Magyarországi művészet I-II.

1300-1470 körül

Szerkesztő

Aradi Nóra

Marosi Ernő

Beke László

'Aradi Nóra: Magyarországi művészet I-II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.653 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-05-2542-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	17
Korszakhatárok	17
A 14-15. századi magyarországi művészet kutatásának rövid története	19
A 14-15. századi művészettörténet fogalomrendszeréhez	30
A 14-15. századi magyarországi művészet európai helyzete	33
A művészetek a 14-15. századi Magyarországon	35
A művészetföldrajz lehetőségei	38
Országhatárok	38
Az Árpád-kor öröksége	39
Királyi hatalom és territoriális magánhatalmak	40
Vár és hatalom 1300 körül	40
Károly Róbert harca a tartományokkal	41
Művészeti központok képződése a 14. században	43
Az Anjou-kori pénzügyi reform és a pénzverő kamarák szervezete	45
Zsigmond király központosítási törekvései	46
Rendek és tartományuraságok a 15. század közepén	49
Az ország képe 1470 táján	53
Nagybirtok és művészetföldrajz	54
A városfejlődés és a kereskedelmi összeköttetések szerepe	59
A városok a 14. század közepéig	59
A városfejlődés fellendülése a 14. század második felétől	60
A városhálózat	62
A városkép változásai	65
A városfejlődés 15. század eleji csúcspontja	66
Művészeti összeköttetések és fejlődés a 15. század elején	67
A városok a 15. század közepétől	72
Mezővárosi fejlődés	74
Mezővárosok a 14. században	74
A 15. század mezővárosai	78
Egyházi topográfia	79
Az egyházi földrajz hagyományos elemei: püspöki székhelyek, káptalanok	79
A szerzetesrendek	80
Zarándoklás, kegyhelyek	82
Stílusrétegek	83
A királyi udvar	85
Károly Róbert kora	86
Idegen stílushatások és udvari reprezentáció	90
Új törekvések Nagy Lajos udvarában	94
A Zsigmond kor udvari művészetének jellege	99
A Zsigmond kori udvari művészet fejlődése	102
Zsigmond külkapcsolatainak hatásai	104
A központ változása	105
Az udvari művészet sorsa Zsigmondtól Mátyásig	108
A gótikus művészet Mátyás udvarában	109
Mátyás udvarának humanistái	110
A nemesség	112
A nemesi vagyon	113
Koncsgyűjtés	117
A nemesi donátor	119
Az előkelők	122
Az előkelő nemzetségek reprezentációja	122
A címerreprezentáció	125
Az arisztokrata lakóhelye	129
Az arisztokrata kegyúr	132
A papság	134
A főpapok	135
A püspök mint dinátor	138
A papság középső rétege és az alsópapság	141
A szerzetesrendek	144
A régebbi szerzetesrendek	144
Az újabb, centralizált rendek	148
A remeterendek	151
A polgárság	152
A polgári életforma és a városkép összefüggései	152
Egyházi alapítványok	156
Polgári vagyon és megrendelések	159
A városok művészete	162
A város: kézművesek és művészek központja	164
A jobbágyság: a falu művészete	167
A művészi munka szervezete és értékelése	170
A művek jelzése	171
Az udvari művész	173
A megbízás formái	175
A kőfaragás munkaszervezete: páholy és vállalkozás	178
Tematikai és ikonográfiai jelenségek	181
A kép: típusai, funkciói	181
A képek elrendezésének általános szokásai	182
A domatika ábrázolásköre	182
Mariológiai témák	184
A krisztológiai témakör	185
Passió-ciklusok	186
Az Utolsó Ítélet	188
Képciklusok	190
Falfestészet	190
Oltárművészet és táblaképek	195
Épületszobrászat	197
A misztikus témakör	199
A szentek ábrázolása a 14-15. századi művészetben	203
A szentek magyarországi kultusza	204
A "szent királyok" és az udvar szentjei	206
A lovagok szentjei	209
A szerzetesrendek szentjei	209
Vedő és segítő szentek	210
A szentek csoportjai	212
Speciális műveltségi rétegek szerepe	123
Tárgykultúra és kisművészek a 14-15. századi Magyarországon	216
Az udvari kultúra műfajai	216
Címer és sisakdísz	216
Rendjel és livré	217
Udvari művesség	220
Az Anjou-uralkodók	220
Az aacheni kincs	223
Fogadalmi koronák	226
Anjou-kori ötvösdíszű mitrák; textilek, címerek	227
Anjou-kori ékszerek: építészeti dísz az ötvösségben	229
Műtárgyforgalom, importtárgyak	230
Zsigmond király kora	232
Viselettörténeti megfigyelések	237
Magyar viselet - keleti hatások	237
Nyugati típusú viseletek	238
Zsigmond kora: a budai szoboregyüttes	239
Művességek a 14-15. században	241
Pénzverés	241
Ötvösség	246
Fémművesség	251
Bronzművesség	251
Az iglói műhely	253
Felvidéki keresztelőmedencék	255
Erdélyi keresztelőmedencék	256
Liturgikus tárgyak	257
Házi edények	259
Ónművesség	259
Vasművesség	259
Keramika	264
Cserépedények a 14. században	262
Cserépedények a 15. század első két harmadában	267
Díszkerámia a 15. század első két harmadában	271
A 14. század kályhacsempéi	273
A Zsigmond kor kályhacsempéi	275
A 15. század közepének kályhássága és a "lovagalakos" kályha köre	276
Padlótéglák a 14-15- századból	280
Üvegművesség	281
Bútorművesség	284
A magyarországi asztalosipar kezdetei	284
Ülőbútorok	286
Ágyak és bölcsők	287
Az asztal	288
A vályúládától az asztalosládáig	289
Késő gótikus szekrények	290
A 14-15. századi magyarországi művészet emlékei
A késői klasszikus gótika
Bevezetés	297
Építészet	300
Királyi építkezések	300
Főúri építkezések	305
Főpapi építkezések	309
Városi építkezések	313
Falusi építkezések	318
Az épületdíszítő kőfaragó munkák	323
Az épület tartóelemeinek tagolása	323
Kaputípusok, keretelésformák	328
Az absztrakt-geometrikus ornamens: a kőrács formái	329
A növényi ornamentika	331
A figurális épületdíszítő szobrászat	333
Síremlékek	334
Keresztes és címeres emlékek	335
Korai alakos emlékek	340
A Margit-síremlék	341
Faszobrászat	342
Falfestészet	346
Italobizantinikus stílusjeleségek	346
A "lineáris gótika"	350
Itáliai trecento-kapcsolatok	351
Könyvfestészet	354
A helyi produkció	354
A készíttetők	354
A díszítőstílus	358
Filigrándíszes iniciálék	359
A pozsonyi "B" missale	360
Kánonképek	360
Itáliai trecento-kapcsolatok	361
Az itáliai kapcsolatok típusai	361
A bolognai kódexek	363
Az udvar könyvkultúrája	364
Magyar Anjou Legendárium	365
Kisművészek	369
Ötvösség	369
A liturgikus rendeltetésű ötvösművek típusai	370
Világi rendeltetésű ötvösmunkák	373
Figurális ábrázolás és ornamentika a kisművészetekben	374
Pecsétek	374
Ornamentális kompozíciók	379
Az ornamentika stílusa	380
A figurális stílus változatai	380
Közép-Európai stílus
Bevezetés	385
Építészet	389
Királyi építkezések	389
Buda és Visegrád	389
Városépítkezések	392
Egyházi építkezések	397
Főúri építkezések	402
Várak	402
Kolostorok	402
Ferencesek	405
Plébániatemplomok	409
Főpapi építkezések	540
Buda	415
Sopron	419
Pozsony	412
Más városok	416
Falusi építkezések	428
Erdély építészete	432
A kolozsvári Szent Mihály-templom szentélye	433
A szászsebesi plébániatemplom szentélye	439
Nagyszeben és a helyi építőtevékenység	446
A kőfaragó művészet stílustendenciái	452
Az építészeti ornamentika	452
Figurális szobrászat	456
Síremlékek	459
Címeres síremlékek	459
Figurális síremlékek	463
Faszobrászat	466
A kolozsvári Márton és György	470
A váradi királyszobrok	470
A prágai Szent György-szobor	471
A váradi Szent László-szobor	474
Falfestészet	475
Itáliai kapcsolatok	475
Felvidéki műhelyek	475
Erdélyi műhelyek	476
Német és cseh stíluskapcsolatok	477
A "lineáris gótika" hatásai	478
A Szepesség emlékei	479
Johannes Aquila és műhelye	482
Könyvfestészet	484
Itáliai összefüggések: a Képes Krónika	484
A helyi produkció	489
A kódexfestők	491
Az udvari festészet kérdéséhez: a magyar Anjouk táblaképei	491
Kisművészetek	494
Az ötvösség	494
Figurális ábrázolások és ronamentika a kisművészetekben	497
Az esztergomi Anjou-kárpit	497
Pecsétek	498
Az ornamentális stílus	501
A figurális stílus változásai	501
Az internacionális gótika
Bevezetés	505
Építészet	508
Világi építészet a 14. század fordulóján	508
Várak, feudális, birtokközpontok	508
A kőművesek építészete 1400 körül	513
Sopron és Nyugat-Dunántúl	514
Pozsony és környezete	514
Dunántúli építkezések	516
Zágráb a 15. század elején	521
Az ország központi területei	524
A Felvidék nyugati fele	525
A Szepesség	531
Sárosi emlékek	536
