A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Ányos Pál/Tinódi Sebestyén

1756-1784/1505?-1556

Szerző
Szerkesztő
Róla szól

Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám: 484 oldal
Sorozatcím: Magyar történeti életrajzok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két mű egy könyvben. Aranyozott, bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Fekete-fehér képekkel és kihajtható mellékletekkel illusztrált. Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az "Ányos Pál" c. műből:

A fölújulás korának tehetséggel gazdagon megáldott költője, Ányos Pál, szerencsétlen életével, korai halálával, költészetének őszinteségével korán magára vonta... Tovább

Előszó

Részlet az "Ányos Pál" c. műből:

A fölújulás korának tehetséggel gazdagon megáldott költője, Ányos Pál, szerencsétlen életével, korai halálával, költészetének őszinteségével korán magára vonta az irodalomtörténetírók érdeklődését s azóta is egyre ingerli a kutatókat. Batsányi már 1798-ban megírta életrajzát, a XIX. század közepén Toldy foglalkozott vele több ízben, majd gyors egymásutánban jelentek meg Ballagi Aladár (1872), Endrődi Sándor (1875 és 1883), Koltai Virgil (1881), Gellért Jenő (1895), Sulyok Károly (1901), Kelemen Béla (1906) és Horváth Dezső (1906) életrajzai. Mindezek az életírások, Sulyoké és Horváthé kivételével, Batsányi alapvető munkálatára támaszkodnak, kiegészítik egy-két adattal, vagy színekkel töltik ki a Batsányi nyújtotta vázlatos, csupán nagy vonásokkal megrajzolt arczképet. E színes képek kétségtelenül hatásosabbak, mint Batsányi tollrajza, de gyakran túlságosan élénkek, nem felelnek meg a valóságnak. Sulyok Károly visszatért az első biographus ábrázoló módjához, puszta életrajzot ad, de részletesebbet. Sok új adattal gazdagítja eddigi tudásunkat, Ányos életének problémáit azonban nem mindig, költészetének vitás kérdéseit meg épen nem vizsgálja. Vissza

Tartalom

Császár Elemér: Ányos Pál
ELSŐ KÖNYV.
Ányos életírói. - A költő születése. (1756.) - A család története a
XIII. századtól. - A híres Ányosok
a történelem fonalán visszafelé : a fiúsított Agatha, I. Mihály, Gergely mester, Lörincz de Vámos. - a család
szerepe a múltban. - Vitézsége,
gazdagsága, hanyatlása. - Ányos
Ferencz, Pál atyja, a család újraalapítója. Házassága. (9-20.)
II.
Ányos Ferencz gyermekei. -
Családi élete. - Az atya egyénisége. - Az édes anya. - A környezet és a családi kör hatása Ányosra ;
vallásosága, szeretete a szülőföld
iránt, a történeti érzék hiányát pótló
családi büszkeség. (20-29)
III.
Pál elkerül a szülői háztól. -
Elemi iskolázása Komáromban. -
Hányatott gimnáziumi pályája. (1765
1772.) - Poéta és rhetor Pápán. -
A pálos gimnázium hatása. - A tanul-
mányok rendje és az iskola szelleme.
- A hazafias érzés. - Pálos szerzetesnek készül. - Elhatározásának
okai. - A föltevések s a természetes
magyarázat. - 1772-ben beöltözik a
rendbe. (29-43.)
IV.
Novicziusi éve Márai-Nosztrán.
(1772 -1773.) - Találkozása Virág
Benedekkel. - Leteszi az egyszerű
fogadalmat. - Filozofus Pápán (Conclusiones) és a nagyszombati egyetemen. (1773 - 1776.) - Tanárai és tanulmányai. - Első kísérlete a költészet
terén: Ovidius-fordításai. (44-34)
V.
Ányos költői zsengéi: költői levelek pálos barátaihoz. - Barátai (Virág,
Kreskay, Marton László), s a pálos
növendékek verselő köre. - Leteszi
a filozofiai doktorátust (1776) s theologiát hallgat. - Költői öntudatának
fölvillanása. - Elküldi verseit Barcsaynak bírálatra. - Barcsay barátsága költővé avatja. (55-68.)
