A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban

Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzáadott-értékű termékeket előállító ország leszünk?

Szerző

Szerkesztő

'Aliczki Katalin: A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban ' összes példány

Kiadó:	Szaktudás Kiadó Ház
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	164 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9935-03-7
Megjegyzés:	További szerzők a könyvben. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A világon sok fejlett mezőgazdasággal és élelmiszertermeléssel rendelkező országnak van saját agrárstratégiája. Az agrárstratégiának egyrészt informatív, célkijelölő szerepe van, vagyis egyfajta iránymutatást adnak az ágazat szereplőinek az elérendő célokról, a piaci és szabályozási környezet várható változásairól. Ezáltal növeli a kiszámíthatóságot, kedvezőbb feltételeket teremt a tervezéshez, erősíti a piaci szereplők egymás és a politika iránti bizalmát, elősegíti a versenyképesség javítását. Másrészt feladat- és eszköz-meghatározó szerepe is van, mi vet rögzíti a végrehajtó szervek által elvégzendő feladatokat a kitűzött célok megvalósításához, és i e prioritásokhoz rendeli a szükséges pénzügyi fonásokat is.
Az elmúlt időszakban nem sikerült koherens, a hazai gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozás - sok versenyképességét kézzelfoghatóan javító, kormányzati ciklusokon átívelő agrárpolitikai (élelmiszergazdaság-politikai) koncepciót kialakítani, így továbbra is óriási igény jelentkezik "a termékpályák szereplői részéről a hosszabb távú célok kijelölése és végrehajtása iránt. Az agrárig stratégia iránti igény a társadalom (nem csak az ún. agrártársadalom) részéről jogos elvárás, hiszen az adófizetői pénzek hatékony felhasználása, ezáltal a társadalmi haszon maximalizálása" a cél. Mivel az agrárstratégiának társadalmi megegyezésen kell alapulnia, nem lehet elzárkózni az alulról jövő kezdeményezésektől, hitelességét és támogatottságát a társadalmi kontroll biztosítja.
A szerzői kollektíva megállapította, hogy a magyar agrárgazdaság kényszerpályán sodródik és 2013-ig kibocsátásának volumenét csak 6%-kal képes növelni, azt is torz szerkezetben. Kimutattuk, hogy létezik más, dinamikusabb fejlődési pálya is, de ennek megalapozásához még sok a teendő. A 2008. év végén az agrárgazdaság szereplőinek többsége úgy véli és tapasztalja, hogy a kényszerpályáról nem tértünk le, sőt, versenyesélyeink rosszabbak, mint a hivatkozott megalapozó tanulmány megírásakor. A magyar agrárgazdaságnak szüksége van reális önismeretre, józan orientációra, a képességek és a gyengeségek konkrét számbavételére. És nem utolsó sorban azon gyakorlati lépések felmutatására, amelyek a szektor versenyesélyeit ténylegesen javítják!
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatói és a Magyar Agrárkamara szakemberei e nehéz és szerteágazó feladat megoldására fogtak össze. Vissza

Tartalom

A tanulmányban előforduló rövidítések jegyzéke 7
Bevezetés 11
1. Kihívások 13
1.1. Integrálódás és globalizáció 13
1.2. A mezőgazdaság szerepe 22
2. Versenyképességi hátrányok 25
2.1. Gazdasági környezet 25
2.1.1. Adó- és járulékterhek 25
2.1.2. Bürokrácia 33
2.1.3. Feketegazdaság 40
2.1.4. Monetáris politika 43
2.1.5. Logisztika 45
2.2. Agrárpolitika 49
2.2.1. Támogatások, pályázatok 49
2.2.2. Birtokpolitika 54
2.2.3. Standardok, megfelelés 55
2.2.4. Kereskedelmi láncok 60
2.2.5. Hatósági állatorvosi szolgáltatások 64
2.2.6. Szerepvállalás 64
2.3. Társadalmi problémák 69
2.3.1. A múlt öröksége 69
2.3.2. Bizalom és morál hiánya 69
2.3.3. Korrupció 70
2.3.4. Demográfiai és szociális problémák a termelésben 70
2.3.5. Összefogás hiánya a termékpályákon 76
2.3.6. Vagyonbiztonság hiánya 76
2.3.7. Menedzsment 77
3. Főbb ágazatok 80
3.1. Gabona és olajnövény 80
3.1.1. Piaci tényezők 80
3.1.2. Feldolgozás 83
3.1.3. Mezőgazdasági termelés 87
3.1.4. Következtetések 90
3.2. Zöldség és gyümölcs 91
3.2.1. Piaci tényezők 91
3.2.2. Kiskereskedelem 92
3.2.3. Feldolgozás 94
3.2.4. A zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek 96
3.2.5. Mezőgazdasági termelés 97
3.2.6. Következtetések 101
3.3. Tej 102
3.3.1. Piaci tényezők 102
3.3.2. Kiskereskedelem 105
3.3.3. Feldolgozás 106
3.3.4. Mezőgazdasági termelés 107
3.3.5. Következtetések 110
3.4. Sertés 110
3.4.1. Piaci tényezők 112
3.4.2. Kiskereskedelem 113
3.4.3. Feldolgozás 115
3.4.4. Mezőgazdasági termelés 115
3.4.5. Következtetések 117
3.5. Baromfi 118
3.5.1. Piaci tényezők 118
3.5.2. Kiskereskedelem 120
3.5.3. Feldolgozás 121
3.5.4. Mezőgazdasági termelés 121
3.5.5. Következtetések 123
3.6. Vízibaromfi 124
3.6.1. Piaci tényezők 124
3.6.2. Kiskereskedelem 125
3.6.3. Feldolgozás 125
3.6.4. Mezőgazdasági termelés 126
3.6.5. Következtetések 127
3.7. Méhészet 128
3.7.1. Piaci tényezők 128
3.7.2. Kiskereskedelem 128
3.7.3. Feldolgozás 128
3.7.4. Mezőgazdasági termelés 129
3.7.5. Következtetések 130
3.8. Erdőgazdálkodás 130
3.8.1. Általános jellemzés 130
3.8.2. Piaci tényezők 131
3.8.3. Természetvédelem 132
3.8.4. Állami erdőgazdálkodás 132
3.8.5. Magán erdőgazdálkodás 132
3.8.6. Átfogó javaslatok 133
Összefoglalás 134
Hivatkozások és forrásmunkák 150
Mellékletek 155