| Előszó | |
| Szlovák hatások a csehszlovák magyar nyelvhasználatban | |
| Magyarul - és mégsem magyarul | 11 |
| Mit jelent az után, és ki megy ebédre? | 12 |
| Különféle tükörfordításaink | 13 |
| Bevásárlás - keveréknyelven | 16 |
| Egy kis "egészségügy" | 17 |
| Könyvkiadási "műszavak" | 19 |
| Miféle rang az akadémiai festő, és szálldoshat-e a vénasszonyok nyara? | 20 |
| Olíva, parafatölgy és borókafenyő | 21 |
| Van-e károkozó? | 23 |
| Kártalan? | 24 |
| Örülhetünk-e valamire? | 24 |
| Helytelen mezőgazdasági szakkifejezések | 25 |
| A nagytermelés, a féleség, a fajta és a szarvasvad | 26 |
| Kibrakol, kisorol | 28 |
| Tallózás egy idegenforgalmi tájékoztatóban | 29 |
| Néhány hibásan használt idegen szó | 30 |
| Milyen betegség az antropozoonóz? | 32 |
| Kinek a pap, kinek a papné | 33 |
| Mit lehet kiégetni? | 33 |
| Lefordíthatatlan szólások | 35 |
| Szlovák szókapcsolatok magyar megfelelői | 37 |
| Az internátuson? | 38 |
| Néptanító volt-e Comenius, és "tanult" ember-e a professzor? | 39 |
| Ne fordítsunk találomra! | 40 |
| Mit is jelent az átugrik és mit az eltanul ige? | 42 |
| A szemüveg vérömleny és az éheztetési diéta | 43 |
| Van-e információs fülke, és mi is az a zöldantal? | 44 |
| Megszólítási formák | 46 |
| Legyünk udvariasak - de magyarul! | 46 |
| "Főiskolás" és "középiskolás" | 47 |
| Néhány tulajdonnév helytelen fordítása | 49 |
| Vigyázzunk a túlél igével | 51 |
| Mi az árterület? | 52 |
| "Aláfizet", "alápénzel", "szélességbe megy" | 53 |
| A "klérofasiszta" meg a "fasisztaellenes ellenállás" | 54 |
| Kézből kézbe? | 55 |
| Mit jelent a magyarban a lektor szó? | 57 |
| Mi is az a Zamaguria? | 58 |
| Mi mindent jelent a szlovák heslo szó? | 60 |
| Sok hiba egyetlen mondatban | 61 |
| Halászat a szomszédos tengerekben? | 63 |
| Négy mondat - különféle hibákkal | 64 |
| A crímen szó származékainak nyomában | 65 |
| Egyéb nyelvhasználati hibák | |
| Szóhasználati hibák | |
| Mit jelent a szabadjára határozó? | 75 |
| Van-e világjárta összetételünk? | 76 |
| Négykilósnyi hal? | 77 |
| Elleni vagy ellenes? | 78 |
| Előhuzakodik vagy előhozakodik? | 79 |
| A gléda és a gála | 80 |
| Halottas, halálos, halotti | 82 |
| Hosszan - hosszat - hosszant | 83 |
| Mindennapi vagy mindennapos? | 84 |
| Van-e meghasonul igénk? | 86 |
| Három mondat - három szótévesztés | 87 |
| Hasonlóan hangzik, de mást jelent | 88 |
| Valóban vagy valójában? | 90 |
| Tanuljuk meg, melyik szavunk mit jelent! | 91 |
| Elszalaszt vagy elmulaszt, rászed vagy rávesz? | 92 |
| Nevelde vagy nevelő? | 93 |
| Egy kis udvariasság | 94 |
| A tantaluszi kínok meg a sziszifuszi munka | 96 |
| Déli szél vagy délies szél? | 97 |
| Mi természetes és mi természetszerű? | 98 |
| Mi az értelemszerű melléknév pontos jelentése? | 100 |