Második könyv.
A költő első évei Budán (1777-
1781), az egyetem új székhelyén. -
Férfiúvá érik. - Költészete, mint fej-
lödésének magyarázata. - Olvasmányai : római klasszikusok, a modern
irodalmak termékei és a francziások
müvei. - Hatásuk költészetére. - Őszi
látogatásai Esztergárott. - Magába
mélyed. - Melancholiája s annak forrása: csöndes elégedetlenség sorsával.
- E hangulat költeményeiben. -Ányos
öntudatos költővé fejlik. (71-87.)
II.
Bessenyei kísérlete egy tudós társaság alapítására: Hazafiúi Magyar
Társaság. - Tagjai és szervezete. -
Ányost megválasztják titkárnak. -
A terv meghiúsul. - Újabb, sikertelen
terv. - A Társaság hatása Ányosra :
baráti köre bővül. - Régi és új
barátok. - Ányos költői levelei. -
Miért kedvelték annyira a XVIII.
század elején a költői leveleket? -
A barátság kultusza külföldön és
hazánkban. - Ányos részt vesz az irodalmi életben. (1778-1779.) (87-110.)
III.
Theologiai tanulmányok. (1779 -
1781.) - Életmódja, szórakozásai,
pesti barátai. - E baráti kör emléke :
A vig társaságról. - Fölszentelik
pappá. (1780.) Első miséje. - Életének
legnagyobb problémája : szerelme. -
Szerelmének természete. - A két fölfogás. - Az érzéki szerelmet vitatóknak érvei s azok czáfolata. - A költemények tanúságai. - Ányos szerelmének igazi természete. (110 - 128.)
IV.
Ki lehetett ideálja? - Az érzés
keletkezésének valószínű időpontja.
- Ányos szerelmi költeményei. -
Uralkodó elemük a lemondás. -
Kiválóságaik: őszinteség, költőiség,
formaérzék. (129-137.)
V.
A költőt áthelyezik Fölsőelefántra.
(1781.) - Ezen intézkedés oka és
magyarázata. - A környezet hatása,
mint boldogtalanságának állítólagos
oka - A valódi ok. - A hivatásában
való csalódás gyötrelmei. (137-148.)
VI.
Ányos, a fájdalom költője. -
Elégiái s a belőlük kiáradó szentimentalizmus. - Szentimentalizmusának forrásai. - A szentimentalizmus
külföldön. - A világfájdalom kérdése. - Az elégia s a fölújulás
korának elégiakusai. - Ányos és
Dayka. Ányos egyénisége s életviszonyai. (1781-1782.) - A Bartakovics-család. - Szent beszéde Nyitrán. - Eposzi tervek. (148-164.)
VII.
Ányos hazafias lírája. - Alkalmi
versei. - Tárgyuk és fölfogásuk,
fogyatkozásaik és érdemük. - II. József trónraléptének hatása Ányos
fölfogására és költészetére. - Első
hazafias kitörések a levelekben. -
Hazafias költeményei. - A Kalapos
király. - Az elkeseredés forrása. -
Ányos és a kor többi elégedetlenje. -
Ányos és Gvadányi. - A Kalapos
király érdeme. (164-192.)
Harmadik könyv.
Áthelyezik Fehérvárra. (1782.) -
Élete az iskolában és rendházban. -
Barátai. - Virág Benedek. - Egyházi szereplése. - Lelki átalakulása.
- Vallásos költeményei. - Összeállítja az Énekek könyvét. (195-206.)
Mennyi része van Ányosnak az
Énekek könyvében ? - A könyv szerkezete és anyaga. - Régi és új énekek. - Az énekek jelleme. - Az
énekes könyv formakészlete. - Ráday
és Amade hatása. (206-219.)
Ányos betegsége. - Bizonytalan
tudósítások eredetéről és lefolyásáról.
- Veszprémbe viteti magát. (1784.)
- Az operáczió. - Halála, nyugvóhelye. (219-228.)
A jóbarátok emlékezete: versek
és kiadástervek. - Batsányi Ányoskiadása. - A versek hatása az olvasóközönségre. - E hatás magyarázata. - Hatása az írókra: követői
és utánzása. - Mellőzésének okai.
- Kazinczy és Toldy. - Kölcsey
Ányosról. (229-242.)

Képek jegyzéke.
Önálló mellékletek.
1. Ányos Ferenczné, Rötth
Klára 16
2. Ányos Ferencz, a költő apja 41
3. A márianosztrai egykori pálos rendház 48
4. A budai egyetem felavató, ünnepe 1780-ban 112
5. Az «Igaz haza-fi» kéziratának
czímlapja 168
6. Ányos levelének egy lapja 200
A szövegbe nyomott képek.
1. Czímlap. Tervezte Förstner
Tivadar 5
2. Fejlécz Ányos czímerével 9
3. Az Ányos-czímer 11
4. A kisesztergári temető az
Ányosok síremlékeivel 15
5. Bakonyi tájkép. Szikla Esztergár közelében 18
6. A nagyesztergári régi Ányoskúria 23
7. Csesznek vára 27
8. A komáromi vár «kőszűz»-e 31
9. A komáromi jezsuita, később benczés kisgimnázium 33
10. Komárom a XVIII. században 35
11. Pállya István arczképe 37
12. Zircz főtere a cziszterczi
apátsági templommal 41
13. Virág Benedek arczképe .. 44
14. Ányos «Conclusio»-i 48
15. Katona István 51
16. Dugonics András arczképe 52
17. Ányos «Manuale» - jának
czímlapja 53
18. A nagyszombati egyetem . .56
19. Kreskay Imre névaláírása. .57
20. Nagyszombat 59
21. Ányos költői levele Barcsay
kapitányhoz 61
22. Bárótzi arczképe «Vinden
munkáji» előtt 65
23. Badacsony 67
24. Ányos Pál pecsétje 68
25. A nagyesztergári új Ányoskastély 71
26. Barcsay névaláírása 72
27. Buda és Pest a XVIII. században .. .75
28. Bessenyei «Buda tragédiájá»-nak czímlapja 77
29. Mészáros Ignácz Kartigám-jának czímlapja 79
30. Bakonyi tájkép: A Czuha
völgye Esztergár közelében 82
31. A »Titkos Polyxena« czím- 86
lapja
32. »A Bessenyei György társasága« cz. versgyűjtemény
czímlapja 89
33. Rátz Sámuel arczképe 90
34. Orczy Lőrincz arczképe . . 93
35. Kónyi névaláírása 96
36. Bessenyei névaláírása 99
37. Kónyi levele Ányoshoz 101
38. Gróf Wurmser arczképe . . 103
39. II. Katalin czárné 105
40. VI. Pius pápa és II. József
találkozása 106
41. II. József 107
42. Horányi Elek 111
43. Pálosrendi szerzetes 114
44. Batsányi névaláírása 116
45. Buda vára a XVIII. században 119
46. Révai Miklós arczképe 128
47. Wieland névaláírása 129
48. Wieland arczképe 134
49. Verseghy Ferencz arczképe 138
50. Verseghy névaláírása 141
51. A kassai «Magyar Muzeum»
czímlapja 151
52. Szentjóbi Szabó László .. 153
53. A nyitrai vártemplom 163
54. Gróf Batthyányi Károly
arczképe 165
5 5. Ányos üdvözlő verse Eszterházy Pálhoz 167
56. Rátz Sámuel «Orvosi oktatásba 168
57. »A' széptudományoknak áldozott versek« czímlapja . . 169
58. Az «Igaz haza-fi» czímlapja 172
59. II. József császár 174
60. Magyar viselet a XVIII.
század végén 178
61. Magyar katonaviselet
XVIII. századi czímerképről 179
62. Nádasdy Ferencz arczképe 181
63. II. József magyar ruhában 185
64. A «Kalapos király» első lapja 189
65. Elefánt környéke 190
66. Az elefánti pálos rendház,
most gr. Edelsheim Gyulai
kastélya 191
67. Ányos Pál névaláírása 192
68. II. József császár 195
69. A pálosok (most czisztercziták) székesfehérvári rendháza 197
70. Ányos-emléktábla a székesfehérvári cziszterczita (pálos) rendházon 199
71. Pyrker László arczképe 201
72. A «Meg-mutatás» czímlapja 203
73. Verseghy »Keresztény Ájtatosságok« cz. kéziratának
czímlapja 207
74. Az «Énekek könyve» czímlapja 209
75. Ráday Pál «Lelki hódolás»-
ának czímlapja 217
76. Rájnis József névaláírása 220
77. Horváth Ádám névaláirása 221
78. Pálóczi Horváth Ádám 223
79. Az «Officmm Rákoczianum»
czímlapja 225
80. A veszprémi ferenczrendi
templom 226
81. Az Ányos-emlék a veszprémi templomban 227
82. A «Magyar Minerva» külső
czímlapja 231
83. «Ányos Pál Munkáji»-nak
czímlapja 235
84. Batsányi János 237
85. A szent korona 242

Dr. Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén
Első könyv.
A vándorlantos.
I. Bevezetés. - Tinódi születési
helye és éve. - Olvasmányai. - Az
íródeák életmódja. - Martonfalvay
Imre, Török Bálint íródeákjának
példája. - Tinódi Dombováron. -
Török Bálint jellemzése. - Pártállása. - Bornemisza Török Bálintról. - Vitézsége. (1-15.)
II. Tinódi első irodalmi fellépése.
- A Trója-monda. - «Jason király
szép históriája.« - Tartalma. -
Forrása. -- Jelentősége. (16-21.)
III. Tinódi Szigetváron. - «Judit
asszony históriája.» - Tinódi családi
viszonyai. - Magyarországi politikai
viszonyok Szapolyai János király
halálakor. - Buda elfoglalása. -
Török Bálint fogsága. - A magyar
históriás ének Tinódi előtt. - «Szabács viadala.» - Gergely deák Both
János veszedelméről. - A Beriszlói
Pétert kesergő ének. - Geszthy
László diák. - Farkas András «Krónikába. - Csáthi Demeter. -
Tinódi éneke «Buda veszéséről és
Török Bálint fogságáról.» (21-32.)
IV. Török Bálint családja. - Tinódi Baranyaváron. - «Príni Péternek, Majláth Istvánnak és Terek
Bálintnak fogságokról.» - Tinódi
Daróváron. - »Verbőczi Imréknek
Kaszón hadával, kozári mezőn viadalja» (32-39.)
V. Tinódi Nagyszombatban. -
«A szalkai mezőn való viadalról. -»
Balassi Menyhért. - A nagyszombati
országgyűlés 1545-ben. - Nádasdy
Tamás jellemzése. - Tinódit pártfogásába fogadja. - «Szulimán császárnak Kazul basával viadaljáról.»
- Tinódi elveszett «Török császárok
krónikája.» - Tinódi Báthory
András udvarában, Nyírbátorban.
- Politikai helyzet. - «Sokféle részegösről.» - Forrásai. (39-52.)
VI. Lantosok a XVI. században.
- Turzó agg lantosa. - Kassai
Lantos vagy Hegedűs Sebestyén. -
Ilosvai Selymes Péter. - Hegedősök :
Hegedűs Márton. - Moldovai Mihály. - Kármán Demeter. (53-62.)
Második könyv.
A kassai énekmondó.
I. Tinódi letelepedése Kassán. -
Czeczei Lénárt kassai kapitány. -
«Varkucs Tamás ideiében lett csaták
Egövből.» - «Dávid királyról.» -
Az 1548. évi országgyűlés határozata
a dúlókról. - «Szitnya, Léva, Csáb-
rág és Murán váraknak megvevéséről.»
- Balassi Menyhért. - Basó Mátyás
- «Kár oly császár hada Saxoniába.»
- A mühlbergi csata. - A magyar
huszárok. - (63-82.)
II. «A hadnagyoknak tanúság.»-
A magyar katonák harczi kedve. -
«Kapitán György bajviadalja.» - «A
szegedi veszedelem» - «Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról.» (82-88.)
