A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Anyagforgalmi diagramok alkalmazása az anyagfelhasználás és a hulladékhasznosítás racionalizálására

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor

Kiadó: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az anyagmérleg, az anyaggazdálkodás és a hulladék fogalmak önmagukban régi, kikristályosodott fogalmak, azonban együtt, rendszerszemléletben értelmezve és alkalmazva újat jelentenek. Olyan új... Tovább

Előszó

Az anyagmérleg, az anyaggazdálkodás és a hulladék fogalmak önmagukban régi, kikristályosodott fogalmak, azonban együtt, rendszerszemléletben értelmezve és alkalmazva újat jelentenek. Olyan új szemléletet és tevékenységet, amelyet nem vagy csak ritkán alkalmaztak, illetve alkalmaznak és amelynek alkalmazásba vétele gazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszában szükségszerű. Az első fejezet a termelés, a környezetvédelem, az anyagfelhasználás és a hulladékok összefüggéseit boncolgatja. A második fejezetben az anyagforgalmi diagramok szerkesztésének és matematikai modelljének az Input-Output Mátrixnak (IOM) kérdései kerülnek tárgyalásra, bőséges példaanyaggal kiegészítve. A harmadik fejezet az anyagszámadás és az anyagmérlegek kapcsolatát vizsgálja. A negyedik fejezet az anyagforgalmi diagramok ellenőrzési lehetőségeit mutatja be. Nem állítjuk és nem is állíthatjuk, hogy az anyagforgalmi diagram, az anyagmérleg és a matematizált változata az Input-Output Mátrix csodaszerként megváltoztatja a vállalatok anyaggazdálkodását. Egyértelműen egy szervezési eljárásról van szó, amely többletinformációkat nyújt a vizsgálat alá vett technológiai folyamatról. Ezek az új információk teszik lehetővé az anyagtakarékosságra és a hulladékok további felhasználására vonatkozó intézkedések kidolgozását. A módszer, lényegét illetően új. És minden új dolog próbáját a gyakorlat adja meg. Hisszük, hogy az új módszer értő kezekben sikeresen vizsgázik majd. A gyakorlati alkalmazások az elméletet finomítják, gazdagítják, majd hatásfokát várhatóan javítják. Habár magunk is dolgozunk a módszer alkalmazásán, szívesen és örömmel veszünk minden észrevételt, javaslatot, vagy gyakorlati alkalmazási lehetőséget. Itt a bevezetőben kívánunk köszönetet mondani mindazoknak a munkatársaknak, kollégáknak, akik tevékenységükkel, javaslataikkal a munkánkat elősegítették. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. Az anyagmérleg, az anyaggazdálkodás és e hulladékok kapcsolatai 11
1.1 A termelés és a környezet kapcsolata 13
1.2 A termelés és az anyaggazdálkodás kapcsolata különös tekintettel a hulladékokra 17
2. Az anyagmérleg és anyagforgalmi diagram 21
2.1 Az anyagmérlegről és az anyagforgalmi diagramról 23
2.2 Az anyagforgalmi diagram szerkezete és fajtái 24
2.3 Az anyagforgalmi diagram kidolgozásának lépései 30
2.4 Az anyagmérleg 34
2.5 Az anyagmérleg matematikai modellje 36
2.5.1 A matematikai modell egyszerű, alrendszerek nélküli esetben 36
2.5.2 A matematikai modell összetett, alrendszereket tartalmazó modell esetében 38
2.5.3 A matematikai modell egyszerűsítési lehetőségei. Összetett modell visszavezetése egyszerű esetre 45
2.5.4 Mértékegységek az anyagforgalmi diagramoknál 48
2.6 Az anyagmérleg-készítés feltételei és korlátai 50
2.7 Példák az anyagmérleg készítésére 51
2.7.1 Fizikai átalakítással járó technológiai folyamatok 51
2.7.1.1 Egy technológiai lépésből álló fizikai folyamatok 51
2.7.1.2 Több technológiai lépésből álló fizikai folyamatok 57
2.7.2 Kémiai átalakítással járó technológiai folyamatok 64
2.7.2.1 A kémiai folyamatok elméleti anyagmérlegei 64
2.7.2.2 Sztöchiometriai egyenletekkel leírható folyamatok anyagmérlegei és anyagforgalmi diagramjai a gyakorlatban 65
2.7.2.3 Sztöchiometriai egyenletekkel nem leírható folyamatok anyagmérlegei és anyagforgalmi diagramjai a gyakorlatban 68
2.8 Az anyagmérleg kiszámításának néhány speciális vonatkozása 73
3. Az anyagszámadás és az anyagmérlegek kapcsolata 77
3.1 Az anyagmérleg egyes jogi vonatkozásai 79
3.2 A vállalati anyagszámadások főbb sajátosságai 83
3.3 Az anyagszámadások célirányos kiegészítése az anyagmérlegek racionális elkészítése érdekében 84
3.4 Az üzemi, illetve felhasználói cselekmények szemmelkísérése 85
3.5 Input-Output ellenőrzés 85
3.6 Takarékossági szempontok egyidejű érvényesítése 86
3.7 Eljárás új anyagok, illetve régiek kiválasztása esetén 86
4. Az anyagforgalmi diagramok és az anyagmérlegek ellenőrzése 87
4.1 Az ellenőrzés területei és módszerei 89
4.2 Bizonylatok ellenőrzése 89
4.2.1 Adatok számszerű helyességének ellenőrzése 89
4.2.2 Az anyagforgalmi diagramok valóságosságának ellenőrzése 90
4.2.3 Az anyagforgalmi diagramok számszerű egyensúlyának ellenőrzése 90
4.2.4 Az Input-Output Mátrix (IOM) alapján végezhető ellenőrzések 90
4.2.5 Az anyagnyilvántartási és hulladékdokumentálási bizonylatok ellenőrzése 91
4.3 A technológiai folyamatok közvetlen ellenőrzése 92
4.3.1 Gyártási folyamat ellenőrzése méréssel 92
4.3.2 Mérési eredmények összehasonlítása az anyagforgalmi diagrammal 92
Hivatkozott irodalmak 93
Hivatkozott rendeletek 94
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv