Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század

A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-281-615-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér reprodukciókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	13
Előszó	19
A szám súlya	23
A világ népessége: számok, amelyeket úgy kell kitalálnunk	24
Dagály és apály: az árapály rendszere	24
Kevés a számadat	26
Hogyan számoljunk?	29
A Kína-Európa egyenlőség	30
A világ lakossága általában	32
Vitatható számok	33
A századok egymáshoz viszonyítva	39
A régi elégtelen magyarázatok	40
A klíma ritmikus változásai	42
Hivatkozási lépték	46
Városok, hadseregek és hajóhadak	46
Az idő előtt túlnépesedett Franciaország	49
Népsűrűség és kulturális színvonal	50
Mit sugall még Gordon W. Hewes térképe?	57
Az emberek és a vadállatok könyve	58
A XVIII. századdal egy régi biológiai rendszer ér véget	66
Az egyensúly mindig helyreáll	66
Az éhínségek	69
A járványok	74
A pestis	75
A betegségek ciklikus története	84
1400-1800: egy sokáig tartó biológiai "ancien régime"	86
A nagyszámúak a gyengékkel szemben	90
A barbárok ellen	91
A XVII. századra visszavonulnak a nagy nomád népek	92
Térfoglalások	95
Amikor a kultúrák ellenállnak	96
Civilizációk civilizációk ellen	99
A mindennapi kenyér	101
A búza	105
A búza és a másodrendű gabonafélék	106
Búza és vetésforgók	111
Gyenge hozamok, kárpótlások, katasztrófák	118
A hozamok és a bevetett területek növekedése	120
Helyi és országok közötti gabonakereskedelem	123
Búza és kalória	128
A búza ára és az életszínvonal	131
A gazdagok kenyere, a szegények kenyere és kásája	132
Kenyeret vásárolni vagy kenyeret sütni?	135
Mert a búza az úr	140
A rizs	142
Száraz rizstermelés, árasztásos rizstermelés	143
A rizsföldek csodája	145
A rizs felelőssége	151
A kukorica	158
Egy világos származású növény	158
A kukorica és az amerikai civilizációk	159
A XVIII. század táplálkozási forradalmak	164
A kukorica Amerikán kívül	164
A még nála is fontosabb burgonya	168
Nehéz mások kenyerét ennei	173
És a világ többi része?	175
A kapás földművelők	176
És a primitív népek?	179
A felesleg és a legszükségesebb: ételek és italok	185
Az étkezés: fényűzés és tömegtáplálkozás	189
Egy mindenek ellenére megkésett fényűzés	189
A húsevők Európája	193
A húsfogyasztás csökkenése 1550-től	198
A mégis kivételes helyzetű Európa	202
Túl jó enni, avagy az étkezés különcségei	206
Asztalterítés	207
A kulturált viselkedési normák kialakulása	210
Krisztus asztalánál	211
Mindennapi táplálékaink: a só	212
Mindennapi táplálékaink: tejtermékek, zsír, zsiradékok, tojás	213
Mindennapi táplálékaink: "a tenger gyümölcsei"	217
A tőkehalhalászat	219
1650 után a bors kezd kimenni a divatból	224
A cukor meghódítja a világot	228
Italok és izgatószerek	232
A víz	232
A bor	236
A sör	241
Az almabor	243
A tömény szeszes italok kései elterjedése Európában	245
Az alkoholizmus Európán kívül	250
Csokoládé, tea, kávé	252
Az élénkítőszerek: a dohány sikere	265
A felesleg és a legszükségesebb: a lakás, a ruházkodás és a divat	269
A nagyvilág házai	270
A gazdag építőanyagok: a kő és a tégla	272
Az egyéb építőanyagok: fa, föld, textíliák	274
Az európai falusi ház	277
Városi házak és lakások	280
A vidék urbanizálódása	284
Az otthonok	286
Az ingóság nélküli szegények	286
A hagyományos civilizációk, avagy a változatlan lakások	288
A kettős kínai bútorzat	291
Fekete-Afrikában	294
A Nyugat és sokféle bútorzata	295
Parketta, fal, mennyezet, ajtó, ablak	296
A kandalló	300
Tűzhelyek és kályhák	302
A bútorkészítő mesterektől a vásárlók hiúságáig	304
Csupán az együttesek számítanak	307
Fényűzés és kényelem	311
A ruhák és a divat	313
Ha a társadalom nem mozdulna	314
Ha csak szegények lennének...	315
Európa, avagy a divatőrület	318
Léha-e a divat?	323
Néhány szó a textíliák földrajzáról	327
Utazás a divatok körül	329
Milyen következtetést vonjunk le?	334
A technikák elterjedése: energiaforrások és fémkohászat	339
A kulcsprobléma: az energiaforrások	340
Az emberi motor	340
Az állati erő	343
Vízigépek, szél hajtotta gépek	354
A vitorla: az európai flották esete	360
A fa: mindennapi energiaforrás	361
A kőszén	368
Befejezésül	370
A vas: a szegény rokon	373
Kezdetleges kohászati eljárások. A kivétel: Kína	374
Haladás a XI. és a XV. század között: Stájerországban és a Dauphinéba	378
A prekoncentrációk	380
Néhány számadat	382
A többi fém	382
Technikai forradalmak és elmaradottság	385
Három nagy technikai útjítás	386
A puskapor megjelenése	386
A tüzérség mozgékonnyá váli	387
Tüzérség a hajók fedélzetén	389
Szakállas puskák, muskéták, puskák	392
Termelés és költségvetés	393
A tüzérség világméretekben	396
A papírtól a könyvnyomtatásig	397
A mozgatható betűk felfedezése	398
A könyvnyomtatás és a nagy történelem	402
A Nyugat nagy tette: a nyílt tengeri hajózás	403
Az Óvilág tengerészei	403
A világ vízi útjai	406
Az Atlanti-óceán egyszerű problémája	409
A közlekedés lassúsága	414
Az útvonalak állandósága	416
Az úton váratlanul adódó események ellen	419
A folyami és csatornahajózás	420
A régi szállítóeszközökről...	421
Európában	422
Nevetséges sebességek és teljesítmények	423
Szállítók és szállítás	425
A közlekedés mint a gazdasági élet korlátja	429
A technikák történetének nehékességei	431
Technikai és földmívelés	431
A technika önmagában	432
A pénz	437
Tökéletlen gazdasági rendszerek és pénzek	443
A primitív pénzek	443
A cserekereskedelem a pénzgazdaságokon belül	447
Európán kívül: gyermekkorukat élő gazdaságok és fémpénzek	451
Japánba és a török birodalomban	451
India	453
Kína	455
A pénz működésének néhány szabálya	461
A nemesfémekről folyó vita	462
Pénzkiáramlás, takarékosság, felhalmozás	466
Az elszámolási valuták	469
Arany- és ezüstkészlet, a pénz forgási sebessége	472
A piacgazdálkodáson kívül	474
Papírpénzek és hiteleszközök	476
Mindez régi módszer	477
Pénzek és hitelek	480
Schumpeter nyomán: minden pénz, minden hitel	482
Pénz és hitel egy nyelven beszél	483
A városok	485
A város mint olyan	486
A városok minimális súlyától globális súlyukig	487
A munkamegosztást mindig újra kell kezdeni	490
A város és új lakói, elsősorban a nincstelenek	495
A városok begombolkozó magatartása	497
Nyugaton: városok, tüzérség, kocsik	503
Földrajz és városi összeköttetések	505
A városi hierarchiák	509
Városok és civilizációk: az iszlám esete	511
A nyugat-európai városok eredeti jellege	513
Szabad világok	514
A városok modernsége	516
Elfogadnak-e valamely "modellt" a nyugati városformák?	518
Eltérő fejlődések	523
A nagyvárosok	528
A felelősség? Az államoké	528
Mire szolgálnak a városok?	530
Egyensúlyukat vesztett világok	531
Nápolyban, a Királyi Palotától a Mercatóig	533
Szentpétervár 1790-ben	535
Utolsó előtti utazásunk: Peking	541
London: Erzsébettől III. Györgyig	548
Újfajta ember születésének előjele: az urbanizáció	557
Összegzés	561
Jegyzetek	567
Térképek és grafikonok jegyzéke	612
Képek jegyzéke	613
Névmutató	615