III. Tinódi és a krónikák. -
«Zsigmond király és császár krónikája.» - Kont és társai. - Tar Lőrincz mondája. - Szent Patrick
purgatoriuma. - «Zsigmond császárnak fogságáról.» - Forrása. (88-
95.)
IV. «Eger viadaljáról való ének.« --
«Egri históriának summája.» - Tinódi Egerben. - Folyamodása nemességért. - Nemeslevele. - I.
Ferdinánd és Tinódi. - Zsámboki
Tinódi-fordítása a király számára. -
Oláh Miklós. -- Török Bálint fiai. -
«Enyingi Terek János vitézsége.» -
- Tinódi bibliai históriája «Jónás
prófétaról.» - Tinódi Bonyhán. -
Bethlen Farkas. - «Az udvarbírákról és kulcsárokról.» (95-111.)
V. Tinódi Kolozsváron. - Az
«Erdéli história.» - Fráter György
jellemzése. - Izabella királyné. -A
Tinódi által használt történeti források. - «János király fiáról való szép
krónika.» - «Budai Ali basa históriája.» - Szondi Drégelyben. -
Árokháti Lőrincz Szécsénben. -
Ördög Mátyás (Teufel Erasmus). -
Nyári Lőrincz és Szolnok megvétele
1552-ben. - Tinódi «Cronicá»-jának
kiadása 1554-ben. - Tartalma. --
Előszava.- I. Ferdinándnak ajánlja.
- Tinódi betegsége. - Egri kirándulása. - Sárváron. - Halála. -
Perneszy levele Nádasdihoz Tinódi
utolsó szavairól. - Tinódi neje. -
Második férje. - Gyermekeinek későbbi sorsa. (111-129.)
VI. Tinódi politikai pártállása. -
Nyilatkozatai Ferdinándról és János
királyról. - Politikai óvatossága. -
Vallási felfogása. - Humora. -
Nyelvi sajátságai. - Tinódi megbízhatósága a történeti tények előadásában. - Igazmondása. - Lelkiismeretessége. - Fogyatkozásai. --
Példabeszédei. - Históriás énekeinek szerkezete. -- A «szép nótákval
éneklés.» - Tinódi dallamai. -
Liszt és Mátray véleményei ezek értékéről. - Tinódi verselése. - Históriás énekei mint forrásművek. -
Hatása a költőkre. (130-142.)
Harmadik könyv.
TINÓDI SZELLEMI ÖRÖKSÉGE A XVI. SZÁZADBAN.
I. A históriás ének Tinódi után. -
Tinódi hatása e téren. - Tőke
Ferencz : «Antemus szigete ostromának története» - Jellemzése. - A mű
erkölcsi irányzata. - »A Sziget
veszésérül való história» - Fogyatkozásai. - Hatása Schesaeusra és
Zrínyire. (143-154.)
II. Nagy Bánkai vagy Bánczai
Mátyás. - «Hunyadi János viadalja»
- Forrása, - Jellemzése. - Verselése. - Heltai rövid elbeszélése
Hunyadi János származásáról. --
Görcsöni Ambrus «Históriás éneke ..
Mátyás királynak . . viselt dolgairól..»
-- Forrása. - Jellemzése. - Görcsöni életrajzi adatai. - Bogáti Fazekas Miklós élete. - Görcsöni
verses krónikájának folytatása. -
Forrása. - Művének jellemzése. -
A Nikolsburgi névtelen és Temesvári
István művei a kenyérmezei diadalról.
- A két mű összehasonlítása. (154-
169.)
III. Heltai «Cancionalé»-jának irodalomtörténeti jelentősége. - Te-
mesvári János deák krónikája a
tatárjárásról. - Forrása. - Szerzője. - Életrajzi adatai. - Valkai
András «Bánk Bánnak historia»-ja.
- Forrása. - «Az magyar királyoknak eredetekről.» - Jellemzése. --
Forrása. - Valkai életrajzi adatai. -
Csanádi Demeter krónikája «II. János
életé»-ről. - Gosárvári Mátyás hunkrónikája «Az régi magyaroknak első
bejövésekről.» -Forrása. (170-180.)
