| Kiadó: | Táncsics Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 221 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-320-450-X |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| Ajánlás és útmutatás a könyv olvasásához | 3 |
| Hangok és betűk | 7 |
| Negyvenéves küzdelem | 11 |
| Mint kérdőszócska | 12 |
| Játékos a természetük | 13 |
| Rímek játéka | 16 |
| Hosszan - röviden | 20 |
| Ha a magánhangzó megrövidül | 24 |
| Mikor rövidül meg a hosszú magánhangzó | 26 |
| Élesítsük hallásunkat! | 27 |
| Mitől mássalhangzó a mássalhangzó? | 28 |
| A mássalhangzók műhelyében | 30 |
| Hosszú és rövid mássalhangzók | 37 |
| A mássalhangzók a beszédben | 39 |
| Méh és MÉH | 40 |
| Zöngés és zöngétlen mássalhangzók | 42 |
| Miért könnyű a magyar helyesírás? | 42 |
| A magyar ábécé | 43 |
| Helyesírásunk fő vonása | 44 |
| Még egyebet is őrzünk hagyományképpen | 47 |
| A hangok vonzzák egymást | 47 |
| Tiszta hangrendű - vegyes hangrendű szavak | 49 |
| Hogyan illeszkednek a toldalékok vegyes hangrendű szavainkhoz? | 50 |
| Mássalhangzók - mint szomszédok | 51 |
| Egyik szomszéd elnyeli a másikat | 53 |
| Mivel nem lehet verebet fogni? | 54 |
| Milyenné fejlődik a gyermek? | 55 |
| Szomszédok összeolvadása | 55 |
| Szótagoljunk! | 57 |
| Hangjátékok | 59 |
| A szavak világa | 70 |
| Mi a szó? | 70 |
| A szavak jelentése | 71 |
| Hangsor és jelentés | 72 |
| A szó teszi az embert? | 74 |
| Hány jelentés tartozhat egy hangsorhoz? | 75 |
| Azonos alakú szavak | 79 |
| Hasonló alakú szavak | 81 |
| Az ürge is ember? | 83 |
| Mit ér a rokon jelentésű szavak ismerete? | 88 |
| Pillantsunk vissza a költészetre! | 91 |
| Megszólal a világ - a maga hangján | 94 |
| A szóalak: érzékeny szerkezet | 95 |
| A szavaknak szerkezetük van | 96 |
| Hányfélék a toldalékok? | 96 |
| Hogyan írjuk az összetett szavakat? | 99 |
| Játékosan | 100 |
| A szófajok | 109 |
| Az igék sokszínű tartománya | 112 |
| Miféle szavak az igék? | 112 |
| Miért sokszínű szófaj az ige? | 113 |
| Az igék a beszédben és az írásban | 114 |
| Az ige toldalékrendszere | 115 |
| Kérhetek vagy kérhetem? | 116 |
| "Nem nyafognék, de most már késő" | 118 |
| "Múlt és jövő nagy tenger..." | 119 |
| A teljes rendszer | 119 |
| "EM-EL-IK" | 120 |
| Helyesírási kérdések, helyes kiejtés | 121 |
| Főnevek | 124 |
| Mit nevez meg a főnév? | 125 |
| Köznevek és tulajdonnevek | 125 |
| Mi mindennek van saját megkülönböztető neve? | 126 |
| Ország- és világismeret - tulajdonnevek révén | 128 |
| Régies írású nevek | 131 |
| A földrajzi nevek írásáról | 132 |
| És a köznevek helyesírását nem kell tanulni? | 133 |
| Főnevek gyarapodása | 133 |
| Ige is - főnév is | 134 |
| Érdekes ragozásbeli egyezés | 135 |
| Melléknevek | 136 |
| Milyen fokban? | 137 |
| A melléknévi igenév | 138 |
| Hogyan utal a cselekvésre a melléknévi igenév? | 139 |
| Szófajátcsapás | 140 |
| Számnevek | 142 |
| Miért kerül a számok dolga a nyelvtanba? | 142 |
