| Előszó a második magyar kiadáshoz | 11 |
| Bevezetés | 15 |
| Előszó | 19 |
| A szám súlya | 23 |
| A világ népessége: számok, amelyeket úgy kell kitalálnunk | 24 |
| Dagály és apály: az árapály rendszere | 24 |
| Kevés a számadat | 26 |
| Hogyan számoljunk? | 29 |
| A Kína-Európa egyenlőség | 30 |
| A világ lakossága általában | 32 |
| Vitatható számok | 33 |
| A századok egymáshoz viszonyítva | 39 |
| A régi elégtelen magyarázatok | 40 |
| A klíma ritmikus változásai | 42 |
| Hivatkozási lépték | 46 |
| Városok, hadseregek és hajóhadak | 46 |
| Az idő előtt túlnépesedett Franciaország | 49 |
| Népsűrűség és kulturális színvonal | 51 |
| Mit sugall még Gordon W. Hewes térképe? | 57 |
| Az emberek és a vadállatok könyve | 59 |
| A XVIII. századdal egy régi biológiai rendszer ér véget | 68 |
| Az egyensúly mindig helyreáll | 68 |
| Az éhínségek | 71 |
| A járványok | 77 |
| A pestis | 81 |
| A betegségek ciklikus története | 87 |
| 1400-1800: egy sokáig tartó biológiai "ancien régime" | 89 |
| A nagyszámúak a gyengékkel szemben | 93 |
| A barbárok ellen | 94 |
| A XVII. századra visszavonulnak a nagy nomád népek | 95 |
| Térfoglalások | 98 |
| Amikor a kultúrák ellenállnak | 99 |
| Civilizációk civilizációk ellen | 101 |
| A mindennapi kenyér | 103 |
| A búza | 107 |
| A búza és a másodrendű gabonafélék | 108 |
| Búza és vetésforgók | 114 |
| Gyenge hozamok, kárpótlások, katasztrófák | 1120 |
| A hozamok és a bevetett területek növekedése | 123 |
| Helyi és országok közötti gabonakereskedelem | 125 |
| Búza és kalória | 131 |
| A búza ára és az életszínvonal | 134 |
| A gazdagok kenyere, a szegények kenyere és kásája | 136 |
| Kenyeret vásárolni vagy kenyeret sütni? | 142 |
| Mert a búza az úr | 144 |
| A rizs | 146 |
| Száraz rizstermelés, árasztásos rizstermelés | 147 |
| A rizsföldek csodája | 149 |
| A rizs felelőssége | 156 |
| A kukorica | 162 |
| Egy világos származású növény | 162 |
| A kukorica és az amerikai civilizációk | 163 |
| A XVIII. század táplálkozási forradalmak | 168 |
| A kukorica Amerikán kívül | 168 |
| A még nála is fontosabb burgonya | 173 |
| Nehéz mások kenyerét ennei | 177 |
| És a világ többi része? | 179 |
| A kapás földművelők | 179 |
| És a primitív népek? | 183 |
| A felesleg és a legszükségesebb: ételek és italok | 187 |
| Az étkezés: fényűzés és tömegtáplálkozás | 191 |
| Egy mindenek ellenére megkésett fényűzés | 191 |
| A húsevők Európája | 194 |
| A húsfogyasztás csökkenése 1550-től | 200 |
| A mégis kivételes helyzetű Európa | 205 |
| Túl jó enni, avagy az étkezés különcségei | 209 |
| Asztalterítés | 211 |
| A kulturált viselkedési normák kialakulása | 213 |
| Krisztus asztalánál | 214 |
| Mindennapi táplálékaink: a só | 216 |
| Mindennapi táplálékaink: tejtermékek, zsír, zsiradékok, tojás | 217 |
| Mindennapi táplálékaink: "a tenger gyümölcsei" | 221 |
| A tőkehalhalászat | 223 |
| 1650 után a bors kezd kimenni a divatból | 228 |
| A cukor meghódítja a világot | 232 |
| Italok és izgatószerek | 236 |
| A víz | 236 |
| A bor | 240 |
| A sör | 245 |
| Az almabor | 248 |
| A tömény szeszes italok kései elterjedése Európában | 250 |
| Az alkoholizmus Európán kívül | 255 |
| Csokoládé, tea, kávé | 257 |
| Az élénkítőszerek: a dohány sikere | 270 |
| A felesleg és a legszükségesebb: a lakás, a ruházkodás és a divat | 274 |
| A nagyvilág házai | 275 |
| A gazdag építőanyagok: a kő és a tégla | 277 |
| Az egyéb építőanyagok: fa, föld, textíliák | 280 |
| Az európai falusi ház | 283 |
| Városi házak és lakások | 286 |
| A vidék urbanizálódása | 290 |
| Az otthonok | 292 |
| Az ingóság nélküli szegények | 292 |
| A hagyományos civilizációk, avagy a változatlan lakások | 294 |
| A kettős kínai bútorzat | 297 |
| Fekete-Afrikában | 300 |
| A Nyugat és sokféle bútorzata | 301 |
| Parketta, fal, mennyezet, ajtó, ablak | 302 |
| A kandalló | 306 |
| Tűzhelyek és kályhák | 308 |
| A bútorkészítő mesterektől a vásárlók hiúságáig | 311 |