IV. A «Cancio militaris» a gyulai
vitézek harczi kalandjáról. - A végbeli vitézek életmódja. - Kerecsényi
László. - «A Turi György vitézségé-
ről és haláláról való szép história.
(180-190.)
V. Sás vár bég és Geszti Ferencz.
Salánki: «A nádudvari török veszedelem
históriája.» -Kalajlikoz (Piperés) Ali
basa és az «Icon vicissitudinis». Tarcl
György éneke Rákóczi Zsigmond
szikszói győzelméről. - Szerdahelyi
Mihály hist. éneke a Báthori Zsigmond ellen szőtt Báthori Boldizsár-Kendi-féle összeesküvésről (1594). --
«Báthori Zsigmondnak 1595. esztendőben viselt hadai.» - Forrása. -
Szőlőssi István műve ugyanezen
tárgyról. - Befejezés. (191-207.)

Képek jegyzéke.
Önálló mellékletek.
1. Tinódi czímere 17
2. Buda vára János király
halálakor 33
3. V. Károly császár. (Tizian
festménye a müncheni kir.
képtárban.) 41
4. Párviadal magyar hadnagy
és török bég közt 80
5. Temesvár 89
6. Tinódi nemeslevele. (Bécs,
1553. aug. 25.) 105
7. Tinódi «Cronicá»-jának
czímlapja. (Kolozsvár, 1554) 121
8. Tinódi Sebestyén. Bezerédy
István szoborműve a Budapesti Népszínház előtt . . 137
9. Heltai «Cancionalé»-jának
czímlapja 169
10. Fráter György 176
11. Gyula vára a XVI. században 184
A szövegbe nyomott képek.
1. Czímlap 1
2. XVI. századi lantos 15
3. Tinódi névaláírása 6
4. Szigetvár mai képe 7
5. Tinódi czímere. (1554-iki
metszet után.) 8
6. II. Lajos király 9
7. Mária királyné 10
8. Bakics Pál névaláírása .. 12
9. A régi fehérvári kapu Török
Bálint monogrammjával. . 13
10. A fehérvári kapu záróköve 14
11. Régi magyar hegedős szobra.
(A XI. századi pécsi székesegyház romjaiból.) 17
12. XVI. századi magyar lantos
a fricsi várkastély párkányzatáról 18
13. Haller «Hármas Istoriá»-
jának czímlapja 20
14. Szapolyai János király képe
kettős aranypecsétjén. . . . 22
15. János Zsigmond érme 23
16. Petrovics Péter névaláírása 24
17. Vells Lénárt névaláírása 24
18. Rogendorf Vilmos. (Egykorú festmény után.) 25
19. János Zsigmond bemutatása a szultánnak. (A «Neueröffnete Ottóm. Pforte»-
ban) 26
20. Szabács viadalának utolsó
lapja 29
21. A Beriszlói Pétert kesergő
ének kezdete 30
22. Török rabbilincs 31
23. I. Ferdinánd király arczképe. (A bécsi udvari könyvtárban őrzött imakönyvében.) 34
24. A hét torony Konstantinápolyban 36
25. Verbőczi István névaláírása 37
26. «Verbőczi kozári viadalja»
Mátray Gábor átírásában 38
27. Balassi Menyhért síremléke 40
28. Várday Pál névaláírása.. 41
29. Nádasdy Tamás 42
30. Nádasdy névaláírása 44
31. II. Szulejmán szultán 45
32. Tammasp (Techmases) sah
vagy Kazul basa 46
33. Ibrahim basa 47
34. I. Ferdinánd névaláírása 48
35. A Nyirkállói Tamásnak tulajdonított verses jogi szabály 50
36. György barát névaláírása 51
37. György barát pecsétje. .. . 51
38. Kassa látóképe 55
39. Hegedűs Márton énekének
egyik lapja 59
40. Lant és kard a XVI. században 62
41. Díszítés Tinódi «Cronicá»-
jának czímlapjáról 65
42. Tinódi (állítólagos) háza
Kassán 68
43. Izabella királyné. (Kranach
Lukács festménye után.).. 69
44. Perényi Péter aláírása .. 71
45. Murány vára 74
46. Gróf Salm Miklós. (Egykorú kép után.) 75
