| Szabó T. Attila: Örök nyelvújítás | 5 |
| Nyelv - társadalom - műveltség | |
| Teiszer Pál: Gondolkodás - nyelvtudomány - nyelvművelés | 9 |
| Máté Jakab: Modern nyelvészet - nyelvművelés | 13 |
| Farkas Magda: A nyelvi közlés társadalmi-biológiai meghatározottságáról | 19 |
| Fodor Katalin: Az asszociációkról | 25 |
| Cs. Gyímesi Éva: Anyanyelv a családban | 31 |
| Beke György: A nyelvművelés közügy | 35 |
| Anyanyelvünk múltja és jelene | |
| B. Gergely Piroska: A magyar szókincs rétegződése | 40 |
| Vámszer Márta: Nyelvünk finnugor jellege | 46 |
| Márton Gyula: A magyar nyelv román eredetű elemei | 52 |
| B. Gergely Piroska: A szavak eredetének tudománya: az etimológia | 57 |
| Szabó T. Attila: Nyelvművelés és nyelvtörténet | 61 |
| Szabó T. Attila: Három szó múltja (1. Kié a gyerek? 2. Hivatalos vagyok oda én is... 3. Bűbájos vagy!) | 67 |
| Kósa Ferenc: Helyesírásunk kialakulása | 78 |
| Szabó Zoltán: Irodalmi nyelv és nyelvművelés | 83 |
| Murádin László: Táji színek az irodalmi nyelvben | 87 |
| Márton Gyula: A nyelvjárások és a nyelvművelés | 89 |
| Gálffy Mózes: Nyelvünk egyénisége | 95 |
| Az erdélyi magyar nyelvművelés múltjából | |
| B. Gergely Piroska: Az erdélyi magyar nyelvművelés kezdetei | 100 |
| Kósa Ferenc: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság törekvései | 105 |
| B. Gergely Piroska: Az erdélyi nyelvművelés és a nyelvújítás | 108 |
| B. Gergely Piroska: A nyelvművelő Brassai Sámuel | 113 |
| Zsemlyei János: Az Erdélyi Múzeum nyelvművelése (1930-1940) | 115 |
| Péntek János: Az "Anyanyelvünk" és az erdélyi magyar nyelvművelés új szakasza | 119 |
| Mózes Huba: Szabédi László a nyelvművelésről | 124 |
| Szótár és nyelvi műveltség | |
| Szász Lőrinc: Szótárainkról - dióhéjban | 126 |
| Gálffy Mózes: Az Értelmező Szótár és a választékos nyelvhasználat | 133 |
| Kelemen Béla: A nyelvművelés és a Román-magyar nagyszótár | 138 |
| Balogh Dezső: Az idegen szavak és a szótárak | 141 |
| A nyelvművelés gyakorlatából | |
| Szabó Zoltán: Hosszú hangok - rövid hangok | 147 |
| Vöő István: Nyelvjárásiasság a magánhangzók ejtésében | 149 |
| Gálffy Mózes: A beszéd zeneisége | 152 |
| Gálffy Mózes: A hangsúly és a szórend összefüggése | 154 |
| Kósa Ferenc: Mély vagy magas hangú-e a toldalék? | 157 |
| Nagy Kálmán: Ki tud helyesen írni? | 158 |
| Kirsch Lajos: Nagybetű vagy kisbetű | 160 |
| Murádin László: Azok az ikes igék! | 162 |
| Zsemlyei János: A "suk-sük" igeragozás | 165 |
| Péntek János: Szabad szórendünk néhány kötöttsége | 167 |
| Péntek János: El kell mennem... | 169 |
| Kirsch Lajos: Édes víz-e az édesvíz? | 171 |
| Murádin László: Macedónia, macedón | 173 |
| Murádin László: Körös és Kőrös | 174 |
| Zsemlyei János: Hisz - higgye; játszik - játssza | 175 |
| Vöő István: Fáradtság - fáradság | 176 |
| Vöő István: Vegye kézbe a helyesírási szabályzatot! | 177 |
| Szabó Zoltán: A szóképzés nyelvi szerepe | 181 |
| J. Nagy Mária: A szó és a szövegkörnyezet | 184 |
| J. Nagy Mária: A kifejezés változatossága és a rokon értelmű szavak | 187 |
| Zsemlyei János: Kötőszó-szinonimáinkról | 190 |
| Nagy Jenő: Egy megszaporodott szócsalád | 193 |
| Murádin László: Mikor érem, mikor érme? | 195 |
| Kósa Ferenc: Elvtárs | 196 |
| Balogh Dezső: Új szójelentések | 197 |
| Szász Lőrinc: A mozaikszó | 200 |
| Murádin László: Csavaranya vagy anyacsavar? | 201 |
| Balogh Dezső: Miért testvér a testvér? | 203 |
| Nagy Kálmán: Távolról sem | 204 |
| Balogh Dezső: Időben, idejében és társai | 206 |
| B. Gergely Piroska: A személynevekről | 207 |
| Vita Zsigmond: Esik az eső, hull a hó | 212 |
| B. Gergely Piroska: Művelt, művelődési vagy kulturális | 215 |
| Bartha János: Csinál | 216 |
| Komoróczy György: Az a rengeteg "probléma" | 219 |
| Anyanyelv és iskola | |
| P. Dombi Erzsébet: Nyelvszemlélet és anyanyelvi nevelés | 221 |
| Bán Elek: Anyanyelv - idegen nyelv | 226 |
| Kuszálikné Molnár Piroska: Programozás és nyelvművelés | 230 |
| Bura László: Játékos nyelvművelés az iskolában | 236 |
| Gálffy Mózes: Beszédművelés az iskolában | 239 |
| J. Nagy Mária: A vers nyelvi-stilisztikai elemzése | 243 |
| Könyvészet (Összeállította Cs. Gyímesi Éva) | 249 |