| Csupán az együttesek számítanak | 314 |
| Fényűzés és kényelem | 318 |
| A ruhák és a divat | 319 |
| Ha a társadalom nem mozdulna | 320 |
| Ha csak szegények lennének... | 322 |
| Európa, avagy a divatőrület | 324 |
| Léha-e a divat? | 329 |
| Néhány szó a textíliák földrajzáról | 333 |
| Utazás a divatok körül | 335 |
| Milyen következtetést vonjunk le? | 340 |
| A technikák elterjedése: energiaforrások és fémkohászat | 342 |
| A kulcsprobléma: az energiaforrások | 346 |
| Az emberi motor | 346 |
| Az állati erő | 349 |
| Vízigépek, szél hajtotta gépek | 361 |
| A vitorla: az európai flották esete | 368 |
| A fa: mindennapi energiaforrás | 369 |
| A kőszén | 376 |
| Befejezésül | 379 |
| A vas: a szegény rokon | 381 |
| Kezdetleges kohászati eljárások. A kivétel: Kína | 383 |
| Haladás a XI. és a XV. század között: Stájerországban és a Dauphinéba | 386 |
| A prekoncentrációk | 389 |
| Néhány számadat | 390 |
| A többi fém | 391 |
| Technikai forradalmak és elmaradottság | 393 |
| Három nagy technikai útjítás | 394 |
| A puskapor megjelenése | 394 |
| A tüzérség mozgékonnyá válik... | 395 |
| Tüzérség a hajók fedélzetén | 398 |
| Szakállas puskák, muskéták, puskák | 400 |
| Termelés és költségvetés | 401 |
| A tüzérség világméretekben | 404 |
| A papírtól a könyvnyomtatásig | 405 |
| A mozgatható betűk felfedezése | 407 |
| A könyvnyomtatás és a nagy történelem | 410 |
| A Nyugat nagy tette: a nyílt tengeri hajózás | 411 |
| Az Óvilág tengerészei | 411 |
| A világ vízi útjai | 414 |
| Az Atlanti-óceán egyszerű problémája | 417 |
| A közlekedés lassúsága | 422 |
| Az útvonalak állandósága | 424 |
| Az úton váratlanul adódó események ellen | 427 |
| A folyami és csatornahajózás | 428 |
| A régi szállítóeszközökről... | 429 |
| Európában | 430 |
| Nevetséges sebességek és teljesítmények | 431 |
| Szállítók és szállítás | 433 |
| A közlekedés mint a gazdasági élet korlátja | 435 |
| A technikák történetének nehékességei | 439 |
| Technikai és földmívelés | 439 |
| A technika önmagában | 440 |
| A pénz | 445 |
| Tökéletlen gazdasági rendszerek és pénzek | 451 |
| A primitív pénzek | 451 |
| A cserekereskedelem a pénzgazdaságokon belül | 455 |
| Európán kívül: gyermekkorukat élő gazdaságok és fémpénzek | 459 |
| Japánba és a török birodalomban | 459 |
| India | 461 |
| Kína | 463 |
| A pénz működésének néhány szabálya | 469 |
| A nemesfémekről folyó vita | 469 |
| Pénzkiáramlás, takarékosság, felhalmozás | 474 |
| Az elszámolási valuták | 477 |
| Arany- és ezüstkészlet, a pénz forgási sebessége | 480 |
| A piacgazdálkodáson kívül | 482 |
| Papírpénzek és hiteleszközök | 484 |
| Mindez régi módszer | 485 |
| Pénzek és hitelek | 488 |
| Schumpeter nyomán: minden pénz, minden hitel | 490 |
| Pénz és hitel egy nyelven beszél | 491 |
| A városok | 493 |
| A város mint olyan | 494 |
| A városok minimális súlyától globális súlyukig | 495 |
| A munkamegosztást mindig újra kell kezdeni | 498 |
| A város és új lakói, elsősorban a nincstelenek | 504 |
| A városok begombolkozó magatartása | 506 |
| Nyugaton: városok, tüzérség, kocsik | 512 |
| Földrajz és városi összeköttetések | 514 |
| A városi hierarchiák | 518 |
| Városok és civilizációk: az iszlám esete | 520 |
| A nyugat-európai városok eredeti jellege | 523 |
| Szabad világok | 524 |
| A városok modernsége | 525 |
| Elfogadnak-e valamely "modellt" a nyugati városformák? | 528 |
| Eltérő fejlődések | 532 |
| A nagyvárosok | 537 |
| A felelősség? Az államoké | 537 |
| Mire szolgálnak a városok? | 539 |
| Egyensúlyukat vesztett világok | 540 |
| Nápolyban, a Királyi Palotától a Mercatóig | 542 |
| Szentpétervár 1790-ben | 546 |
| Utolsó előtti utazásunk: Peking | 551 |
| London: Erzsébettől III. Györgyig | 559 |
| Újfajta ember születésének előjele: az urbanizáció | 568 |
| Összegzés | 570 |
| Térképek és grafikonok jegyzéke | 575 |
| Képek jegyzéke | 576 |
| Mutató | 579 |
Folytatás Microsoft-tal