47. V. Károly császár a mühlbergi csatatéren 76
48. Magyar 'huszárok 77
49. János Frigyes szász választófejedelem 78
50. Az elfogott szász választó
találkozása V. Károlylyal 79
51. Magyar huszár a XVI. században 81
52. Tinódi « Hadnagyoknak
tanúság» cz. művének egykorú másolata. (A pécsi püspöki levéltárban.) 83
53. Magyar vitéz a XVI. század derekán 85
54. Szokoli vagy Szokolovics
Mehetned sisakja. (Ö Felsége fegyvergyűjteményében.) 87
55. Zsigmond császár 90
56. Holy Island, melyen szent
Patrick purgatóriuma állott 92
57. Zsigmond császár és király
Turóczi krónikájának augsburgi kiadásában 93
58. Siklós vára 94
59. «Egervár . .» eleje Tinódi
«Cronicá»-ja 1554. kiadásában 96
60. Oláh Miklós arczképe 98
61. Tinódi «Eger vár»-ának
dallama Bartalus I. átírásában 100
62. Eger vára a XVI. században 101
63. Tinódi czímerkérő folyamodványa I. Ferdinándhoz 103
64. Zsámboki (Sambucus) János arczképe 105
65. Izabella névaláírása 107
66. A bonyhai gróf Bethlen-kastély 109
67. A bonyhai kastély parkja 110
68. Az «Erdéli historia» kezdete
Lányi Ernő átírásában . . 112
69. György barát 113
70. Fráter György megöletése
a «Neu-eröffnete Ottóm.
Pforte»-ban 115
71. Castaldo 117
72. Castaldo nagy pecsétje .. 118
73. János Zsigmond arczképe 119
74. Szondi György névaláírása 120
75. Szolnok várának megvétele
1552-ben 122
76. I. Ferdinánd 125
77. I. Ferdinánd arany- és
ezüstpénzei 127
78. A bécsi királyi vár és környéke a XVI. században 129
79. Török martalóczok 131
80. Nádasdyné, Kanizsai Orsolya névaláírása 132
81. Luther Márton 133
82. Utazás a XVI. században 136
83. Tinódi képzeleti arczképe 139
84. Harczi jelvények 142
85. Magyar, német és török
fegyverek a XVI. századból 145
86. Alsó-Lindva 147
87. Szigetvár képe 148
88. Zrínyi, a szigetvári hős.. 149
89. Zrínyi kirohanása. (A«Neueröffnete Ott. Pforte»-ban 151
90. II. Szulejmán 153
91. Zrínyi kardja és sisakja.. 157
92. Nándorfejérvár 159
93. Buda a XV. században.. 161
94. Mátyás király éremképe.. 163
95. A mohácsi csatatér 164
96. Nikolsburg. (Dussek E.
Adorján rajza.) 166
97. A kenyérmezei diadal helye
(Székely Árpád rajza.)---- 168
98. Valkai «Az magyar királyoknak eredetekről . .» cz.
művének czímlapja 173
99. János Zsigmond névaláírása 174
100. Báthori István és Gálfi
János pecsétei 175
101. Békés Gáspár névaláírása 176
102. János Zsigmond czímere . . 177
103. Kolozsvár czímere 178
104. Kerecsényi László czímere 181
105. Kerecsényi László névaláírása 182
106. Gyula vára 183
107. Magyar katonák a XVI.
században 184
108. Kanizsa Ortelius krónikájában 186
109. Túri György kardja 188
110. Miksa magyar király 189
111. Geszti Ferencz névaláírása 191
112. Keresztyén rabok elhajtása 195
113. Rákóczi Zsigmond pecsétje 197
114. Szikszó környéke 199
115. Rákóczi Zsigmond névaláírása 200
116. Kendi Sándor névaláírása 201
117. Báthori Boldizsár névaláírása 202
118. Báthori Zsigmond arczképe 203
119. Szinán basa 204
120. Szinán basa futása 205
121. Jacobinus János névaláírása 206
122. Török-magyar fegyverek. . 207
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv