen szempontból segédanyag a kazánok tápvize, a tűzálló anyagok, kenőanyagok, tömítőanyagok, hő-, hang és nedvesség elleni szigetelő anyagok stb. A fémek előállításához és feldolgozásához hőre van szükségünk. azért a következőkben először a tüzelőanyagokat tárgyaljuk... Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
TÜZELŐANYAGOK 4
Hőmérők 5
Kalória. Fajhő 11
Égésmeleg és fűtőérték 12
Füstgáz-mennyiség 15
Természetes és mesterséges tüzelőanyagok 20
Szilárd tüzelőanyagok 21
Folyékony tüzelőanyagok 25
Gáznemű tüzelőanyagok 32
TÜZELŐ BERENDEZÉSEK 38
TŰZÁLLÓ ANYAGOK 47
ÉPÍTŐANYAGOK 50
Falazótégla 50
A fehérmész 52
A portlandcement 52
A bauxitcement 53
Hidraulikus pótlékok 53
A beton 54
A gipsz 56
KENŐANYAGOK 56
Kenőolajok osztályozása 59
Kenőanyagok vizsgálata 61
Fáradt olaj regenerálása 64
SZIGETELŐ OLAJ 66
VÍZTECHNOLÓGIA 68
A tápvíz 68
A víz keménysége 69
A nyersvíz szennyeződése 70
A kazánkő-képződés káros hatása 71
A víz tisztítása 72
Vízlágyítás 73
Vízlágyítás gőzölögtetővel 78
Víz' légtelenítesz és gáztalanítása 79
A víz keménységének meghatározása 79
NEM-FÉM SZERKEZETI ANYAGOK 81
Kerámiai anyagok 82
Az üveg 84
A csillám 86
Az azbeszt 87
Gumi és gumiszerű anyagok 87
Gyanták 90
Természetes gyanták 90
MŰANYAGOK 91
L Mesterséges alapanyagú műanyagok 92
A) Kondenzációs műanyagok 92
1. Fenoplasztok 92
2. Aminoplasztok 96
3. A poliamid műgyanták 97
4. A polieszter műgyanták 93
B) Polimerizációs műanyagok 93
1. Etilén származékok 98
2. Butadién származékok 101
H. Természetes alapú műanyagok 101
A cellulózealapú műanyagok 102
Az állati fehérjékből készült műanyagok 104
A zsírosalapú műanyagok 105
A műanyagok feldolgozása 106
Szálas anyagok 107
A fa 108
1. A fa felépítése 108
2. A fák tulajdonságai 110
3. A fa hibái és betegségei 111
Legfontosabb ipari fák ismertetése 112
A fa szárítása 114
A fa védelme 115
A fa összekötése 116
A fa megmunkálása 117
HŐSZIGETELŐ ANYAGOK 118
VÍZSZIGETELÉS 120
BŐR, BŐRGYÁRTÁS 121
VAS- ÉS ACÉLGYÁRTÁS 123
A fémek tulajdonságai 123
Történelmi áttekintés 125
Gyakorlati vasfajták fogalma és osztályozása 126
Ipari vasfajták fogalma 126
Az ipari vasfajták osztályozása 126
Vasgyártás 128
A legfontosabb vasércek 128
A vasércek előkészítése 129
Tüzelőanyag 130
Salakképző anyagok 130
A nagyolvasztó 131
A fűvószél előmelegítése 132
A nagyolvasztó üzeme 133
A nagyolvasztó termékei 135
A nyersvas 135
A salak 137
A torokgáz 137
Az acélgyártás 138
Hegesztett acélgyártás 139
Tűzhelyfrissítés 139
Lángpest-frissítés 139
Folytacél-gyártás 141
Bessemer-eljárás 141
Thomas-eljárás 142
Siemens-Martin-eljárás 143
Tégelyacél-gyártás 145
Elektroacél-gyártás 146
ívfényes elektromos kemencék 146
Indukciós elektromos kemencék 148
Kettős acélgyártási eljárások 151
Kokilla öntecs, buga 151
A vas és acél vegyi összetétele 152
Az egyes ötvöző elemek hatása az acél tulajdonságaira 154
A vas- és acélfajták felosztása 157
A szürke öntött vas 159
A kéregöntvény 160
A lágyított öntvény (temperöntvény) 161