| 5. osztály | |
| Olvasási, írási és beszédgyakorlatok | 5 |
| Juhász Gyula: A munka | 7 |
| Mesék, történetek | 8 |
| Nehéz kérdés | 8 |
| Vagyok olyan legény. Népdal | 10 |
| A róka és a kacsák. Népmese | 10 |
| A kalap. Móra Ferenc nyomán | 11 |
| Juhász Gyula: A régi udvaron | 14 |
| Móra Ferenc: Kevély Kereki | 14 |
| Weöres Sándor: Így meg úgy | 16 |
| A természetről | 17 |
| Szép Ernő: Meglátod | 18 |
| Sztrókay Kálmán: Az ember és a Föld | 19 |
| Edmond Rostand: Óda a Naphoz | 21 |
| Dala László és Kocsis Ferenc: Az élőlények sokasága | 21 |
| Petőfi Sándor: Részlet a Tisza c. költeményből | 22 |
| Rónaszegi Miklós: A tenger | 22 |
| Goethe: Szélcsend a tengeren | 23 |
| Dala László és Kocsis Ferenc nyomán: A levegő meghódítása | 24 |
| Petőfi Sándor: A téli esték | 26 |
| Az élőlények életkorának összehasonlítása | 27 |
| Zách Alfréd: A villám | 28 |
| Ozsvald Árpád: Szivárvány | 29 |
| Tömörkény István: Vándorló földek | 29 |
| Iszakovszkij: Tavasz | 32 |
| Móra Ferenc: A szelek | 32 |
| Emile Verhaeren: A szél | 32 |
| A fejlődés | 33 |
| Az ember legrégibb szerszámai | 34 |
| Ady Endre: A Tűz csiholója | 35 |
| Dala László és Kocsis Ferenc: A barlanglakó emberek | 35 |
| Váci Mihály: Kelet felől | 36 |
| Unger Mátyás: A mesterségek fejlődése | 37 |
| A faekétől a kombájnig | 38 |
| Rónay György: Gépek | 39 |
| A máglyától a fénycsőig | 40 |
| Emberibb sorsot! | 41 |
| Filla István: Spartacus | 42 |
| Filla István és Hegedüs Géza: Őseink legrégibb története | 44 |
| Petőfi Sándor: Árpád | 45 |
| Katona József: Tiborc panaszai | 45 |
| Arany János: A szegény jobbágy | 47 |
| Tömörkény István: Sztrájktanyán | 47 |
| Nelo Risi: Egyazon család | 49 |
| Illyés Gyula: Ünnep a pusztán | 49 |
| Bodosi György: Parasztszobában | 51 |
| Vértes József: Cselédvásár | 51 |
| Sinka István: Pusztai költözők | 52 |
| A hazáról | 53 |
| Radnóti Miklós: Nem tudhatom... | 54 |
| Ruffy Péter: Budapest | 54 |
| Babits Mihály: Esti megérkezés | 56 |
| Szűcs József: A kék országút | 56 |
| Jókai Mór: A Tisza | 58 |
| Juhász Gyula: Tiszai csönd | 59 |
| Vitányi János. A Hortobágy tegnap és ma | 60 |
| Móra Ferenc: Este az Alföldön | 61 |
| Joós F. Imre és Reismann János: A tokaji aszú hazájában | 61 |
| Balaton. Eötvös Károly nyomán | 62 |
| Keresztury Dezső: Nyár | 64 |
| Gál Zoltán: Tatabánya | 64 |
| Kónya Lajos: Bányászdal | 66 |
| Dr. Peja Győző: Az ózdi táj élete | 66 |
| Kiss Dénes: Éjszakai műszakok | 68 |
| Galyatető: Zelk Zoltán nyomán | 68 |
| Simonyi Imre: Késő ősz | 69 |
| Vörösmarty Mihály: Szózat | 70 |
| Nyelvtan és helyesírási gyakorlatok | 73 |
| A beszéd és a mondat | 75 |
| A beszéd és az írás | 75 |
| A mondat és a mondatcsoport | 77 |
| Többféle mondatfajtát használunk | 79 |
| Mit kell tudnunk a mondatfajták használatáról? | 81 |
| A felszólító mondatok helyesírása | 83 |
| A mondat szavakból épül fel | 85 |
| Mit tanultunk a beszédről és a mondatról? | 86 |
| Hangok és betűk | 89 |
| A szavakat hangokra (betűkre) bonthatjuk | 89 |
| A betűrend | 89 |
| Csoportosítsuk a hangokat és betűket! | 91 |
| A rövid és a hosszú magánhangzók | 93 |
| A rövid és a hosszú mássalhangzók | 96 |
| A mássalhangzók találkozása a szavakban | 98 |
| Hol választjuk el a szavakat? | 99 |
| Mit tanultunk a hangokról és betűkről? | 101 |
| A szófajok | 103 |
| Vizsgáljuk a szavak jelentését! | 103 |
| Az igék | 104 |
| Mit jelent az ige? | 104 |
| Rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék | 105 |
| A cselekvő száma és személye | 107 |
| Az igeidők | 110 |
| A múlt idejű ige | 112 |
| Az igekötős igék | 113 |
| Az igekötő változtatja a helyét | 114 |
| Mit tanultunk az igéről? | 116 |
| Számtan-mértan | 119 |
| Ismétlőfeladatok | 121 |
| Összeadás és kivonás szóban | 121 |
| Szorzás és osztás szóban | 125 |
| A tízes számrendszer | 133 |
| Hogyan írjuk ezerig a számokat? | 133 |
| Százezerig számolunk | 134 |
| A számjegyekkel alaki és helyi értéke | 137 |
| Számok kerekítése | 139 |
| Mértékek | 140 |
| Pénzünk | 140 |
| Hosszúságmértékeink | 141 |
| Űrmértékeink | 142 |
| Súlymértékeink | 144 |
| Időmértékeink | 145 |
| Mérünk | 146 |
| Testek | 146 |
| Lapok | 146 |
| Vonalak | 146 |
| A pont | 147 |
| A szög, a derékszög | 147 |
| Az egyenes | 149 |
| Párhuzamos és merőleges egyenesek | 150 |
| Összeadás és kivonás írásban | 152 |
| Összeadás írásban (ismétlés) | 152 |
| Kivonás írásban (ismétlés) | 155 |
| Mértékek összeadása és kivonása | 157 |
| Gyakorlófeladatok | 158 |
| Négyszögek és háromszögek | 162 |
| A téglalap | 163 |
| A négyzet | 165 |
| A háromszög | 168 |
| A téglalap, a négyzet és a háromszög kerülete | 169 |
| Olvasási, írási és beszédgyakorlatok | 173 |
| Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára | 175 |
| Mondák | 176 |
| Arany János: Rege a csodaszarvasról | 176 |
| A részeges huszár. Magyar monda | 178 |
| A természetről | 180 |
| Petőfi Sándor: Úti levelek | 181 |
| Növények és állatok. Iljin nyomán | 181 |
| Az ezerarcú erdő. Dala László és szerzőtársai | 182 |
| Áprily Lajos: Erdei út | 184 |
| Az erdő és az állatok tanyája. Dala László és szerzőtársai | 184 |
| Móricz Zsigmond: Vízi világ | 186 |
| Csokonai Vitéz Mihály: Tóparton | 187 |
| A gyümölcstermesztés kialakulása. Kertészek kézikönyve | 187 |
| Garai Gábor: Nyárvég | 189 |
| Dr. Stolmár László és Dr. Kontra György: A gabonafélék | 189 |
| Juhász Ferenc: Őszi táj traktorokkal | 190 |
| Dr. Stolmár László és Dr. Kontra György: A zöldségfélékről | 190 |
| Jakov Vohmencev: Bő termés | 192 |
| Csoma Vilmos: Háziállataink | 192 |
| Csöngölei csöndes csikós. Gyors mondóka | 193 |
| József Attila. A jámbor tehén | 194 |
| Horusitzkiy Ferenc: Tűzhányó születik | 194 |
| A fejlődés útja | 196 |
| A levél. Csiaureli nyomán | 196 |
| Simon István: A Péter-Pál erődben | 199 |
| Galambos Lajos: Az ősök | 200 |
| Ivan Davidkov: Október unokái | 201 |
| Illés Béla: 1919. március 21-e | 202 |
| Fel vörösök, diadalra! | 203 |
| Szabó Pál: Most és mindörökké! | 204 |
| Juhász Ferenc: Földosztás | 205 |
| Kassák Lajos. A gyár | 206 |
| Jobbágy Károly: A gyár is költészet | 208 |
| Elhagyni a földet | 208 |
| Csanády János: A pilóta | 209 |
| Szentgálly Géza: A lánc | 210 |
| Hajnal Gábor: Téglaadogatók | 211 |
| Müller Othmár: Szárnyas daruk, repülő vagonok | 212 |