Kassa: a Szent Erzsébet-templom építése	539
Erdély építészete	540
A királyi udvar építészete Zsigmond korában	553
Buda	563
Zsigmond kori építkezések budán kívül	563
Az udvari építészet stílusának hatásai	571
Kőszobrászat	575
A budai vár Zsigmond kori szobrai és rokonaik	579
Az önálló kőszobrászat emlékei	579
Síremlékek	587
Címeres emlékek	587
Figurális világi emlékek	589
Figurális főpapi síremlékek	591
Faszobrászat	593
A 15. század első két évtizede	593
A későbi felvidéki emlékek	595
Erdélyi faszobrok	596
Falfestészet	597
Az itáliai festészeti kapcsolatok és hagyományok továbbélése	597
Az országos központok és hatásaik	597
A középső Felvidék	599
A Rima-völgy és Gömör	600
Falfestészeti emlékek az Alföld peremvidékein	605
Az olasszal keveredő cseh hatás a 14. és 15. század fordulóján	606
Az internacionális gótika közép-európai stíluskapcsolatai	609
Stílusváltozatok a középső Felvidék falfestészetében	609
Szepesség	611
Kassa	612
Északkelet-magyarországi emlékek	613
Dunántúl	164
Erdély	614
A táblaképfestészet korai szakaszai	617
Az első emlékek	167
Kolozsvári Tamás	619
A németújvári tábla	623
Könyvfestészet	624
Bevezetés	624
Világi műfajok	624
Egyházi műfajok	624
Illuminátorok	625
Az emlékek időrendje és a díszítőstílus	627
A cseh hagyomány	627
Nagyszombati Mihály pozsonyi kanonok missaléi	628
A pozsonyi antifonale	629
A körmöcbányai városi jogkönyv mestere és köre	629
János illuminátor	630
Címereslevelek	630
Egy müncheni imakönyv	632
A Pálóci-breviárium mestere	632
Hímzések	634
Ötvösség	638
Világi ötvöstárgyak	639
Liturgikus ötvösemlékek	640
Kelyhek	640
Úrmutatók	642
Egyéb egyházi tárgytípusok	642
Korai sodronyzománcos emlékek	643
Figurális ábrázolás és ornamentika a kisművészetekben	645
Zsigmond király pecsétjei és pénzei	645
A bárók és a főpapság pecsétjei	647
A brondöntés formakincse	648
A 15. század eleji keramika stílusának összetevői	649
Az ornamentika alaptípusai az ötvösségben	650
A grakikai mintaképek szerepe az ötvösségben	651
Hímzések mintarajzai	652
A késő gótika első szakasza	657
Bevezetés	661
Építészet	664
Városépítészet és az arisztokrácia megbízásai	663
Bécsi páholykapcsolatok a század közepének építészetében	663
Pozsony	667
Kassa	669
Csütörtökhely	671
Zágráb	671
Szentségházak és egyéb kőfaragó munkák	674
Építészetei központok a 15. század második harmadában	674
Az ország központi vidékei	677
A Nyugat-Dunántúl	679
A késő gótikus építészet kezdetei az ország északkeleti részében	681
A kassai szentélyépület és köre	683
Erdély	694
Síremlékszobrászat	969
Címeres sírkövek	697
Epitáfium-sírkövek	698
A gyulafehérvári Hunyadi-síremlékek	701
Alakos síremlékek	706
Falfestészet	706
Oltárművészet	706
A magyarországi oltárművészet kezdetei	709
Az előzmények	712
Oltárformák a 15. század második harmadában	712
Táblaképfestészet	725
A késői lágy stílus ausztriai kapcsolatai	720
A mateóci mester és köre	24
Táblaképfestészet a 15. század harmadik negyedében	725
Faszobrászat	725
Könyvfestészet	725
Bécsi könyvfestészeti kapcsolatok	725
Címereslevelek	730
Vitéz János könyvtára	730
Az 1460-as évek könyv- és címereslevél-festészete	732
Hímzések	733
Ötvösség	736
Kelyhek	736
Úrmutatók	739
Cibóriumok	739
Keresztek	740
Egyéb emlékek	740
Világi ötvösmunkák	741
Sodronyzománcos ötvösművek	741
Figurális ábrázolás és ornamentika a kisművészetek emlékein	745
Uralkodó pecsétek és pénzek	745
Az egyházi és világi méltóságviselők pecsétjei	746
Az architektonikus-figurális dekoráció	747
A növényi ornamens változásai	748
A bronzöntés stiláris régiói	748
Függelék	751
Rövidítések	753
Folyóiratok, évkönyvek	753
Intézmények	755
A gyakran idézett művek	755
Irodalom	771
A színes képek jegyzéke	870
Személynévmutató	874
Helynévmutató	893
Képkötet
A 14-15. század művészeti környezete	5
A késői klasszikus gótika	25
A közép-európai stílus	137
Az internacionális gótika	285
A késő gótika első szakasza	499
Képjegyzék	649
Ikonográfiai mutató	717