| Mi is az a savtartalmú üveg? | 101 |
| Közel sem vagy közelről sem? | 103 |
| Mikor helyes az égre-földre határozó? | 104 |
| Megbélyegez vagy megpecsétel? | 105 |
| Házas szavunknak és néhány származékának pontos jelentése | 107 |
| Mi is az a "közkedvelt, jutányos árfekvésű" nyaralóhely? | 108 |
| Csomópont, gócpont, központ, középpont | 110 |
| Három példa a hibás szóhasználatra | 112 |
| Szétrebbennek-e a vaddisznók, és mitől lehet megokosodni? | 113 |
| Igazándiból - fehéren, feketén | 116 |
| Mi az "okítandó anyag" és van-e "első hallomásra" határozó? | 117 |
| "Minden álló reggel", "vadászétel", "sató" | 118 |
| Mi a vonzat, és születhet-e valami gomba módra? | 119 |
| Helytelen kifejezésmódok | 120 |
| Figyeljünk jobban szavaink jelentéstartalmára! | 122 |
| Amikor egy-egy szó nincs a maga helyén | 123 |
| Nem létező szavak | 125 |
| Ki nyegle, és mi a holdfogyatkozás? | 126 |
| Amikor egy-egy szó kirí a szövegből | 127 |
| Helytelenül használt jelzők | 128 |
| Hibátlan szavak hibás használata | 129 |
| Szóalkotási hibák | |
| Felületkezelt, formatervezett és hasonlók | 135 |
| Állagmegóvják? | 136 |
| Az "átbeszél", "lefürdik" és társaik | 136 |
| Vigyázzunk az alkalmi szóösszetételekkel! | 137 |
| Elrontott szókapcsolatok, szólásvegyítések | |
| Egy húrt pengetünk? | 141 |
| Ne keverjük össze kifejezéseink átvitt és konkrét értelmét! | 142 |
| Mi a kerékvágás képes értelme? | 143 |
| Összezagyvált állandó szókapcsolatok | 143 |
| Kis hibából nagy hiba | 145 |
| Néhány szólásvegyítés és elrontott állandó szókapcsolat | 146 |
| Kéz és ujj szavunk képes értelmű szókapcsolatokban | 148 |
| Vigyázzunk: nem mindegy! | 149 |
| Bogozzuk ki! | 150 |
| Ne zagyváljuk össze állandó szókapcsolatainkat! | 151 |
| Egy hibásan használt szó - és a mondás már nem az igazi! | 152 |
| Eltorzított szókapcsolatok | 154 |
| Félresikerült szókapcsolatok | 156 |
| Mondatszerkesztési hibák | |
| A szerkezetvegyítés néhány példája | 161 |
| Helytelenül használt igék | 164 |
| Hibásan használt határozók | 166 |
| Fülével vagy fülére? | 168 |
| Kéz alól vagy kéz alatt, kézközelben vagy a kezünk ügyében? | 169 |
| Ne sikkasszuk el a birtokos személyragot! | 170 |
| Kétféle valamennyi névmásunk van | 171 |
| Hol marad a logika? | 172 |
| Iszik-e a moly? | 173 |
| Az élet dereka meg a gondok glóbusa | 174 |
| Szószaporítás és képzavar | 175 |
| Mit lehet kárpótolni? | 176 |
| Törött és zárókupak-hiányos üveg | 178 |
| Egy kis szórend | 179 |
| Új évi üdvözlet | 181 |
| "Hivatalos" stílus | 182 |
| Egy hárommondatos hír - sok hibával | 183 |
| Rövid közlemény - több hibával | 185 |
| Hibás szerkezetű mondatok | 186 |
| A fölösleges pontosság, az "egybekötött részvételi díj" és "a hívatlan vendég" | 187 |
| A hanyag fogalmazás példái | 189 |
| Felhasznált irodalom | 192 |