| Demény Ottó: Munkás | 213 |
| Sobor Antal: Aszfaltozók | 214 |
| Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek | 215 |
| Nozdroviczky László: Magyar televízió | 216 |
| Várnai Zseni: Új hullámhosszra szállj... | 218 |
| Dr. Szamek Tamás: Építkezés "nagyüzemi" módra | 218 |
| Illyés Gyula: Az építőkhöz | 220 |
| Salamon Ernő: Békevers | 220 |
| Földünkről | 221 |
| Maximilian Scheer: Sivatag | 222 |
| Petőfi Sándor: A sivatag lakói | 223 |
| Maximilian Scheer: A leghosszabb folyó | 224 |
| József Attila. A Dunánál | 225 |
| Rónaszegi Miklós. A világ tetején | 226 |
| Tyutcsev: Reggel a hegyekben | 227 |
| Molnár Gábor: A brazíliai őserdőben | 228 |
| Bolgár Lajos: A hómezők lakói - az eszkimók | 229 |
| Puskin: Téli utazás | 231 |
| A sakutazók | 231 |
| Szabó Lőrinc: Hazám | 233 |
| Nyelvtan és helyesírási gyakorlatok | 235 |
| A szófajok | 237 |
| A főnevek | 238 |
| Mi a főnév? | 238 |
| A köznév és a tulajdonnév | 241 |
| A főnév többes száma | 243 |
| A ragos főnevek | 245 |
| A névelő és névutó | 248 |
| Mit tanultunk a főnevekről? | 250 |
| A melléknevek | 252 |
| Mi a melléknév? | 252 |
| A melléknév fokozása | 255 |
| Mit tanultunk a melléknévről? | 257 |
| A számnevek | 259 |
| Mi a számnév? | 259 |
| A tőszámnevek és a sorszámnevek | 261 |
| Mit tanultunk a számnévről? | 263 |
| A névmások | 265 |
| A személyes névmások | 265 |
| A mutató névmások | 267 |
| A kérdő névmások | 268 |
| Mit tanultunk a névmásokról? | 269 |
| Összefoglalók | 271 |
| Mit tanultunk a szavak jelentéséről? | 271 |
| Mit tanultunk a szavak alakjának változásáról? | 273 |
| Mit tanultunk helyesírásból? | 275 |
| Mit tanultunk a helyes és szép beszédről? | 276 |
| A fogalmazásról | 277 |
| Hogyan kell helyesen fogalmazni? | 277 |
| Javasolt fogalmazástémák | 282 |
| Számtan-mértan | 283 |
| Szorzás írásban | 285 |
| Mikor szorzunk? | 285 |
| Szorzás egyjegyű szorzóval | 285 |
| Mértékek szorzása. A téglalap és a négyzet kerülete | 287 |
| Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel | 290 |
| Szorzás kerek tízesekkel, százasokkal, ezresekkel | 291 |
| Szorzás kétjegyű és háromjegyű szorzóval | 291 |
| Nullák a szorzóban | 292 |
| Gyakorlófeladatok | 293 |
| Területmérés, területszámítás | 294 |
| A területmérés mértékegységei | 298 |
| A téglalap és a négyzet területének kiszámítása | 299 |
| A háromszög területe | 301 |
| Osztás írásban | 304 |
| Osztás több jegyű osztóval | 306 |
| Osztás háromjegyzű osztóval | 309 |
| Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. | 312 |
| Gyakorlófeladatok | 313 |
| Tizedes törtek | 314 |
| A törtszám | 317 |
| A tizedes tört | 319 |
| Tizedes törtek írása | 322 |
| Tizedes törtek helyiérték-táblázata | 323 |
| Mértékek felírása tizedes törttel | 325 |
| Tizedes törtek összeadása írásban | 328 |
| Tizedes törtek kivonása írásban | 330 |
| Ismétlődő- és gyakorlófeladatok | 333 |
| A milliós számkör | 333 |
| Mértékegységek | 334 |
| Összeadás és kivonás | 335 |
| Szorzás | 337 |
| Osztás | 338 |
| Területszámítás | 339 |
| Tizedes törtek összeadása és kivonása | 342 |
Folytatás Microsoft-tal