| "Sok az eszkimó, kevés a fóka" | 142 |
| Hogyan írjuk a számneveket? | 143 |
| "Ezerszer áldjon meg" | 144 |
| Névmások | 145 |
| "Ki lesz apád?" | 145 |
| Aki dicsekszik, vagy aki önző | 146 |
| Minek nevezzelek? | 147 |
| A határozószó | 148 |
| Lóhalálában vagy kutyafuttában? | 149 |
| Ne feledkezzünk meg a helyesírásról sem | 150 |
| "Nyitva áll az ajtó" | 150 |
| Viszonyszók | 152 |
| A névutó | 152 |
| Mikor szabad óra alatt regényt olvasni? | 152 |
| A névelő | 153 |
| Toldi vagy a Toldi? | 154 |
| Kötőszavak | 154 |
| Igekötők | 154 |
| Meg lehet tanulni az igekötők helyesírását? | 156 |
| "Leellenőrizzük" Lacit? | 156 |
| Mit módosítanak a módosító szók? | 157 |
| Indulatszók | 157 |
| A mondat világa | 159 |
| Az egyszerű mondat | 160 |
| Valamiről valamit | 160 |
| Bővítsük a tőmondatot! | 161 |
| Milyen tehát a bővített mondat szerkezete? | 163 |
| Az állítmány | 165 |
| Mit állíthatunk vele az alanyról? | 165 |
| Az állítmánynak igazat kell állítania | 167 |
| Az állítmány szépet is tud mondani az alanyról | 167 |
| Különbség a nyelvek között | 168 |
| Az alany | 169 |
| Miről állítunk valamit? | 169 |
| Amit szintén illik tudni | 170 |
| Amikor nem tesszük ki az alanyt | 172 |
| A tárgy | 172 |
| A tárgynak is lehet tárgya | 173 |
| Némely ige nem vonz tárgyat | 174 |
| A határozók | 175 |
| A hely- és az időhatározó | 175 |
| Az eszköz- és a társhatározó | 177 |
| Kényes helyesírási problémák | 178 |
| A mód- és az állapothatározó | 179 |
| Az ok és a cél határozója | 180 |
| A részeshatározó | 181 |
| Az állandó határozó | 182 |
| Sokszínű mondatrész | 183 |
| Jelzők | 183 |
| A minősítés, a megkülönböztetés eszköze | 183 |
| Értéke vesztett állítmány | 184 |
| A mennyiségjelző | 185 |
| Értelmezzünk! | 185 |
| A birtokos megjelölése | 186 |
| Az egyszerű mondat építése | 188 |
| A mondat egésze | 189 |
| Miről hogyan szólunk egymáshoz? | 190 |
| Milyen szerkezetű mondatokkal szólunk egymáshoz? | 191 |
| Az összetett mondat | 191 |
| Hogyan keletkezik az összetett mondat? | 191 |
| Mellérendeléssel | 191 |
| Alárendeléssel | 192 |
| A különbség a mellérendelés és az alárendelés között | 193 |
| Alárendelt mondatok | 194 |
| Mit mondhatunk el alárendelt mondatokkal? | 195 |
| Ha... akkor | 196 |
| Milyen is hát a gyerek? | 197 |
| Ki írta, ki mondta? | 197 |
| Mellérendelt mondatok | 198 |
| Ha kételkedünk | 198 |
| Ha akadályba ütközünk | 198 |
| Ha valamit elbeszélünk | 198 |
| Magyarázattal szolgálunk | 200 |
| Négy mondatjáték | 201 |
| Új szavak - régi mondatformákban | 201 |
| Átvesszük | 203 |
| Régi szavak új jelentésben | 204 |
| Szóképzéssel | 205 |
| Szavak összetételével | 205 |
| Mozaikrakás | 206 |
| Kulcs | 209 |
| Hol nézhetünk utána? | 211 |
Könyvtári könyv volt. A borító foltos, elszíneződött.
A borító és a lapélek enyhén foltosak.
Könyvtári könyv volt. A könyvön átlátszó, műanyag, amatőr védőborító található.
A gerinc elszíneződött, a borító belseje foltos.
Folytatás Microsoft-tal